#49 - Bizalom

Sziasztok!:)
Hú, először is meg szeretném köszönni a 30 (!!!) rendszeres olvasót! Hihetetlenek vagytok, nagyon köszönöm! ♥
Amint említettem, mostanában nincs túl sok időm, és az írásba is utolértem magam, így lehet, hogy lassabban fognak érkezni a részek.:( Ne haragudjatok! De megpróbálok figyelni rá, hogy hetente legalább 2 rész azért felkerüljön. :/x
Jó olvasást! xx
(ismét erotikus rész. sorry :D )

 

A pincér visszajött, előre felvette a rendeléseinket. Előételnek mindketten gombakrémlevest rendeltünk, főételként pizzát, desszertként pedig valami olasz vaníliás finomságot.

Az idő úgy szaladt, mintha az órák másodpercek lennének. Élveztük egymás társaságát, jó volt, hogy tudtunk kettesben beszélgetni, eltölteni együtt egy romantikus vacsorát. A mai után nem számítottam volna rá,hogy Niall egy ilyen romantikus helyre fog hozni, azt hiszem nem mondok vele újat, hogy eddig azt hittem, jobban már nem szerethetem, de rájöttem, hogy még is. Minden egyes alkalommal egyre inkább növekedik a szerelmem felé, holott már így is messze az egekben jár.

-          -Niall. Ami a mait illeti… -pirultam bele a mondandómba. – Szóval…én tényleg nem akartalak téged felhergelni. Illetve, nem tudom miért csináltam. –hajtottam le a fejem.

-          -An. Semmi baj, oké? Túltettem magam rajta. –nevetett fel. – De ettől függetlenül meglepődtem.

-          -Miért?

-          -Nem számítottam rá, hogy a veszekedésünk után ezt fogod csinálni. –kuncogott. Remek. Mintha eddig nem lettem volna elég vörös… -Bár, nem bántam volna, ha befejezed amit elkezdtél. –mosolyodott el kajánul. Zavaromban lehajtottam a fejem, kezemmel eltakartam az arcom, nem akartam, hogy még jobban szórakozzon rajtam.

-          -Niall. A perverz formádat már. –kuncogtam fel.

-          -Most miért én? Szerintem aki a mai nap folyamán perverz volt, az egyedül te voltál, drágám. Eszembe se jutott volna ilyen dolog, ha te nem cselekszel.

-          -Befejeztük ezt a témát?

-          -Mármint arra gondolsz, hogy otthon?

Hangja szórakozott volt, tisztában volt vele, hogy nekem mennyire nincs ínyemre ez a téma. Mr kezdtem elveszteni a türelmem.

-          -Niall! –szóltam rá erélyesen, mire kissé megszeppenve, de abbahagyta a nevetgélést. –Köszönöm.

Az este további részét még mindig ott töltöttük, borozgatva, és beszélgetve. Nem tudom mennyi idő lehetett, de kezdtem fázni , ugyan is mégis csak az erkélyen voltunk a szabad levegőn. Niall kifizetett mindent, majd amikor már indultunk volna, egy gyönyörű szép vörös rózsát húzott elő a háta mögül, és előttem meghajolva nyújtotta át.

-          -Virágot a virágnak. –mosolyodott el. Az örömöm abban a percben messze az egekben volt. Hogy lehet valaki ennyire romantikus mint ő? Kissé meghatódva vettem át tőle a virágot, majd ismét a karjaiba estem. Egy percig sem hezitált, azonnal visszacsókolt.

A hotelhez visszaérve megnéztem a telefonomon az időt, ami 2-58-at mutatott. A fáradtság kicsiny jelét sem véltem felfedezni magamon, sőt. Niallön sem. Amint beértünk a hotelbe, a recepciós néni felhúzott szemöldökkel méregetett minket, ami Niallnek nem nagyon tetszett.

-          -Randin voltunk egy étteremben, kisasszony, mielőtt rosszat feltételezne rólunk. – vetette oda kissé idegesen a néninek Niall. A hölgy teljesen megszeppent inkább elfordult. Amint beszálltunk a liftbe, hangosan felnevettem.

-          -Nagyon idióta vagy, ugye tudod? –nevettem a hasamat fogva. Neki kellett dőlnöm a lift oldalának, különben tuti elestem volna.

-          -Most miért? Nem láttad a fejét? Úgy nézett ránk, mintha meg akarna minket ölni. Szerintem azt hitte, hogy egy éjszakára akartalak csak téged felhozni.

-          -Szóval most azt akarod mondani, hogy úgy nézek ki, mint egy sarkon álló? –vontam fel a szemöldököm mérgesen. Niall azonnal eszeveszett magyarázkodásba kezdett.

-          -Nem, nem arra értettem, esküszöm! Gyönyörű vagy, én tényleg nem úgy gondoltam, csak az a nő nézett ránk úgy…szóval…érted? Én tényleg nem…

Annyira aranyosan magyarázkodott, hogy nem bírtam ki, hogy ne csókoljam meg. Mire felértünk a mi szintünkre sajnos el kellett válnunk egymástól. Az egész folyosón csend honolt, gondolom ilyenkor már minden normális ember alszik. A szobánkba érve azonnal levetettem magam az ágyunkra. A sarum kissé már kezdte nyomni a lábamat, így élmény volt megszabadulni tőle.

-Elmegyek fürödni. –adtam egy puszit Niall arcára, majd beugráltam  a fürdőbe. Lekűzdöttem magamról a ruhámat, a fehérneműimet, majd beálltam a frissítő zuhany alá. A koncerten elhangzott dalok jártak a fejemben, így azokat kezdtem el dúdolgatni. Megmostam a testem a vanília-kókusz illatú tusfürdőmmel, majd belekezdtem a WMYB-ba.

-….I can’t believe you don’t know…”

-„…you don’t know you’r beautiful.”

Az idegen hang hallatára felsikítottam. A  hanghoz egy test is csatlakozott. Megéreztem Niall forró bőrét a hátamnál. A szívem eszeveszett módon kezdett kalapálni, ahogy puha tenyerét végigsimította az oldalamon, egészen a derekamig.

-          -Mit csinálsz itt? –kérdeztem elhaló hangon.

-          -Hát…fürödni jöttem a barátnőmmel. –duruzsolta a fülembe. –Maradhatok?

Abban a pillanatba esett le, hogy teljesen meztelenül állok előtte, ő pedig szintúgy. Hirtelen magam elé tettem a kezeimet, hogy a lehető legtöbb helyen eltakarjam magam, és beálltam a zuhanyzó sarkába, háttal neki. A szívem mélyén szerettem volna, ha velem marad, de nem egy zuhanyzóban szerettem volna, ha először megtörténik.

-          -Esküszöm, nem csinálunk semmit, rendben? Megígérem.

Hangjából kihallatszott, hogy igazat mond. Hirtelen kezeit megéreztem a vállamon, ahogy lassan maga felé fordít. Lehajtott fejjel, még mindig magamat takargatva pásztáztam a lábujjaimat, amiket rózsaszín körömlakk ékeskedett.

-          -An.  Előttem nem kell szégyenlősnek lenned, rendben? Kérlek. –suttogta. Mutatóujjával végigsimított a karomon, amit a mellkasom előtt tartottam, majd lassan, óvatosan szedte el onnan a kezem. A víz csobogása minden hangot felülmúlt, de így is hallottam zihálását. Teljesen anyaszült meztelenül álltam előtte. Nem bírtam a szemébe nézni, féltem a reakciójától, hogy esetleg nem tetszik neki valami rajtam. Az arcom vörösebb volt, mint egy paradicsom. Hirtelen Niall megemelte az államat, és egy lágy csókot nyomott ajkaimra. Testünk sehol sem érintkezett, kivéve a szánk. Furcsa helyzet volt, de túlságosan is zavarban voltam, hogy magamhoz húzzam.

-          -Gyönyörű vagy. –motyogta a fülembe, majd közeledni kezdett felém. A hátamnál megéreztem a jéghideg csempét, kicsit felszisszentem az érzésre. De azonnal elmúlt amikor Niall meztelen teste érintkezett az enyémmel. Testével a csempének szorított, kezeit a derekamra simította. Ismét megéreztem puha, telt ajkait az enyémek ellen. Ezúttal egy kissé szenvedélyesebb csókkal jutalmazott. Kissé megbátorodva ujjaimat felvezettem a már teljesen vizes hajába, majd kissé beletúrtam. Halkan belenyögött a csókunkba. Kissé megugrottam, amikor megéreztem domborodó férfiasságát a hasamnál. Most néztem először arcára, amelyen egy édes mosoly ült. Látván a zavartságomat, egy cuppanós puszit nyomott az arcomra, ami engem is mosolygásra késztetett. Hirtelen ajkait a nyakamra nyomta, majd lágy csókokkal kezdte ellepni érzékeny bőrömet. Furcsa érzés kerített hatalmába. Legszívesebben akkor, ott helyben rávetettem volna magam, magam sem tudom miért, vagy hogy mi volt ez az érzés. Akartam őt. Halk sóhajok hagyták el a számat, ahogy továbbra is kényeztette a bőröm. Kezdtem természetessé venni, hogy meztelen vagyok előtte. Kezei önálló útra keltek, lassan felsimítottak a mellkasomra, majd gyengén a melleimbe markoltak. Niall felsóhajtott.

-          -Annyira gyönyörű vagy. –morogta a nyakamba. Jobb kezemet felvezettem a hátán, körmömmel végigszántottam rajta, mire egy nyögéssel válaszolt. Hirtelen kissé vadabban nyomott még jobban a csempének, egy szenvedélyes csókkal jutalmazott meg, ami szintén egyre inkább elfajult.

-          -Niall… -szólogattam két csók között. Éreztem rajta, hogy kezdi elveszteni a fejét, aminek nem örültem, nagyon nem. Kissé eltoltam magamtól, fejemet pedig elfordítottam. Szemeibe nézve megláttam a vággyal teli sötétkék íriszeit. Sosem volt még ilyen sötét a szeme. Mellkasa gyorsan emelkedett, és süllyedt, kissé elfordulva tőlem próbálta lenyugtatni magát. Pár másodperc múlva magához húzott, és átölelt. Erre a mozdulatára egyáltalán nem számítottam, de visszaöleltem.

-          -An, sajnálom. Elvesztettem a fejem. –mondta bűnbánóan, miközben a hajamba csókolt.

-          -Semmi baj. – mosolyogtam rá. nem tudtam rá haragudni. Azt hiszem megértettem, milyen is lehet neki ilyenkor, ugyan is én is ezt éreztem. Hiányérzetem volt, hogy nem kaphattam meg őt azonnal. Lelkiismeret furdalásom támadt, amiért annyira lehordtam, és kanosnak neveztem, holott csak a hormonjai dolgoztak. Hirtelen a fejem mellett oldalra nyúlt a tusfürdőért, majd mosolyogva nyomott belőle a kezére. Most volt alkalmam először végigmérni a testét tetőtől talpig. Az utóbbi időben nagyon megizmosodott. Kezein a bicepszei megfeszültek, hasán is nagyobbnak tűntek a kockák. Ahogy pedig derekánál lejjebb kalandozott tekintetem…Úgy éreztem az arcom égni kezd. Niall kuncogásából valóan észrevehette, hogy olyan területet nézek rajta…

-          -Tetszik ? –kérdezte szórakozottan. Arcom még inkább vörössé vált –aligha tudom, hogy lehetett már ennél vörösebb-. Sosem láttam még meztelenül fiút, ezért volt számomra furcsa dolog ez. És meg kell hagyni, Niallé -minden tapasztalt nélkül- nem a legkisebb példányok közé tartozott, sőt…

-          -Cuki vagy, amikor elpirulsz. –simította meg az arcom. Kínosan nevetve temettem vállába az arcom.

Puha tenyereit megéreztem a vállamon, ahogy az illatos tusfürdőt végigkeni a bőrömön.

*

Niall lassan törölte meg a hátam a törölközőmmel, majd aranyosan segített magamra tekerni azt. Egy gyors csókot leheltem ajkaira, majd kiindultam a fürdőből. A fejem teljes ködben úszott, nyilvánvalóan úgy nézhettem ki kívülről, mint egy szerelmes tini az első csókja után. Csak nálam nem első csókról volt szó, hanem ez közös zuhanyzásról a szerelmemmel.Pár pillanat múlva Niall is megjelent a fürdő ajtajában. A fehér törölköző derekára volt csavarva, testén csillogtak a vízcseppek. Édes mosollyal az arcán közelített felém. Az arcom még mindig pírben égett, a zuhanyzó hőmérsékletétől, illetve a lányos zavaromtól. Kissé lehajtott fejjel, mosolyogva vizslattam a padlót. Ahogy Niall elém ért, felemelte állam, kényszerített, hogy a szemébe nézzek. Kék íriszei csak úgy csillogtak, a lelapított, nedves haj eszméletlen aranyosan festett rajta. Mire feleszméltem a gyönyörködésből, ajkai már rég az enyémeken ültek, és buzgón tették a dolgukat. A gyomromban pillangók ezrei repdestek. Hihetetlen, hogy mindezt egyetlen csókjával éri el.

Miután elváltunk, komótosan lépkedtem a bőröndömhöz, majd előhalásztam belőle egy fehérneműszettet, és megindultam a fürdő felé, de Niall keze megtalálta az enyémet.

-          -An. Az előbb együtt zuhanyoztunk. És komolyan el akarsz menni a fürdőbe átöltözni? –kuncogott. Az arcom ismét pírbe szökött. Bármennyire is van igaza, nem szívesen öltöznék át előtte.

-          -Elfordulok, rendben? –puszilta meg az arcom, majd leült az ágyra úgy, hogy nekem háttal legyen. Pár másodpercig vártam, majd amikor megbizonyosodtam róla, hogy tényleg nem figyel, lekaptam magamról a törölközőt, és sietősen bújtam bele az alsóneműmbe, majd a melltartómba. Még szükségem van egy pólóra… De ha arra megyek, Niall meglát. Így is úgy is meglát, lényegtelen.

-          -Kész vagyok. –sóhajtottam, majd megindultam a bőröndöm felé. Pont az enyém mellett volt Niallé. Nem bírtam megállni, kinyitottam, majd kihalásztam az egyik pólóját, és azt vettem fel pizsamaképp. Megpördültem előtte, és vigyorogva pusziltam meg az orrát.

-          -Ki engedte meg? –vonta fel a szemöldökét, de hangjából kihallatódott a szórakozottság.

-          -Hm. Nem kértem engedélyt. –nyújtottam rá a nyelvem. Beugrottam az ágyunkba, kezeimet a tarkómra helyeztem, úgy vizslattam Niallt, aki még mindig felhúzott szemöldökkel meredt rám.

-          -Rendben, ha te így, én is így. –kuncogott, majd az én bőröndömhöz lépett. Az egészet összetúrta –amit nem vettem jó szemmel- míg végül kiszedte az egyik francia bugyim. Hirtelen ledobta magáról a törölközőjét, majd belebújt a ruhadarabomba. Arcom átment vörösbe, majd elnevettem magam. Modell lépésekkel jött az ágy mellé, kezét a csípőjére tette, majd a fenekét rázva megfordult előttem.

-          -Na, szép vagyok? –kérdezte lányos hangon. Nem bírtam tovább, hangosan felnevettem. A könnyeim is folytak a végére. Olyan aranyosan,de idiótán nézett ki, nem lehetett kibírni nevetés nélkül.

-          -Vedd le. Kinyújtod a nagy seggeddel. – nyújtottam rá a nyelvem.

-          -Szerintem a fenekemre tökéletes. –fordult hátra és megnézte a hátsóját. – Inkább elöl vannak problémák. –kacsintott, majd rajtam keresztül átmászott az ágyon a helyére. Magához húzott, és egy édes puszit lehelt a homlokomra.

-          -Ezt tényleg komolyan gondoltad? –csaptam a homlokomra, és rosszallva ráztam a fejem.

-          -Te is komolyan gondoltad. Akkor én ne tehetném?

-          -Idióta vagy.

-          -A te idiótád.

9. Díj! :))♥

Nagyon szépen köszönöm a díjat Dayra Clouding-nak! :))♥♥

1. Írj 10 dolgot magadról.

2. Válaszolj a kérdésekre.

3. Tegyél fel 10 kérdést. 

  4. Küldd tovább 10 embernek

1. 10 dolog magamról

1, Nagyon hálás vagyok az olvasóimnak, amiért ilyen lelkesen kommentelnek, és pipálnak! :)♥
2, Szeptemberben kezdem a 10.-et :) 
3, Megkaptam a sikres középfokú nyelvvizsga bizonyítványom *-* (angol) 
4, Nagyon sokat gitározok :)
5, imádok blogokat olvasni :)
6, Szeretek más directionerekkel beszélgetni :)
7, Múltkor olvastam több helyen, hogy lehet, hogy a 1D megy Bécsbe. ÉS HA EZ TÉNYLEG IGAZ AKKOR MEHETEK KONCERTRE MERT 1-1.5 ÓRA TŐLÜNK BÉCS!! *----------------------*
8, #előzőhöz amikor ezt megtudtam a sírás kerülgetett, remegtem, vigyorogtam, és sikítottam :) #fangirlingelésON
9, Szemüveges vagyok :) De most majd mennem kell újra szemészhez, mert eddig nem kellett rendszeresen hordanom, de szerintem most erősebb kell majd, és akkor kontaklencsét kérek :)
10, I'm looking forward to watching This Is Us on the 5th of September! ♥

2, Válaszolok a 10 kérdésre.
 

1. Milyen színű a hajad?

Sötétbarna :)

2. Van testvéred?

Van, egy nővérem.:)

3. Ki a kedvenc énekesed/bandád?

ONE DIRECTION♥

4. Szereted a sulit?

Nem lenne vele bajom, ha nem kéne minden nap 6-kor kelnem és nem kéne tanulni :D De amúgy a barátaim miatt mondhatjuk, hogy igen :)

5. Kedvenc angol neved/neveid?

Fuu. Sarah :D♥

6. Mi a hobbid?

Gitározás, blogolás :)

7. Van legjobb barátod?

Igen ♥ Több is :)

8. Mióta blogolsz?

Egy éve :)

9. Kedvenc évszakod?

Nyár♥

10. Kemping a barátokkal vagy luxus szálloda a családoddal?

Kemping barátokkal :D

#48 - Randi

Sziasztok!:)
Még mindig nem tudom elhinni, hogy ennyien kommenteltelek az előző résznél is !!!!!! NAGYON HÁLÁS VAGYOK MINDEN EGYES SZÓÉRT, TÉNYLEG, KÖSZÖNÖM SZÉPEN! :')))♥♥ ÉS TÚLLÉPTÜK A 30.000 OLDALMEGJELENÍTÉST! NEM TUDJÁTOK ELHINNI MILYEN BOLDOG VAGYOK! :') Amikor elkezdtem ide publikálni még az előző sztorimat, amikor összegyűlt nagy nehezen az 1000 megjelenítés tombolni tudtam volna. Most pedig... annak a 30-szorosa gyűlt össze!!! HIHETETLEN!
Lassan jön az 50. fejezet. De annyit mondok, nem szeretném itt abbahagyni, szóval a blog több mint 50 fejezetes lesz, pámpámpámpám :D
Viszont lehet, hogy a részek lassabban fognak jönni, mert utolértem magam az írásban, és nincs túl sok időm mostanában, de azért megpróbálok igyekezni mindig! :))x
sok-sok puszi, jó olvasást! ♥
u.i. remélem tetszik az új design :D
u.i.2: mivel rengeteg új olvasóm lett (NAGYON KÖSZÖNÖM) még egyszer kirakom a másik blogom! :) ---> http://thelifeiscruelniallhoranfanfiction.blogspot.hu/ (szintén új design:) )

A fiúk 5 perce léptek le a színpadról, sajnos a másik oldalon. A lányokkal sietve rohantunk az öltözőjük felé. Bevallom kicsit féltem Niall reakciójától… A lányok leszakadoztak a fiúk öltözőjénél, én is megálltam Niallé előtt. Vettem egy nagy levegőt, majd benyitottam. Szememmel végigmértem ezt a tökéletes fiút, akinek testét csak egy nadrág takarta. Csillogó szemei a tekintetemet keresték majd hirtelen megindult felém. Cselekedni sem volt időm, az ajtót becsukta mögöttem, majd egész testével neki nyomott, ajkait pedig az enyémek ellen uszította. Olyan szenvedélyesen, és kapzsin csókolt, úgy éreztem ott helyben elájulok az érzéstől. Sosem volt még ennyire vad ilyen téren. Kezeimmel a hajába kalandoztam, míg ő kezeivel szorosan tartotta a csípőmet. Kissé megharaptam alsó ajkát, mire felmordult.

-          -Ugye tudod, hogy nagyon nem volt szép, amit csináltál velem? – suttogta ajkaimra, majd testével még közelebb férkőzött hozzám. Elmosolyodtam, majd újra rátaláltam ajkaira. Csókunk nem tartott sokáig, ugyan is galád módon megszakította.

-           -Ne is álmdod róla, hogy egy csókért megbocsájtok. – dörmögte.

-          -Mit szeretnél?

-          -Hm.. Majd még kitalálom. – kacsintott. – De remélem sejted, hogy ez nem marad bosszú nélkül. –kuncogott majd elrugaszkodott tőlem, és elindult egy pólóért. Nyeltem egy nagyot. Egyáltalán nem akartam kapni az ő bosszújából… Úgy érzem, én rosszabbul fogok járni.

-          -Öm. Niall… - szólítottam meg félénken.

-          -Hmmm?

-          -Bocsánat. – pirultam el kissé, és bevetettem a kiskutya szemeimet.. Jobbnak láttam inkább bocsánatot kérni, és valahogy meggyőzni Niallt, hogy ne álljon bosszút rajtam. Hitetlenkedve pillantott rám, majd felkuncogott és újra közel jött hozzám. Hirtelen a kezeibe kapott, majd leült a kanapéra velem együtt, így az ölébe kerültem.

-          -Áhá. Szóval nem akarod, hogy bosszút álljak, ugye? – csókolta meg a homlokom. Halványan megráztam a fejem, majd rámosolyogtam angyalian.

-          -Tudod, hogy imádlak, de gondolkodtál volna akkor, mikor piszok módon ott hagytál felizgulva.

Teljes nyugodtsággal ejtette szavait, míg én hitetlenkedve meredtem rá, arcom pedig telje vörösbe úszott.

-          -Ne pirulj el. –kuncogott. – Akkor nem voltál ilyen félénk. – pöckölte meg az orrom. Zavaromban fejem a mellkasába fúrtam, hogy ne lássa arcom. Felkuncogtam, ahogy nyakamat csókokkal halmozta el.

-          -Nálam ez nem vált ki olyan hatásokat, mint nálad. – nevetve súgtam a fülébe. Szemöldökét felhúzta, majd hirtelen ledobott a kanapéra és fölém került. Arca vészesen közel volt az enyémhez.

-          -Akkor nézzük meg, nálad mi vált ki hatást. – morogta a fülembe, majd lecsapott ajkaimra. Mosolyogva húzta le kezeit oldalamon, egészen a pólóm aljáig. A szívem eszeveszetten dobogott, fogalmam sem volt arról mit is tervez. Éreztem, hogy az anyag egyre feljebb kerül a hasamon, a bőröm libabőrössé vált. A felső már a melltartóm aljánál járt, amikor hirtelen kinyitódott az ajtó.

-          -Ó, te szent jóságos Isten ! – tette kezeit hirtelen szeme elé Louis.

-          -Mi az Lou? Mit né…. Oh. – érkezett meg Zayn is. Niall hirtelen leugrott rólam, gyorsan elhelyeztem a felsőm, hogy rendesen nézzen ki.

-          -Mi az srácok? –kérdezte ingerülten Niall. Elmosolyodtam hallva ideges hangját. Nem szereti, ha megzavarják, már pedig Louis az ilyenekhez nagyon ért.

-          -Csak szóltunk, hogy menni kell a Backstage-be. – vakarta a fejét zavarta Zayn.

-          -De szerintem ti éppen jobb programot találtatok magatoknak.

Louis a fejét oldalra biccentve méregetett minket. Arcom vörösben úszott, Niallé szintúgy. Zavartan bámultam a cipőmre, ami abban a pillanatban nagyon érdekesnek tűnt. Louis és Zayn eltűntek az ajtóból, majd becsukták. Niallel egymásra néztünk, majd egyszerre tört elő belőlünk a nevetés. Valahogy abban a percben nem vágytam másra, csak hogy megölelhessem. Hirtelen elé léptem, majd szorosan magamhoz öleltem. Azonnal viszonozta cselekedetem. Állát a fejem tetejére támasztotta, miközben én mellkasán belélegeztem tökéletes illatát.

-Szeretlek. – suttogtam. Egy puszit nyomott a hajamba.

-          -Én is szeretlek.

*

A lányokkal izgatottan vártuk, hogy a fiúk visszatérjenek a backstageből. Már lassan 3 órája csak egy helyben ülünk, és várunk rájuk.

-Szerintetek mikor végeznek már? Éhen halok. –fogta a hasát Perrie.

-          -Ne aggódj, Pezz, én is. –morgolódtam. Mindent elviselek, csak azt nem hogy éhes legyek. Akkor bunkó vagyok és hisztis, és immáron 7 órája nem ettem semmit. A gyomrom egy nagy korgással adta a tudtomra, hogy ő is így gondolja, hogy ennem kéne.

-          -Aj, engem nem érdekel, keresek valami automatát.

Dühösen rontottam ki a kis szobából. A lányok a nyomomban jöttek utánam, egy egyszerű automatát kutatván. A szemeim felcsillantak, ahogy megpillantottam a csoki, csipsz, és egyéb egészségtelen dolgokat tartalmazó automatát. Rohanva futottam felé. A egész testemet átjárta a düh, amikor megláttam a rajta lévő „Nem működik!” feliratot. Legszívesebben ordítani lett volna kedvem.

-          -Én ezt nem hiszem el! Egész nap alig ettem valamit, erre meg tessék! Még egy hülye automata is kicseszik velem! Direkt szórakoznak velem az égiek?!

Szinte már a sírás határán álltam, amikor valaki hirtelen hátulról átölelt. Egy nagy sikítással és ugrással adtam az idegen tudtára, hogy igen csak megijesztett. Hátrafordultam, és megpillantottam az „idegent”. Niall aranyosan mosolyogva tátotta szét a karjait. Szorosan magához ölelt, túl jól ismert már ahhoz, hogy tudja, mikor vagyok ideges és mikor nem. Az ölelésével pedig teljesen le tud nyugtatni. Bárhol, bármikor. Apró csókokkal hintette be a hajam, ami tényleg megnyugtatott.

-          -Mi a baj, drágám? – suttogta a fülembe.

-          -Éhes vagyok.

Édes nevetésétől zengett az egész folyosó. Bár, egy cseppet sem találtam viccesnek a helyzetet, nevetése hallatán elmosolyodtam. Hihetetlen, mikre képes.

-          -Le sem tagadhatnálak. – nyomott egy cuppanós puszit az arcomra, válaszul pedig gyengéden megcsókoltam.

-          -Na, fiatalság, ne itt nyáladdzatok már, legyetek olyan szívesek. – forgatta a szemét Louis. – Inkább menjünk vissza, teljesen lefáradtam. –ásított gy nagyot  a mókamester.

-          -Drágám, te sosem szoktál ilyen fáradt lenni. – simította meg a kezét El.

-          -De most az vagyok.

Mindannyian elindultunk a hátsó ajtóhoz, hogy észrevétlenül jussunk ki. Lopakodva vonultunk a kocsihoz, majd laza tíz perc múlva megálltunk a hotelnél. A fiúk egyre fáradtabbak voltak, kivéve Niallt. Úgy pörgött, mint egy malom.

-          -Minden oké, drága? –kérdeztem tőle kuncogva.

-          -Minden a legnagyobb rendben. Adrenalin löketem van, ha arra gondolok, mi lesz ma éjjel. –utolsó mondatát a fülembe súgta. Ledermedtem. Arcom vörösbe kúszott át, jobbnak láttam elfordulni tőle. Kész vagyok én már erre? Nem tudom. Nem vagyok biztos semmiben sem.

A szállodához érve elbúcsúztunk egymástól, mindenki bevonult a saját szobájába. Kissé félve követtem Niallt, reménykedtem benne, hogy a kocsiban való mondatát csak viccnek szánta. Ahogy a szobába értünk, meglepetésemre Niall csak szimplán leült az ágyra.

-          -Szedj ki a bőröndödből valami csinos ruhát és öltözz fel, mert elviszlek valahova. –mosolygott édesen. Arcomra egy hatalmas vigyor ült ki, Niallhöz rohantam. Egyenesen az ölébe estem, úgy csókoltam meg.

-          -Nem voltunk még annyira randin, szóval most elmegyünk egyre, okés? –puszilta meg a homlokom. Hevesen bólogattam, előszedtem a fürdős cuccom, illetve egy egybe ruhát, majd eltűntem a fürdőben.

Öltözés közben azon gondolkodtam, Niall hova szeretne vinni. Elmondhatatlanul hálás vagyok érte, amiért nem úgy gondoltam azt az estét, hanem inkább egy romantikus randiként. Tudom, nem volt szép dolog amit tettem vele, magam sem tudom mért csináltam, talán csak a szimpla izgatottság. Sosem csináltam még ilyet fiúval, talán csak ki akartam próbálni. Lehet.

Magamra kaptam a bájos ruhám, egy kis szempillaspirált tettem fel, a hajam áthúztam néhányszor a hajkefét, és késznek nyilvánítottam magam. Ahogy kiléptem Niall nagy mosollyal az arcán mért végig tetőtől talpig. Ő egy egyszerű farmert és egy fehér pólót viselt. Gyorsan felhúztam a sarum, majd elfogadtam Niall felém nyújtott kezét, így kéz a kézben hagytuk el a szobát.

Amint kiértünk a folyosóra, csak arra eszméltem fel, hogy Niall ajkai az enyémeken pihennek. Egy gyors, lágy csók után folytattuk az utunkat.

-          -Gyönyörű vagy. –puszilta meg az arcom. Zavartan egy „köszit” motyogtam magamban, zavarba hozott.

Fogalmam sem volt merre megyünk, csak követtem Niallt. Furcsa volt ez a szótlanság, nem megszokott.

-          -Niall. Merre megyünk? –kérdeztem izgatottan.

-          -Hát… -vakarta meg a fejét. – Igazból, nem olyan extra hely… Ne számíts agy dologra… De itt vagyunk.

Ahogy felpillantottam, a lélegzetem is elállt. Egy olasz étterem előtt álltunk, amely legtetején egy hangulatos kis terasz volt, egy asztallal, gyertyákkal, és világítással. Egy pillanatra levegőt is elfelejtettem venni.

-          -Gyere. – mosolygott Niall, és befelé kezdett húzni. Valamit beszélt a pincérrel, aki mosolyogva kísért fel minket a vasból készült csigalépcsőn. A lépcső korlátját virágok, és szintén világítás díszítette. Felérve még szebbnek tűnt az egész. Az asztalon egy vödörben pezsgő volt behűtve –jégkockákkal- csak egy asztal volt fent, amit gondolom Niall foglaltatott le nekünk. A pincér jelezte, hogy mindjárt visszatér, majd el is tűnt. Az egész város belátható volt az erkélyről. A fények minden egyes utcát megvilágítottak, tényleg gyönyörű volt.

-          -Na, hogy tetszik? – hallottam meg Niall kissé ideges, zavart hangját a fülem mellett. Hátulról átölelt, állát a fejem tetején pihentette.

-          -Niall. Nem találok szavakat. Ez gyönyörű! Nagyon szeretlek!

Megfordultam, hogy szemben legyek vele, majd megcsókoltam. Kezeit lassan vezette le a derekamra, míg én a nyakát kulcsoltam át. Nem tudom mennyi ideig, de csak csókolóztunk, élveztük egymás társaságát. Miután elváltunk, illedelmesen kihúzta nekem a széket, amire egy pukedlizés után leültem. Ő is így cselekedett velem szemben.

-          -Reméltem, hogy tetszeni fog. –sóhajtott megkönnyebbültem. –Tudom, hogy nem egy extravagáns, luxusétterem, de szerint…

-          -Niall, pszt . –vágtam a szavába. – Nem kell semmilyen méregdrága étterem, semmi puccos. Nekem az is megfelelt volna, ha egy pokróccal és két szendviccsel kiülünk a rétre. Elmondhatatlanul tetszik ez a hely, ennél romantikusabb nem is lehetett volna. Tényleg.

Arcán egy nagy vigyor jelent meg, kezeinket összekulcsolta.

-          -Nagyon szeretek, ugye tudod?

Bólintottam.

-          -Én is. 

#47- Incselkedés

Sziasztok!:)
Első sorban egy óriási köszönetet szeretnék mondani nektek!!!!!!!!!!!!!♥
Még mindig nem tudom elhinni, hogy az előző részhez 12-en (!!!!!!!!!!!!!!) kommenteltetek! Nem tudjátok elhinni mekkora öröm ez nekem, és nem tudom elégszer megköszönni!!!!!!!!!!!!!♥ :'))))
Nagyon nagy örömmel tölt el, hogy tetszik a fanfiction-öm nektek, illetve hogy szántok időt a kommentelésre. A pipákat is nagyon szépen köszönöm! Elmondhatatlanul köszönöm még egyszer! ♥♥
Love y'all! ♥
(ne haragudjatok, nem lett egy hosszú rész.:( és erotikus részt tartalmaz! )
 

An szemszöge

Kéz a kézben vonultunk vissza a saját szobánkban. Szótlanul ballagtunk egymás mellett. Niall kinyitotta nekem az ajtót, majd illedelmesen maga elé engedett egy meghajlás után. Nevetve pukedliztem, majd beszökkentem a szobába. Nekifutásból vetődtem rá az ágyra. Kezemet-lábamat kinyújtva szétterültem a puha paplanon, aminek tipikus hotelszobai illata volt. Pár másodperc múlva hallottam a gyorsított lépteket. Ijedten néztem Niall irányába, aki szintén futásnak eredt. Sikítva húztam össze magam, nehogy rámugorjon. Hirtelen csönd lett, de nem történt semmi. Óvatosan kinyitottam a szemem, majd megpillantottam a nevető Niallt az ágy szélén ülni.

-         - Azt hitted, hogy rád ugranék? – nevetett tovább. Szemöldök ráncolva vágtam be a durcit, majd elfordultam tőle. Hirtelen egy test simult hozzám. Egyik kezét átlendítette a hasamon, ezzel is közelebb húzva magához. Fejét a vállamon pihentette, majd egy apró csókot nyomott rá.

-          -Őszintén? Csak reménykedni tudtam, hogy nem. –kuncogtam.

-          -Most megharagudtam rád, hogy ezt gondolod rólam…

Hirtelen elfordította testét felőlem, majd felült az ágy szélén. Kuncogva másztam négykézláb felé, majd hátulról átöleltem.

-          -Most miért vagy mérges? – suttogtam a fülébe.

-          -Mert ilyeneket feltételezel rólam. – dünnyögött, de hangjában érezhető volt a szórakozottság.

Arcomat a nyakába temettem, ajkaimmal puha bőrére tértem. Apró puszikkal hintettem be nyakát, amire kezén láthatóvá vált a libabőr. Kuncogva tértem fel arcára, ahol kissé megharaptam kiálló arccsontját. Kezdtem elérni a célom. Szemeit lehunyta, szája kettényílt, halk zihálást hallatott.

-          -Befejezted? – nyökögte, de hangja cseppet sem volt meggyőző.

-          -Mit? – incselkedtem vele.

-          -Tudod te azt jól…

Hirtelen ötlettől vezérelve kimásztam háta mögül, majd elé lépkedtem, és az ölébe ülve döntöttem le az ágyra. Lovagló ülésben folytattam a kínzását. Nincs mese, ha „mérges” , akkor el kell szállítanom a dühét.

Ujjaim felfedező útra indultak, ahogy elsőként hajába túrtam, amitől egy halk hang bújt elő torkából, majd óvatosan végigsimítottam oldalán. Megragadtam pólója szélét, és gyors mozdulattal megszabadultam tőle. Fejét oldalra hajtva engedett utat ismét ajkaimnak a nyakán. Hümmögött, kezeit a csípőmre helyezte úgy szorított magához. Egyik kezem úgy döntött önálló útra kel, így lesimítottam a mellkasán egészen kockáiig.

-          -Mérges vagy még? – suttogtam a fülébe. Szorítása a derekamon erősebbé vált, arcomra mosoly derült, ahogy tehetetlen testtel alattam feküdt, kényelmetlenül mocorogva.

-          -Igen. – nyögte, ahogy ujjaimmal körberajzoltam egy kockáját.

-          -Akkor ez esetben folytatnom kell, amit elkezdtem.

Szemei kipattantak, ahogy kissé lejjebb csúsztam róla, majd megcsókoltam a hasát, kezeimmel pedig az övét babráltam. Ahogy kicsatoltam, csigalassúsággal húztam le a cipzárját. Fogalmam sincs, mit miért cselekedtem, vagy, hogy honnan jött ez a hirtelen önbizalmam, de már rég nem az agyam utasított. Csak Niall vággyal teli tekintetével, és ziháló fejével tudtam foglalkozni. Szemeit rám emelte egy pillanatra. Vágy, értetlenség, és tetszés tükröződött bennük. Lassú mozdulatokkal húztam le róla nadrágját. Ott feküdt alattam, magatehetetlenül, igen csak szűk bokszerben, teljesen kiszolgáltatottan. Ajkamba harapva mértem végig ezt a gyönyörű fiút. Visszaágaskodtam hozzá, majd egy lágy csókot leheltem ajkaira, amit azonnal viszonzott. Kezei elkalandoztak a derekamon, majd a fenekemre érkeztek. Kissé belemarkolt. Megszakítottam a csókunkat. Niall fejét teljesen ellepte a vágy köde, szerintem már gondolkodni sem tudott ép eszűen. Kezdtem megsajnálni, ahogy már-már teljesen készenléti állapotban vár rám, illetve arra, ami nem fog bekövetkezni. Ezt csak egy poénnak szántam, egyáltalán nem gondoltam volna, hogy ezt lesz képes ez a kis játék kihozni belőle.

-          -Még egyszer megkérdezem. Mérges vagy még?

Szemeit nagy nehezen kinyitotta, sötétkék íriszeivel kérlelően pillantott rám.

-          -Nem tudom…

-          -Ez nem jó válasz… Azt hiszem, akkor továbbra is folytatnom kell, hogy biztossá tegyem a választásod. Nem tudom, hogy tetszeni fognak-e az eszközeim. –kuncogtam.

-          -Kíváncsian várom őket.

Arcára egy kaján vigyor ült ki. „Kihívás elfogadva” fejjel néztem rá, majd egy kacsintás után ismét lejjebb ereszkedtem. Hasán óvatosan apró csókokat hagytam, majd amikor bokszeréhez értem, az anyag tetejét kissé meghúztam a fogaimmal. Niall hangosan felnyögött, ahogy lassan kezdtem lehúzni a testét takaró egyetlen darabot. Körülbelül a csípője legaljánál lehetett a bokszere, amikor felálltam, és csak simán az ajtóhoz lépkedtem.

-          -Öltözz fel, Niall. Indulnotok kell a koncertre, egészen pontosan 5 perc múlva.

Hangon szórakozott volt, kuncogtam, ahogy végignéztem a teljen megsemmisült fiún. Még mindig a hatás alatt volt, amint rám emelt tekintetét, azzal a nézéssel szinte ölni lehetett volna.

-          -Ja, és remélem már nem vagy mérges.

Egy légpuszit küldtem felé, majd eltűntem az ajtóban, vidáman ugrálva Perriék szobája felé.

/Niall szemszöge/

-          -Ez komoly? – kérdezte Louis hitetlenkedve.  Halványan bólintottam, majd mind a 4 srácból egyszerre szakadt fel a röhögés.

-          -Azt a mindenit. Hát nem gondoltam volna ezt Anből… főleg nem a mai kiborulása után. – nevetett tovább Zayn.

-          -Hát Niall, ez kellemetlen. Azt hiszem még jó párszor ki fog készíteni téged a csaj.

-          -Kösz az együttérzést fiúk. –dünnyögtem. – Higgyétek el, ha titeket hagyott ott volna a barátnőtök, olyan állapotban, mint amilyenben én voltam, máris nem nevetnétek.

-          -Ez akkor is nagyon durva.

Louis szinte már fuldoklott a nevetéstől.

-          -Ha velem ilyet csinálna Perrie, azt hiszem úgy visszavágnék neki, hogy többet nem lenne kedve feldühíteni. – vigyorgott sunyin Zayn.

-          -Hát márpedig én nem fogom tudni visszaadni neki sehogy…

-          -Szerintem próbáld csak meg. – bátorított harry.

-          -Nem, nem, nem. Ma így is eléggé kiakadt, nem szeretném, hogy megint veszekedjünk egy pitiáner dolog miatt. De valami bosszút még ki kell találnom neki.

A mikrofonokat ebben a pillanatban kaptuk meg. A színpad óriási. Ámulva néztem körül a rengeteg ülőhelyen, amik ma este teljesen fel lesznek töltve.

Az öltözőm felé lépkedve azon gondolkodtam, hogy vajon a lányok jönnek-e a mai koncertre. A legtöbbször ott vannak, de előfordul, hogy inkább otthon maradnak, és lányos kibeszélőpartit tartanak, vagy túl fáradtak. Sietve kaptam fel magamra a kikészített nadrágot és pólót, majd befújtam magam a parfümömmel és késznek nyilvánítottam magam. Pár beéneklő gyakorlatot végeztem, majd meghallottam egy hangot, ami azt kiabálta, „ 15 perc a kezdésig.”

/An szemszöge/

-          -Itt a VIP jegyem, nem látja? Nem veszi észre, hogy Zayn Malik barátnője vagyok? –veszekedett az őrrel Perrie.

-          -Elnézést, hölgyem, de a VIP szektorba akkor is csak a koncert után mehetnek be a rajongók.

-          -Nem rajongó vagyok, hanem a barátnője! A csaja! A pár év múlva a felesége! Hogy magyarázzam még el?!!

-          -Hogy én ezt már hányszor hallottam… -sóhajtott unottan az őr. Perriet már szétvetette az ideg, ugyan is be akartunk jutni, de az őr nem engedett be minket, hanem a nézőtér felé akart terelni.

-          -Paul! – sikítottam fel, amint megláttam az említettet. Hirtelen felénk kapta a fejét, majd egy mosoly kíséretében megindult felénk.

-          -Velünk vannak, bejöhetnek. –rendezte el az ügyet. Az őr ajak „o” alakot formált, majd egy bocsánatkérés után elállt az utunkból.

-          -Viszlát, tökfej.  -mormogta Perrie, amin egy jót nevettem. Egymás kezét szorítva rohantunk a színpad széléhez, ugyan is a koncert már elkezdődött, a fiúk éppen az Up All Nightot énekelték. Elfoglaltuk a helyünk a színpad oldalán, ahol senki sem láthat minket, de mi látjuk a fiúkat. Elsőként Louis vett minket észre egy nagy mosoly kíséretében integetett nekünk, majd egy puszit is küldött. Niall amint felém nézett, arcára ez nagy mosoly ült ki, majd hirtelen elfordult, és bevágta a durcás énjét. Azt hiszem, a reggeli kis akcióm miatt cselekedett így.

-          -Szerintem Niallel ne szórakozz ilyen téren, mert úgy látom nem veszi jó néven. – nevetett mellettem Perrie. Csak vállat vontam, majd énekeltük tovább a dalt. Imádom, amikor meghallgatjuk a koncertjüket. Olyan hangulatot képesek varázsolni, mintha a világ legjobb szórakozóhelyén lennénk. A fényképezőmet sajnos a szálláson hagytam, így nem tudtam megörökíteni az estét. A fene egye meg, egyre többször hagyom otthon... Pedig ez a munkám! A twitter kérdéseken nagyon jól szórakoztunk. A hasunkat fogtuk a nevetéstől, amikor a fiúk Harlem Shake-eztek, vagy furcsa hangokat adtak ki. Illetve, amikor úsztak a színpadon. Azt hiszem, minden koszt feltöröltek a pólójukkal. Niall feltűnően kerülte a pillantásom, bár néha sikerült elkapnom a tekintetét. Ilyenkor rákacsintottam, vagy ajkamba haraptam, illetve szívecskét mutattam a kezemmel. Egyszer le is intett, hogy hagyjam abba. Perrie oldalba könyökölt, és mindent sejtően húzogatta a szemöldökét.

-Szerintem Niall szexinek találja ezt az ajakharapást.- kuncogott mellettem a barátnőm Lazán megvontam a vállam, majd ismét a koncertre koncentráltam. Nagyon hangosan felnevettünk, amikor Louis éppen azt énekelte, hogy "it's so hard", és Niall alsóbb tájékára mutatott, miközben felém nézett, és rám kacsintott. Niall kínosan elnevette magát. Ismerem már annyira, hogy tudjam, zavarba jött.