ÚJ BLOG!!! :))♥

Sziasztok! Ahogy említettem, belekezdek majd az új blogba, és úgy döntöttem ide fogom publikálni, csak átszerkesztem a fejlécet és a szereplőket.:) Új feliratkozókat is szívesen fogadnék! ☺
Blog kezdete: MÁJUS 1.

Remélem olvasni fogjátok és elnyeri majd a tetszéseteket.:)))) ♥

ezer csók xx

50. Fejezet ~ The end (epilógus ) ♥

 Sziasztok.:) Szomorúan közlöm, hogy ez az utolsó fejezet az Amazing love~ -ból. Remélem sikerült olyan részeket írnom ami tetszett nektek, illetve az egész történet elnyerte a tetszéseteket. :) Szeretném megköszönni azoknak, akik kommenteltek illetve feliratkoztak (szám szerint 5-en:) ). Sokat jelentett nekem, hogy leírtátok a véleményeteket és olvastátok a blogot. :) Ez a fejezet nem lett túlságosan extra, nem is terveztem bele valami végső nagy durranást, ilyen lett. :/ Remélem azért ez is tetszeni fog valamennyiteknek. Az egész írásról és sztoriról csak annyit szeretnék mondani, hogy nekem nagyon jó érzés volt megírni ezt a sztorit, ugyan is sokszor Emma helyébe képzeltem magam, és bár tudom, teljesen lehetetlen, hogy valóra váljon ez az egész, ez a sztori nagyjából az áloméletemet írta le.:) Remélem, legalább egyszer az életben tudok találkozni a fiúkkal személyesen, és hiszek benne, hogy minden directioner előbb utóbb találkozni fog velük, csak várnunk kell! :) Amint már említettem, belekezdek majd egy új sztoriba, amit lehet hogy itt fogok publikálni, csak átváltoztatom a szereplőket illetve a fejlécet.:) De ezt a sztorit sem fogom letörölni! Mindenesetre mielőtt belekezdenék, majd kiírom a pontos tudnivalókat, remélem azt a történetet is szívesen fogjátok olvasni.:) Nem is húzom tovább az időt, itt az utolsó fejezet, ami igazából epilóguskéjnt szolgál. Még egyszer utoljára köszönöm midnenkinek , aki olvasta a blogot és kommentelt.!!:))xx
ezer csók xx ♥
 


*5 év múlva*

Szokásosan Sarah reggeli sírására keltem. Egy óriásit ásítottam, majd oldalra néztem, ahol Niall szuszogva aludt tovább. Jellemző, sosem kel fel időben...Miatta akár órákon át is sírhatna Sarah.
Kimásztam az ágyból, majd a gyerekszobába vettem az irányt. Ránéztem az apróságunkra, majd mosolyogva a kezembe vettem és ringatni kezdtem. Leültem a székre, és megetettem,
majd miután abbahagyta a sírást kicseréltem a pelenkáját, és egy nappali ruhát adtam rá. Amíg az egyik kezemben tartottam, a másikba megfogtam a kedvenc kis zsiráfját,
amit annyira szeret. Mindig azt szorongatja és vele alszik. Lassan, kuncogva a hálószobánk felé vettem az irányt. Niall még mindig aludt, ugyan olyan mozdulatlanul.
Mellé mentem, majd óvatosan a mellkasára helyeztem a pici Saraht, aki nagy mosollyal az arcán bújt apukájához. Niall kinyitotta szemét,majd káromkodott egy sort,
hogy mért keltem fel, de amint meglátta a mellkasán pihenő Saraht arca meglágyult, és egy óriási mosoly ült ki rá. Óvatosan megfogta a csöppséget, felült, majd magához ölelte és egy
puszit nyomott a feje búbjára. Mosolyogva néztem őket. Hihetetlen, Niall milyen csodás apuka. Olyan szeretettel bánik Sarahval, hogy néha még egy könnycsepp is kifordul a szememből.
-Szia drágaságom. Hogy aludtál? -érintette össze az orrát Sarahéval, mire a kislányunknak egy nagy vigyor jelent meg az arcán, és rúgkapálni kezdett.-Ezt igennek veszem.
-A feleségednek már nem is köszönsz? -görbítettem le az ajkaimat játékosan. Niall felállt kezében Sarahval, majd hosszadalmasan megcsókolt.
-Ki nem hagynám a reggeli csókot. -kuncogott. -Jó reggelt édesem.
-Neked is Niall. -pusziltam meg az arcát. Amíg Niall megreggelizett addig átadta nekem Saraht, majd felöltözünk elővettük a babakocsit és sétálni indultunk. Olyan tökéletes volt minden.
Az idő, a kapcsolatunk, a család. Minden.
Elfelejtettem említeni, hogyan is történt ez az egész, hogy most itt vagyunk, ahol. Aznap, amikor rosszul lettem reggel, nagyon megijedtem, hiszen még csak
18 voltam. És eszembe jutott, hogy terhes lehetek. De szerencsére nem lettem az, csak egy egyszerű gyomorrontásom volt. A pár év csodálatosan telt. A fiúknak 2 új albumuk jelent meg
illetve a legfontosabbat kihagytam. 3 éve Niall megkérte a kezem. Gondolom nem mondok el nagy újdonságot azzal, hogy igent mondtam. Semmivel sem tudott volna boldogabbá tenni.
Szerettem Niallt mindennél jobban ,egyértelmű volt a válaszom. Azt hiszem szerencsésnek mondhatom magam, hogy 18 évesen megtaláltam a Nagy Ő-t, akivel most már
saját családot és házat birtoklunk. Az esküvőn mindenki ott volt. Niall barátai, az én barátaim, minden családtag, stb. Nászútra visszamentünk Hawaii-ra, ahova még
Niall vitt a 18. szülinapom alkalmából, és megfogant Sarah. Amikor megtudtam, hogy terhes vagyok, nem tudom leírni milyen boldogság öntött el.
Niallt szintúgy. Először kicsit féltem a reakciójától, hogy mit fog szólni, de kellemesen csalódtam.Annyira megörült, hogy hazarohant a próbáról, majd addig ölelt és csókolt
amíg már a szuszt is kiölelte belőlem. Ahogy a hasam egyre növekedett, minden nap énekelt a csöppségnek, illetve a pocakom simogatta. Folyton azt hajtogatta,
hogy gyönyörű vagyok, és hogy a babánk is olyan gyönyörű lesz mint én. Nagyon jól estek a szavai. Nagyjából minden nap annyit ettem, hogy szerintem egy disznó is
megirigyelné. De nem tudott zavarni akkor a kilók száma. Hiszen ott volt a férjem, aki minden időben kiállt mellettem és a hasamban volt egy gyönyörű baba. 9 hónap múlva világra jött
Sarah Jane Horan. Niall úgy bánik vele, mint egy hercegnővel. Mindent meg akar neki venni amit meglát, illetve annyira félti,
mint egy kincset. Hiszen az is. A mi legnagyobb kincsünk, a szerelmünk gyümölcse. Jelenleg Írországban élünk, hiszen Niall minden vágya volt, hogy a hazájába költözzünk
ás itt neveljük fel a lányunkat. Semmi kivetnivalóm nem volt efelől. Írország gyönyörű! Az emberek kedvesek, illetve Niall szülei rengeteget segítenek nekünk. A srácok is
sokszor meglátogatnak minket. Apropó srácok! Harry és Nora tavaly házasodtak össze. Louis akkor jegyezte el Eleanort, amikor
a mi esküvőnk volt, illetve Eleanor nem rég szülte meg első gyermeküket a kis Louist, aki mondanom sem kell ugyan olyan
bolond már most mint Louis. Zayn és Lola kicsit később mint a többek, nemrég házasodtak össze, de Lola már várandós az első kis Malikkal.
Na és Liam. Liam újra összejött Daniellel, jelenleg már van egy 3 éves kisfiúk James, és egy 1 éves lányuk, Loren. Mindenki boldog
kapcsolatban él. A banda nem oszlott fel, mielőtt megkérdeznétek! Most is éppen egy új albumon dolgoznak, ezért kicsit kevesebbet van itthon Niall is,
de mindig siet haza, hiszen ki nem hagyná, hogy ehessen a főztömből, illetve, hogy szokásosan együtt fürödjünk hárman. Ő, Sarah és én.. Azt hiszem kijelenthetem, hogy szerintem sosem fognak feloszlani. Minden olyan tökéletes körülöttük. A rajongói ugyan úgy szeretik őket,
egyre több directioner van, illetve a zenéikkel sincs semmi kivetnivaló. A lányokkal rendszeresen találkozunk (persze gyerekestül), vagy ők utaznak ide, vagy mi Londonba.
Ilyenkor mindig több napot maradunk egymásnál.
-Szerinted mikor mondjuk el a többieknek? -mosolygott Niall, miközben kivette Saraht a babakocsiból, és leült mellém a fűbe.
-Nem tudom. Kíváncsi vagyok mit fognak szólni. -kuncogtam.
-Ha ismét lányok lesznek, akkor azt hiszem engem ki fog készíteni 4 csaj. -nevetett.
-Héj! És ha fiúk lesznek? Akkor meg mi lesz majd? Összefogják törni a lányok szívét, és mindig fel kell őket készíteni, hogy nehogy teherbe ejtsék a lányokat.
-Na és a lányokkal mi a helyzet? Nekik majd te fogod elmagyarázni, hogy ne feküdjenek le akárkivel és hogy vigyázzanak. Illetve a női dolgok magyarázását is te intézed majd.
-kacsintott. Erre felnevettem. Ezek olyan messze vannak még...De hát majd egyszer túl kell esnünk rajtuk.
-Szerinted Sarahnak mikor lesz először barátja?
-Tuti biztos vagyok benne, hogy egy ilyen gyönyörű szőke, kék szemű kislány után minden fiú futni fog az oviban is. -kuncogott, mire felnevettem.
Fejem Niall vállára döntöttem, majd élveztük a csodás napsütést és hogy együtt lehetünk hárman. Elfeküdtünk a fűben. Közénk
vettük Saraht, majd féloldalasan feküdtünk így láttuk egymást. Sarahval játszottunk, Niall babahangokat adott ki amire annyira felnevettem,
hogy elijesztettem pár madarat a közelünkből. Sarahnak is tetszhetett a helyzet, mert szélesen el vigyorodott. Ó, istenem! Olyan gyönyörű mosolya van már most!
-Niall... Olyan furcsa elhinni, hogy van egy saját gyermekünk, már lassan egy éve. Olyan gyorsan repül az idő. -sóhajtottam fel.
-Bizony. Észre sem vesszük és már nagyzsülők leszünk. -kuncogott fel.
-Héj. Nem vagyunk még olyan öregek. -nevettem fel.
-Most hogy mondod...Már látom a ráncokat az arcodon. -méregette az arcomat.
-Tessék!? -kérdeztem idegesen. Jézusom! Ráncos az arcom?
-Csak viccelek.-röhögött fel, mire szúrós tekintettel néztem rá és a vállába boxoltam. -Na! Mondták már hogy a terhes nők erősebbek?
-Hahaha... Vicces vagy. -tettem keresztbe a kezeimet, majd elfordultam tőle. Hirtelen egy száj tapadt a nyakamra, amire kirázott a hideg.
Megfordultam, majd Niall hirtelen megcsókolt. Valahogy átmászott Sarahn, ugyan is fölém kerekedett. A fejem mellett megtámasztotta magát
a kezeivel, majd úgy csókolt tovább. Játékosan a feneképe csíptem, mire belemorgott a csókunkba. Egyik kezével a pólóm alá nyúlt, majd
végigsimított a hasamon. Annyi idő után is ugyan olyan érzelmeket tud kihozni belőlem a csókja. Egyszerűen imádom! A csókját,
a módját, és szimplán ő magát minden kis dolgával együtt!
-Azt hiszem el kellene takarni Sarah szemét. Ilyet nem láthat egy ilyen kis gyerek. -lihegte.
-Milyet? -húztam az agyát, és kihívóan néztem rá.
-Ahogy kistestvért csinálok neki. -kuncogta.
-Nem lesz itt semmilyen kistestvér csinálás. -nevettem. -Ugyan is egy parkban vagyunk és már így is vagy 20 ember figyeli mit csinálunk.
-utaltam a szememmel 3 öreg nénire, akik rosszalva csóválták a fejüket. Niall megrántotta a vállát, majd újra megcsókolt. Egy kicsit
eltoltam magamtól, így vége leszállt rólam.
-Nem szabad összenyomni a kismamát. -pusziltam meg az arcát.
-Ó, ne haragudjon drága kismama. -simított egy hajtincset a fülem mögé. Hirtelen Sarah felsírt. Niall a kezébe vette, majd óvatosan
ringatni kezdte és dúdolgatott neki. Sarah szépen lassan elhallgatott majd lehunyta a szemeit. Olyan édesen aludt akár egy kis angyal.
Niall pár apró puszit nyomott az apró arcocskájára, majd visszahelyezte a babakocsiba, és felállt a fűről. Engem is felhúzott, majd
hazafelé vettük az irányt. Otthon beraktuk a kiságyba , majd valaki csengetett. Éppen a kanapén ültünk Niallel. Kérően néztem
rá, hogy nyissa ki ő az ajtót, még a szempilláimat is megrebegtettem. Sóhajtott egy nagyot majd felállt melőllem és az ajtóhoz
lépett. Ahogy kinyitotta 4 idióta egy babával özönlött be a házunkba. Felnevettem, majd szorosan magamhoz öleltem Eleanort, Louis,
Zaynt és Lolát.
-Jézusom, Em! Most vagy meghíztál, vagy...az amire gondolok? -kérdezte vigyorogva El. Niallre néztem, aki bólintott, hogy elmondhatjuk.
-Hát..Az a helyzet...hogy ikreket várunk! -sikítottam fel, mire mindenki üvöltözni kezdett és a nyakunkba borult, majd gratulált.
-Jézusom! Ezt el sem hiszem! Ez eszméletlen! -ugrált Eleanor. Louis lerakta a kezében lévő kicsi Louist a kanapéra. Magamhoz vettem a kicsit, majd jól szemügyre vettem.
-Gyönyörű baba vagy. -simítottam meg az arcát.
-Na és hol van a kis Horan? Nem láttam már ezer éve, pont ahogy titeket sem. Szóval gyertek csajok mi most megyünk dumálni. -fogta
meg El a kicsi Louist, majd Sarah szobája felé kezdett indulni. Beérve gyorsan kiszedtem a csöppséget a kiságyából, majd
óvatosan kinyitotta a szemeit. Lola és El vigyorogva csodálták meg. Lola fogta a kezébe.
-Jézusom de megnőttél te haszontalan! -simította meg az arcát.
A nap további részében babáztunk, illetve kibeszéltük az utóbbi időt a lányokkal. Hogy Lou, Zayn és Niall mit csinált, arról fogalmam sincs.
Miután kezdtünk éhesek lenni kivánszorogtunk a szobából a konyha felé. A fiúk kezükben egy-egy sörrel feküdtek
a kanapén és valami idétlen sorozatot néztek. Felnevettem rajtuk. Egyik kezemben a babával indultam meg a konyhába, de Niall
felpattant és ki akarta venni a kezemből Saraht.
-Nem!-szóltam rá. -Sörszaggal nem fogod meg a babát. -néztem rá összeszűkített szemöldökkel, mire értetlen fejet vágott.
Felnevettem rajta, majd átadtam neki a kicsit. -Csak vicceltem. -pusziltam meg az arcát. Védelmezően magához fogta Saraht és
a kanapéhoz ment vele. El is átadta a kis Louis a nagy Louisnak, így a két apuka együtt tudott babázni. Mosolyogva néztük őket.
Egyszer csak hirtelen felszólalt Louis.
-Héj! Van egy király ötletem! -mindenki kérdő tekintettel meredt rá.-Sarah és Louis majd egy párt fognak alkotni ha nagyok lesznek.
Erre mindenki felnevetett, Louis pedig zavartan nézett körbe. -Most mi van? nem jó ötlet?
-Louis drágám. -kezdte Eleanor. -Nemrég születtek, te meg már össze is akarod őket boronálni?
-Miért ne? Összeillenének. -itt megfogta Sarah kicsi kezét és Louis kicsi kezét majd egymásra rakta őket. Ismét mindenki
felnevetett, mert Sarah elvette az ő pici mancsát gyorsan.
-Louis, figyelj. Az én elit véremből származó  Horan lány nem fog egy idióta Tomlinsonnal járni. -kacsintott Niall, mire felröhögtem.
-Hallod El? Leszólta a gyerekünket. -durcizott be Louis.
-Rá se ránts, Louis. -mosolygott rá barátjára El. -A kis Tomlinsonnak nem ír származású barátnő kell. Az írek sokat tudnak inni. -kacsintott El Niallre, aki  szúrós tekintettel nézett rá.
-Most komolyan ezen vitatkoztok? -szólt közbe Zayn a fejét ingatva. -Majd meglátjátok ti, hogy a kis Malik milyen elbűvölő lesz.
-Na, megszólalt Mr. Hajzselé... -motyogott Louis. -Ha olyan lesz a 'kölköd' mint te, ne számíts rá, hogy sok lány fogja elviselni.
-Illetve ha ő is éjjel-nappal a tükörben fogja magát nézegetni. -szóltam én is közben.
-Ö..Louis. -szólalt meg Lola. -Ugye ez most nem komoly, hogy a fiadon piros kisnadrág és csíkos póló van?
Mindenki a kicsi Louist kezdte pásztázni, és egyszerre tört el belőlünk a jóízű nevetés.
-Most miért? Már kicsi korában bele kell nevelni a megfelelő stílust. Úgy tervezem, hogy az első szava a 'Kevin' lesz. -dicsekedett Lou, és még a fejét is megemelte.
-na meg még mit nem. -horkant fel El. -Az első szava nem egy kitömött döglött galambról fog szólni! -Most megbántottad Kevint?
-Louis drágám. Tudod, hogy szeretlek, de ezt nem engedem. Az első szava vagy az 'anya' vagy az 'apa' lesz. -kacsintott férjére El.
Kuncogva hallgattuk tovább a vitájukat, amit végül El nyert meg, Louis pedig dunnyogva megjegyezte, hogy "átkozott nők...". El erre kis lendülettel tarkón csapta, és mi ismét nevetésbe torkollottunk ki. Azt hiszem, hogy Louisból sohasem fog kimenni a játékos szellem, és Eleanornak még megfog gyűlni a baja ezzel az 'idiótával', de ők így tökéletesek együtt. Nem gondoltam volna még régen, hogy valaha is ilyen baráti társaságra tehetek szert, illetve egy ilyen tökéletes családra, de itt vagyok. És remélem, még legalább 80 évet fogunk együtt eltölteni, unokákkal, baráti hülyülésekkel, illetve majd együtt fogunk megöregedni az öregek otthonában. ☺
 

----- ------------

49. Fejezet ~ Utólagos szülinapi meglepetés

Sziasztok!!:) Szomorú szívvel közlöm, hogy ez az utolsó előtti rész.:/ Jó olvasást hozzá! :) xx
-Jól érezted magad? -kérdezte Niall felém fordulva, mire hevesen bólogattam.
-Ez volt életem legszebb pár napja. Nem tudom elmondani mennyire köszönöm. -közel hajoltam hozzá, majd ajkaimat az övéire nyomtam. Nyelve azonnal önállú útra kelt, és táncra hívta a sajátomat. A romantikus pillanatunkat a repülő bemondója zavarta meg "Kérem kapcsolják be az öveiket, a repülő hamarosan felszáll". Niall sóhajtott egyet, majd elváltunk. Az úton végig egymás kezét fogtuk, illetve kibeszéltük ezt a pár napot. Még mindig nagyot nevettem azon, amikor Niall azt hitte meg fog halni, mert megtámadta egy (nem hazudok) 5 centiméter hosszú hal. Azt ecsetelgette, hogy ez biztos mérgező, és kiszemelte magának. Elszundítottunk egy kicsit, mert szintén a repülő hangjára keltünk fel. Ásítottam egy nagyot, mire Niall felkuncogott mellettem.
-Hihetetlen, hogy te mindig elalszol a repülőn.
-Haha. -tettem keresztbe a kezeimet, kifejezve a durciságomat.
Kéz a kézben szálltunk le a repülőről, de kint hirtelen vakutömeggel találtam szemben magam. Majdnem elájultam, semmit sem láttam szinte, csak a fényt. Niall szorosabban fogta a kezem, majd magabiztosan húzott át a tömegen keresztül. Megfogtuk a bőröndjeinket, és kint megláttuk Louis kocsiját. Sietősen beültünk, majd lihegve intettünk Louisnak hogy indulhatunk.
-Helló-belló skacok. Na milyen volt?
-Nem tudjuk elmondani mennyire király. -vigyorogtam.
-Ennek örülök...de ugye azért okosak voltatok, és 9 hónap múlva nem jön a kis Horan? -erre a kijelntésére felnevettünk Niallel.
-Nem. Remélhetőleg nem. -kacsintottam Loura.
Ahogy befordultunk a fiúk házához, akaratlanul is elmosolyodtam. Jó azért újra itt lenni. Sietve berohantam a házba, majd a lányok sikítva futottak felém, és a nyakamba ugrottak.
-Végre megjöttél! Már unatkoztunk nélküled! -vigyorgott El. Az összes fiút megöleltem, majd lehuppantunk a kanapéra a lányokkal, és rögtön mindenről tudni akartak. Oldalra pillantottam, ahol a fiúk valamit sutyorogtak Niallnek, aki elnevette magát, majd bólintott egyet nekik, mire a fiúk 'húúú'-zni kezdtek és Harry felordított, hogy "TUDTAM!'' Azt hiszem nem akarom tudni, miről beszéltek... A délután azzal telt, hogy minden elújságoltunk a fiúknak és a lányoknak, illetve átadtuk az ajándékaikat. El, Lola és Nora egy olyan ruhát kaptak mint az enyém, csak mindegyiküknek más színben. Liam egy fa teknősös miniszobrot, amire rá van írva, hogy Hawaii, Louis egy kókuszmelltartót nádszoknyával (nagyon örült neki) , Zayn egy tükröt, aminek a keretén Hawaii minták voltak, Harry pedig egy olyan miniszobrot, amin egy nő van formázva.
-Niall, mi van a nyakadon. -kerekedett el Lola szeme, amikor Niallre nézett. Mindenki Niall nyakát kezdte el pásztázni, én pedig lehajtottam a fejem, és a kezem az arcomhoz raktam szégyenemben. Az arcom felvette a főzött rák színt. Miután mindenkinek leesett, mi is az, egyszerre röhögtek fel.
-Áháá. Ja, hogy ti jól éreztétek magatokat. Ühüm. Emma, szép a szájnyomod. -röhögött Harry. Niall is nevetett, majd rám nézett, és még jobban elnevette magát a reakciómon.
-Jaj már, Em. Ne pirulj el ennyire. Nem baj az, ha jól éreztétek magatokat. Ilyen az élet nem? -karolta át a vállamat Louis, mire kínosan felnevettem. Hirtelen Niall termett mellettem, és egy hosszadalmas puszit adott a homlokomra.
-Ne legyél zavarba, oké? -suttogta a fülembe, mire egy kósza mosoly ült ki a számra.
Felmentünk, lepakoltunk, majd a srácok eldöntötték, hogy a nap maradék részét együtt töltjük, és minden apró részletet kivesézünk. Természetesen azért nem mindent... Louis arcán levakarhatatlan pimasz mosoly ült, Harryén úgy szintén.
-Héj. Azt hiszem valakinek még tartozunk egy lecseszéssel a pakolást illetően. -tettem a derekamra a kezem. Harry és El egymásra néztek, majd egyszerre tört ki belőlük a nevetés.
-Most meg mi van? -húztam fel az egyik szemöldököm.
-Inkább meg kéne köszönnötök. A kis írünknek meg persze neked is szereztünk pár kellemes pillanatot. Nem? Szívesen, máskor is. -kacsintott Harry, mire hitetlenkedve néztem rá és a többiekre, akik próbálták vissza folytani a röhögőgörcsöt.
Éjfél körül Niall megfogta a kezem, majd elköszöntünk a többiektől és  szobákba vezetett. Kuncogva indultam el zuhanyozni, majd kiérve Niallt nem találtam sehol. Elmosolyodtam, majd elkezdtem körbenézni a szobában.
-Niall. Ne bújj el, hol vagy?
Pár perc keresgélés után sem találtam. Már majdnem lementem a földszintre, amikor hirtelen megcsapta a fülem egy gitárhang. Kifutottam az erkélyre, ami alatt Niall állt kezében egy gitárral, szájában egy rózsával, körülötte pedig néhány gyertyával. A szemem bekönnyesedett. Megszólalt a gitáron az első akkord. A Little Thingset kezdte el játszani, miután feldobta hozzám a vörös      rózsát. Csak álltam, és hallgattam a tökéletesen csengő hangját, és nem bírtam levenni a szemem róla. Kék íriszei jobban csillogtak mint valaha. Száján egy aprócska mosoly ült. Miután végzett, elismerősen megtapsoltam, majd letöröltem a könnyeim az arcomról.
-Szülinapodkor szerettem volna, de akkor nem tudtam. Szóval...Boldog Születésnapot utólag is. -mosolygott fel rám, gitárját lerakta, majd kezeit kitárta, jelezve, hogy rohanjak oda hozzá, és vessem magam a karjai közé. Nem is kellett több. Eszméletlen tempóval rohantam le a lépcsőn, egyenesen ki az udvarra. Minél közelebb értem hozzá, annál jobban nagyobbodott a mosoly mindkettőnk arcán. Lendületből a nyakába ugrottam, lábamat összezártam a derekánál, majd úgy csókoltam, mintha soha többet nem kaphatnék belőle.
-Kö..szö..nöm. -nyögtem ki pár csók között, mire csak elkuncogta magát.
-A legcsodásabb lánynak mindent. -érintette össze a homlokunkat, majd egy utolsó puszit lehelt az orrom hegyére. Hirtelen a kezébe kapott, majd a medencéhez sétáltunk. A medence széle rózsaszirmokkal volt körülvéve, illetve a fürdőruhám is ott feküdt. Niall letett, majd szemével a fürdőruhára utalt. Egy nagy vigyor ült ki az arcomra, majd odaszaladtam a fürdőruhámhoz. Az ajtó felé indultam de egy kéz megragadt.
-Szerintem van itt elég hely átöltözni. -mosolygott huncutul, mire csak megforgattam a szemem, majd sietősen befelé vettem az irányt. Gyorsan magamra kaptam a fürdőruhát, majd visszamentem Niallhöz, aki már fürdőgatyában, keresztbe tett kezekkel állt és engem nézett felhúzott szemöldökkel. Mosolyogva öleltem magamhoz, mire hosszan megcsókolta a homlokom, majd az arcom, és a nyakam. Kuncogva toltam el magamtól. Lassan besétáltunk a medencébe, majd Niall a karjaiba emelet, és ringatni kezdett a vízben, közben a fülembe dudorászott. Fejemet a vállára hajtottam, majd a szememet lecsukva élveztem a víz lágy simítását és Niall kellemes hangját. Egy kisebb fajta vizicsata alakult ki köztünk, aminek következtében mindegyikünk a víz alatt kötött ki, és egymást nyomtuk le minél mélyebbre. Ez igazságtalanság volt, mert Niall erősebb mint én, ezért mindig én kerültem a víz alá.
-Héj. -fújtam ki a számban lévő vizet- Ez igazságtalanság...Te sokkal erősebb vagy mint én. -vágtam be a durcit.
-Ne haragudj. -jött oda hozzám, szemei pedig egy kicsit pirosak voltak a sok klórtól, szintúgy min az enyémek. Nekitolt a medence szélének, majd egy lágy, édes csókkal ajándékozott meg .Együtt úszkáltunk még egy jó pár percig, illetve fröcskölőcsatát rendeztünk, és csak szimplán jól éreztük magunkat együtt. Kiszállva megtörölköztünk, majd Niall egy pokróc felé bökött a fejével, ami a földön volt elterülve. Kuncogva dobtam le magam a pokrócra, majd Niall is letelepedett mellém. Szorosan magához húzott, majd vizes testünk összeért. Nem zavart, ugyan is kint nagyon meleg volt még mindig, Niall simogatása pedig még jobban felmelegített. Ujjat fel-le húzogatta a karomon, én pedig úgy bújtam hozzá, mint egy kiscica a gazdájához.
-Azért dorombolni ne kezdj el. -kuncogott mellettem Niall, mire beleharaptam játékosan a mellkasába. Hirtelen felszisszent, majd egy picit elhúzódott.
-Héj! Ez fájt. -nézett rám összeszűkített szemöldökkel. -Vissza szeretnél újra kerülni a vízbe? -hevesen ráztam a fejem. Már vártam, hogy mikor kap fel, és dob be, de semmi sem történt. Kinyitottam a szemem, ő pedig kuncogott rajtam.
-Azt hitted, mi? Most az egyszer megkegyelmezek neked. -kacsintott. -De ennek ára lesz. -vigyorgott gonoszul, majd csücsöríteni kezdett. Játékosan a szájára csaptam a kezemmel, mire meglepett fejet vágott, én pedig felugrottam a pokrócról és futni kezdtem befelé. Gyorsan elhúztam az ajtót, és bezártam, hogy ne tudjon bejönni. Elkapott a röhögőgörcs, ahogy próbálta kinyitni az ajtót, de nem tudta, majd pedig szívecskéket mutogatott, és térden állva könyörgött, hogy engedjem be, de csak tovább nevetve ráztam a fejem. Egy ideges tekintettel ajándékozott meg, majd durcásan leült a lépcsőre, nekem direkt hátat fordítva. Azt gondolta, hogy majd megsajnálom és beengedem, de ehelyett elbújtam a függönynél, így ő nem látott engem, én pedig tudtam leselkedni. Pár perc múlva zavartan megfordult, majd idegesen körbenézett. Az ajtóhoz ment, bepislantott, hátha meglát engem, de az ajkáról leolvastam, hogy elég durván káromkodott valamit, illetve a nevemet szólogatja. Idegesen trappolt át keresztül az udvaron. A számat be kellett fognom annyira nevettem már. Kinyitottam az ajtót, odaálltam.
-Niall! -kiabáltam utána, majd csípőre tettem a kezem. Hirtelen megfordult, majd keresztbe tette kezeit, és egy "magyarázatot követelek" nézéssel tekintett rám. Lassan elindultam felé, de amikor odaértem hozzá hátat fordított nekem. Elé léptem, de ismét hátat fordított. Felkuncogtam, majd kezemmel végigsimítottam a gerince vonalán, amire bőre libabőrössé vált, én pedig az ajkamat harapva nevettem. Ismét elé álltam, majd magamhoz öleltem. A kezei csak maga mellett lógtak, direkt nem ölelt vissza. Fejemmel a nyakához dörgölőztem, kezeimet pedig felvezettem a hasától fogva a mellkasán, mire kezeit ökölbe szorította.
-Niall... -suttogtam neki halkan, mire egy halkat sóhajtott. Lassan belecsókoltam a nyakhajlatába, majd egy kissé beleharaptam, mire ajkait összepréselte, szemét pedig lehunyta.
-Nem tudsz rám haragudni úgy sem. -kuncogtam, majd az állán lévő kis gödörbe csókoltam, mert azt nagyon szereti. Kezeimmel pedig játékosan belemarkoltam fenekébe, mire felmordult és hirtelen magához vont és gyorsan, vadul kapott az ajkaim után. Belemosolyogtam a csókunkba. Megharaptam a nyelvét, mire elnevette magát, majd szétváltunk levegőhiányban.
-Aj, a fene abba, hogy nem lehet rád haragudni. -motyogta a fülembe, majd a homlokomra adott egy nagy csókot. Kézen fogva indultunk vissza a pokróchoz, majd egymás karjaiban, a csillagokat nézve aludtunk el.
Reggel Louis kiabálására keltünk fel.
-Eltűntek!!! -üvöltötte Louis, mire lassan kinyitottam a szemem. A túl nagy fény szinte vakított, kellett pár másodperc mire megszoktam. Niallre pillantottam, aki szintén olyan problémákkal küzdött mint én. Óvatosan kibújtam a karjai közül, majd nyújtóztam egy nagyot.
-Szerinted Louis minket keres? -kuncogtam.
-Szerintem igen. -mosolyodott el Niall. Felálltam a pokrócról, majd befelé vettem az irányt. Bent Louis idétlenül rohangált össze-vissza, a fiúk pedig csak nevettek rajta.
-Hát itt vagy! -ölelt meg szorosan Louis, én meg csak elnevettem magam. Nem tudtam mire vélni ezt a nagy keresgélést.
-Niall tegnap azzal etetett be, hogy ma elmentek és hazaköltöztök hozzájuk Írországba. Azt hittem már köszönés nélkül elmentetek. -hajtotta le a fejét.
-Ne aggódj Répasrác, köszönés nélkül nem mennénk el. És nyugodtan jelentem ki, hogy nem szabadultok meg tőlünk ilyen könnyen.
Erre Louis arcán egy nagy mosoly jelent meg. Felmentem a szobánkba, hogy magamra vegyek valami ruhát a fürdőruhám helyett. Hirtelen úgy éreztem minden ki fog jönni amit ettem tegnap. Berohantam a fürdőbe, majd kiadtam magamból a tegnapi vacsorámat. Megrökönyödve döntöttem a hátam a csempének, nagyokat lélegezve. Ismét beteg leszek? Csak azt ne... Vagy lehet, hogy csak valami rosszat ettem tegnap. Ki tudja...Minden esetre remélem nem leszek beteg. Hirtelen Niall aggodalmas arcával találtam szemben magam.
-Jézusom, Em, jól vagy? -guggolt le mellém. -Fal fehér az arcod.
-Persze. Biztos csak valami rosszat ettem. -vontam meg a vállam, majd folytattam a nagyokat lélegzést.
-Ne hívjak orvost? 
-Nem kell. Már most jobban vagyok, tényleg. -mosolyogtam rá. Egy kicsit hezitált, majd bólintott egyet. Leült mellém és egy puszit nyomott az arcomra.

Hír

Sziasztok.:) Most nem résszel jöttem, hanem csak annyit szeretnék mondani, hogy társszerkesztő lettem egy blogban, ahol történeteket és novellákat fogunk írni. Illetve ti is küldhettek :) Örülnék ha valaki azt is olvasná és feliratkozna olvasónak.:)) xx ezer csók <3 --> http://onedirectiononeshotsx.blogspot.hu/

48. Fejezet ~ Nyaralás

Még az elején le szeretném szögezni, hogy +18-as rész van benne. Nem durva, de ha valaki nem bírja az ilyeneket vagy nem akarja elolvasni, annak előre szóltam.:)
Nem volt benne más, csak legalább 5 csipkés fehérneműszett, pár fürdőruha, 2 törölköző, a sminktermékeim, naptej vagy 3 dobozzal, egy elsősegély tasak, fésű, parfüm, illetve egyéb fontos dolgok, a ruhákon kívül. A kezembe akadt egy érdekes darab. Felemeltem, majd nem akartam elhinni. Egy furcsa fehérneműszett volt, fekete-rózsaszín csipkés. Nem tudom hogy nevezik az ilyet, de a hasi részén is vékony  csipke volt, a combjánál két pánt, illetve a melltartó része erősen push-up-os. Niallre néztem, aki a tekintetét közöttem és a ruhanemű között ingatta, nyelt egy nagyot, majd zihálta kezdte venni a levegőt. Egy kis cetlit láttam meg beleakasztva a bugyi részbe.
"Boldog szülinapot Emma! Üzenem Niallnek, hogy szívesen, ugyan is garantálom ő jár jól az ajándékommal. :D élvezetes nyaralást fiatalság xx Harry "
-Megölöm Harryt. -ennyit tudtam kinyögni, majd elnevettem magam. Hirtelen Niall termett mellettem, majd elkezdte nézni a csomagom tartalmát, és egy kaján vigyorra húzódott a szája.
-Hm..Azt hiszem áldom érte az istent, hogy Harryt és Elt bíztam meg a bepakolással.
-Hülye vagy- boxoltam vállon.
-Szép darab. Tetszik. -fogta kezébe a szexi csipkeszettet, majd gyorsan kikaptam a kezéből, és visszadobtam a bőröndbe. Elővettem egy fürdőruhát, majd elszaladtam Niall elől, hogy át tudjak öltözni.
-Khm. -hallottam meg magam mögül a hangját. -Tájékoztatlak szépségem, hogy a házban csak üvegfalak vannak, szóval bárhova mész látni foglak. -csókolta meg a nyakam. Sóhajtottam egyet, majd azért még is eltűntem a legmesszebbnek tűnő szobába. Ahogyan öltöztem hallottam a nem messziről jövő nevetést.
-Látlak ám. Formás a feneked. -kuncogott, én pedig gyorsan magamra kaptam a fürdőruhám. Mire visszaindultam volna Niall hirtelen magához rántott.
-Egyet nem értek. Miért vagy szégyenlős? -érintette össze a homlokunkat, majd fülem mögé tűrt egyet a tincseim közül. -Már nem egyszer láttalak meztelenül, komolyan, előttem ne legyél szégyenlős, oké? Tökéletes vagy. -puszilta meg az orrom végét, mire elmosolyodtam. Igaza volt. Magam sem tudom miért szégyenlősködöm előtte.
-Na felöltöztél már? -vigyorodtam el, ugyan is ő még mindig teljes öltözetben volt. Odamentünk a bőröndjéhez. Ahogy kinyitottuk, ő sem kapott sok dolgot. Sőt. Nem volt benne más csak boxer, fürdőgatya, illetve óvszer, töménytelen mennyiségben. Erre egyszerre nevettünk fel.
-Ezek idióták. -röhögött, miközben a dobozt méregette. Kikapott egy fürdőgatyát, majd lehámozta magáról a ruháit, és belebújt. Egyáltalán nem zavarta, hogy ott vagyok, teljesen természetesen vette.
-Látod. Én sem zavartatom magam előtted. -simította meg a derekam, majd kézen fogott, és kimentünk. Egymásra néztünk, majd ugyan arra gondolva beugrottunk a vízbe. Tökéletesen meleg volt. Egymást fröcsköltük, Niall nyakába ültem és ledobott, illetve csak hülyéskedtünk a vízben. A nap kezdett lemenni. Niall magához húzott a derekamnál fogva , majd néztük a csodálatos naplementét.
-Gyönyörű. -mondtam ámulva.
-Nem szebb, mint te. -simította meg az arcom, majd lágyan megcsókolt. Hirtelen ötletből kipattant a vízből, berohant a házba, majd két megtöltött pezsgőspohárral jött ki és egy tált eperrel.
-Tudtad te, mire vágyom.-mosolyodtam el, majd berakott egy szem epret a számba. Egymást ölelve ültünk és bámultuk a gyönyörű tájat, illetve a vizet ahogyan a narancssárga sugarak ráverődtek, közben pezsgőt szürcsöltünk, és egymás csókjában voltunk elmerülve. Miután már teljese sötét volt, kiszálltunk a vízből, és a jacuzzi felé vettük az irányt. Amint beültünk elöntött a kellemes érzés. Egymáshoz bújva beszélgettünk, és élveztük a jacuzzi által nyújtott ellazulást, mígnem Niall egyszer csak lerakta a kezemből a pezsgőspoharat, majd fölém kerekedett, és lágy csókokkal kezdett el behinteni. Először az arcom, majd a fülem, aztán egy gyengéd, de még is szenvedélyes csókot adott. Beleharapott ajkaimba, majd fogával játékosan húzogatta őket, aztán letért a nyakamra. Keze a mellkasomon pihent, majd egyre lejjebb indult, a végén a combomat simogatta a víz alatt. A szívem egyre gyorsabban kezdett zakatolni, a vérem a fülemben lüktetett. Kezeimmel a haját túrtam, vagy a gerincvonalán simítottam végig, mire válaszul egy morgást kaptam. Ajkaival még mindig a nyakamat kényeztette, harapdálta, szívta, mire nagyobbakat sóhajtottam. Hirtelen abbahagyta, kiszállt a vízből, majd kezébe kapott, és kiszállított engem is. Testéhez szorította a testem, majd fogott egy törölközőt és szépen, lassan, ráérősen kezdte el letörölni bőrömről a vízcseppeket. Ez is egy újabb csepp volt a pohárban. Már fogytán volt a türelmem. Azonnal akartam őt. Miután sikeresen megszáradt a bőröm, én kezdtem el testét áttörölni. Játékosan megfogtam fenekét, mire belekuncogott a csókunkba. Kivette kezemből a törölközőt, majd ölébe kapott, és a hálószoba felé vette az irányt. Lassan lerakott az ágyra, majd fölém került újra. Ajakival ismét a nyakamat támadta le, amit már nagyon nehezen bírtam, kezeimmel a hátát simogattam. Ajkai lejjebb vándoroltak a mellkasomhoz, mire pimaszul elmosolyodott. Kezeivel egy kicsit megemelt, így egy kézzel kicsatolta a hátamon a fürdőruha felsőm csatját, és elhajította az anyagot. Ajkaink újra összeértek, ezúttal már egy szenvedélyesebb csókban. Kezeivel végig simogatta a derekam, illetve az oldalam. Amikor kezei a combomon jártak, néhol belecsípett a bőrömbe, mire belemosolyogtam a csókunkba. Hirtelen fordítottam a helyzeten, magam alá gyűrtem, majd lovaglóülésbe ültem a derekára és végigsimítottam a mellkasán. Érintésemre lehunyta szemeit, majd beharapta száját.  Elkezdtem szívni a nyakát, erősen, néha beleharaptam, mire felszisszent, és egy kisebb nyögés hagyta el a száját. Ráérősen csiga lassúsággal hagytam puszikat a nyakán, majd egyre lejjebb haladtam. Ahol kockái kirajzoltam nyelvemmel körberajzoltam őket, mire egyre idegesebben morgott. Ahogy a szemébe néztem, a vágy csillant meg benne, gyönyörű szemei elsötétültek, ajkai szétnyiltak, egyre gyorsabban zihált. Még egyszer óvatosan végighúztam ujjam az oldalán, nagyon lassan, majd csiga tempóban húztam le róla a fürdőgatyáját. Hirtelen megfordított, megpuszilta a hasamat, mire felkuncogtam, majd szabály szerűen letépte rólam a fürdőruha alsóm, aminek egyik részét jobbra, másikat balra dobta. Végignézett rajtam, mire elpirultam, beharapta ajkát, szemembe nézett, majd ajkai olyan gyorsan kaptak az enyémek után, hogy levegőt sem tudtam venni. A csókjában éreztette mind azt amit érez: vágyat, szeretetet, törődést.
Ismét sikerült megtenni azt, amit más nem. A mennyországig repített. Lihegve gördült le mellém. Még mindketten a hatás alatt voltunk, nehezen szedtük a levegőt. Niall szemei úgy csillogtak mint a gyémántok, homlokán rengeteg izzadtságcsepp ékeskedett, haja nedves volt az izzadságtól. Miután mindketten már rendesen vettük a levegőt, magához húzott, én pedig szorosan a mellkasához bújtam. A vékony lepedőt magunkra terítette, majd szótlanul feküdtünk egymás mellett, mosollyal az arcukon. Éreztem a szívdobogását, ami cseppet sem volt nyugodtabb, mint 10 perccel, vagy 1 órával ezelőtt. Végigsimított a csupasz vállamon, majd egy puszit adott a homlokomra.
-Azt hiszem nem tudok ezek után mit mondani. -kuncogott, ami nekem is mosolyt csalt az arcomra. -Talán azt a szót találom, hogy eszméletlen? Vagy hihetetlen? Nem tudok dönteni.
Kezemmel a mellkasát simogattam, majd egy idő után elcsöndesedtünk, és elfogott minket az álom.
Másnap reggel előbb felkeltem mint Niall. Ahogy visszagondoltam a tegnapra, mosoly jelent meg az arcomon. Magamra kaptam egy újabb fürdőruhát, mert a tegnapit már nem tudtam használni Niallnek köszönhetően, és a konyhába mentem. Ahogy beléptem fel volt pakolva mindennel. Úgy döntöttem, hogy előkészítek pár croissant, majd készítettem pár két kakaót magunknak. Még Nutella is volt, az sem maradhatott ki, természetesen. Magamba dúdolásztam a fiúk egyik számát, amikor hirtelen egy mellkas nyomódott a hátamhoz. Kezeit a csípőmre tette, fejét pedig a vállamra helyezte, onnan nézte ahogyan kevergetem a kávékat. Egy puszit adott a nyakamra, majd megfordított és hosszadalmasan megcsókolt.
-Jó reggelt. -mosolyogtam rá.
-Neked is. Azt hiszem nem volt még ennél szebb reggelem. -simította meg a vállam, majd leült az asztalhoz. Odavittem a reggelit, majd egymással szemben, csendben majszolgattunk, levakarhatatlan mosollyal az arcunkon.
Az a nap főként fürdéssel telt. Kézen fogva indultunk el a part mentén az aranyszínű homokban. Fogócskáztunk, egymást locsoltuk a vízben, kiültünk napozni, és élveztük az együttlétet. A nap gyönyörűen sütött, csak mi voltunk azon a kis részen. Kifeküdtünk a homokra, egymás kezét fogva élveztük a nap égető sugarait, és hogy egyre jobban barnul a bőrünk. Niall szerzett valahonnan búvárszemüveget és pipát, illetve  békauszonyt is, így együtt csobbantunk bele a vízbe és néztük a vizivilágot. Elképesztő volt! A halak több százas, ezres csoportokban úszkáltak alattunk, a korallzátonyok elképesztőek voltak. Életembe nem láttam még ilyen szépet. Rengeteg kagylót szedtünk, Niall megtanított lemenni a kagylókért. Nagyjából annyiból állt, hogy amikor lemész a víz alá, és érzed, hogy nyom a füled, befogod az orrod és úgy szívod ki a levegőt, ez által kipattan a füled, és nyugodtan merülhetsz tovább. Tényleg bevált. Niall azt mondta ez az 'egyenlítés'. Nem tudtam elszakadni a csodás víztől. Minden kagylót fel akartam hozni, minden halat mutogattam Niallnek, aki a víz alatt kuncogva ingatta a fejét. Egy kicsit beljebb úsztunk, ahol még inkább elképesztő volt a víz alatti élővilág. Amiket láttam, azt nem lehet leírni, olyan elképesztőek voltak.Niall rengetek fényképet készített...rólam. Megmondtam neki, hogy ne engem fényképezzen, de nem hatott rá a szavam.
"@NiallOfficial: A leggyönyörűbb,  legszebb helyen! xxx Csodálatos nyaralás <3 @Emma_Juley "

Niall rendelt kaját valami itteni étteremből, szóval volt ebédünk és vacsoránk is, nem is akármilyen. Az éjszakánkat pedig nem részletezem.
A harmadik nap ismét ugyan úgy telt, mint az előző. Illetve, Niall beiratott minket egy hajóútra. Csodás volt. Egy nagy jacht-on utaztunk, megálltunk egy csomó helyen a víz közepén és fürödtünk, illetve beiratkoztunk egy merülésre is. Nagyon vicces volt, ahogy próbálták ránk aggatni a búvárruhát, Niall pedig veszekedett velük, hogy ő ezt nem veszi fel. Végül beletörődött. Egy kezdő merülőcsoporttal mentünk, nagyon gyönyörű volt. Miután visszaértünk még sétálgattunk a parton, napoztunk, és mindent amit lehet csinálni egy nyaraláson.
Másnap sajnos indulnunk kellett haza. Azt hiszem elmondhatom nyugodt szívvel, hogy ez volt életem legszebb 3 napja. Annyi élménnyel lettem gazdagabb. Például láttam különböző halakat, elmondhatom, hogy Hawaiin voltam a szerelmemmel, rengeteg kagylót szedtem és megtanultam búvárkodni. Talán ezt a pár napot egy szóval tudom jellemezni: hihetetlenülcsodálatosaneszméletlenülkirály.
Összepakoltunk, már amit lehetett, ugyan is a srácoknak hála nem volt 'sok' ruhánk. De időközben Niall elvitt vásárolni, így pár ruhadarabot tudtunk viselni. Hazafelé utazáshoz egy lenge nyári ruhát vettem fel, amit Niall választott nekem, a hajamba pedig a színben hozzá illő virágot kaptam Nialltől.  Még egyszer utoljára végignéztünk a házon, majd nagyon sóhajtva beültünk a taxiba ami jött értünk. A repülőn ülve elgondoltam ezt a pár napot. Hogy én vagyok a világ legszerencsésebb lánya? Meglehet. Nekem van a legaranyosabb és legtökéletesebb barátom az egész világon, ez kétségtelen.

47. Fejezet ~ Hawaii

/Niall szemszöge/

Emma kezdte teljesen elveszíteni az önuralmát. Nem csodálom, mert drága Harold barátunk 18 korty Whisky-vel itatta le, amitől nem csodálom, hogy azonnal beállt. Plusz ezen kívül még mást is ivott. Tánc közben már a pólómat rángatta, amit csak nevetéssel nyugtáztam, majd elkezdett az emelt felé húzni. Tervei voltak, amikre most nem voltam vevő, mert részeg. Visszarántottam magamhoz, majd ajkaimat a füléhez emeletem.
-Ne nehezítsd meg a dolgom...Részeg vagy. -erre csak felkuncogott.
-Gyere Niall, ne legyél nyuszi. -harapott bele a nyakamba. Komolyan mondom, hihetetlen ez a lány. Bármennyire is akartam volna vele menni, nem tehettem meg, mert részeg volt. Inkább kézen fogtam, majd visszavittem a táncparkettre, ahol Harry elégedetten vigyorgott. Idő közben Em leszakadt tőlem, és a lányoknál telepedett le, őrült bulizhatnékkal.
-Vigyázzatok rá. -súgtam El fülébe, mert így is ő volt a legjózanabb. Bólintott egyet, majd odaléptem Harold barátomhoz.
-Mi van Niall? Beindult a vadmacskád? -röhögött, majd lepacsizott Zaynnel.
-Vicces vagy. Neked köszönhetően full részeg, és nem fogom ilyenkor kihasználni.
-Ugyan már, inkább köszönd meg. Teljesen kiszolgáltatottá tettem a csajod számodra. Nem elég?
-Nekem nem részegen kell. -veregettem meg Harry vállát.. Rajta is érződött már az alkohol szag. Végül Liamhez mentem, aki a konyhában üldögélt egyedül és mosolyogva nézte a bulit.
-Nem táncolsz? -kérdeztem tőle, majd elültem mellé. Szerencsére pont rálátásom volt Emmára, tudtam figyelni rá.
-Nincs kedvem. -vont vállat. -Amúgy jó a buli. -mosolygott. -Emmát jól elintézte Harry. -nevetett fel.
-Ne is mond... -mosolyodtam el kínosan. -Nagyjából fel akart vinni a szobánkba, majd lenyuszizott, amiért nem mentem.
-Ez vicces. -nevetett mellettem Liam -Milyen úri ember vagy.
-Bizony. Amúgy a csomagok megvannak? Holnap kemény lesz az utazás Emmának másnaposan.
-Ne aggódj, túléli. Úgy is csak 1-kor megy a gépetek, nem?
-De.
-Elméletileg Eleanor és Harry elintézte.
-Rendben. Ezer hálám, haver.
Az este további részében mi is bekapcsolódtunk a partiba Liammel, közben a szemem le sem vettem a leggyönyörűbb lányról a világon, a barátnőmről. Durván az alkohol hatása alá került. Nem láttam még nagyon részegnek sem, nem hogy ennyire. De jó volt nézni, hogy teljesen felszabadult, és jól érzi magát. Hiszen ez volt a lényeg, neki lett rendezve a parti. Hajnali 3 körül kezdtek már elfajultak a dolgok. Emmát az asztal tetejéről szedtem le, mielőtt még rosszabb dolgokat csinál. Az ölembe vettem, majd felvittem a szobába, és lefektettem aludni. Szinte fél perc alatt álomba szenderegte magát. Lementem megnézni, mi van a többiekkel, de Liam jelzett, hogy tartja a frontot így lezuhanyoztam, majd lefeküdtem én is aludni.
Reggel az ébresztőmre keltem. Álmosan levánszorogtam, ahol elég durva világ uralkodott. Mindenhol üvegek, szétdobált kaja, ismeretlen eredetű foltok (?!). Mintha bomba robbant volna. Néhányan a földön aludtak. Név szerint: Louis, Harry, és Zayn. Bementem a konyhába, majd csináltam magamnak egy kávét, illetve Emnek is, majd egy gyógyszert is előkészítettem neki, szüksége lesz rá. Megkenetem pár szendvicset, ráraktam egy tálra, majd felvittem a még alvó barátnőmhöz. Legalább vagy 1 órán keresztül csak néztem, milyen békésen alszik, majd inkább elmentem a  fürdőbe borotválkozni, illetve még egy gyors zuhanyt venni. Miután kimentem keltegetni kezdtem Emmát, aki nyöszörgéssel jelezte, hogy még nagyon nem akar felkelni. óvatosan megsimítottam fedetlen vállát, mire elmosolyodott. Végül megcsókoltam, nem tudtam más ébresztési módszert. Álmosan kinyitotta a szemét, ásított egy nagyot, majd azonnal a fejéhe kapott.
-Jézusom... -ennyit tudott csak kinyögni, mire felnevettem.
-Jó reggelt 'partyarc'. Hogy vagy?
-Őszintén? Pocsékul. -ült fel az ágyon, majd felcsillant a szeme, ahogyan meglátta a kávét és a kaját. Gyorsan betermelte a szendvicseket, lehúzta a kávét, majd a gyógyszert is bevette.
-Köszönöm. -adott egy szájra puszit, majd a tükör felé vette az irányt. Amint meglátta magát egy kisebb sikoly szakadt elő a torkából, amit egy kuncogással nyugtáztam.
-Ha nem bánod..akkor én..azt hiszem kezelésbe veszem a fürdőt. -ezzel el is tűnt a fürdőben.

/Emma szemszöge/

Amikor felkeltett Niall, komolyan mondom ijesztően nem emlékeztem semmire. Odáig volt meg a kép, hogy Harry itatja velem a Whiskyt, ennyi. Ez nagyon durva. Nem szoktam annyira részeg sem lenni, nem hogy ennyire?! Gyorsan bementem a fürdőbe, majd egy nagy, jéghideg zuhanyt vettem, ami teljesen felüdített és felébresztett. Magamra csavartam a törölközőt, majd kiléptem a szobába. Niall mosolyogva mért végig, majd valamit beszélt magában.
-Kényelmesen öltözz! -kacsintott.
-Miért is?
-Mert utazunk.
-Tessék? -pattant ki a szemem.
-Ugyan is... utazunk Hawaiira.
Először nem tudtam felfogni a szavait. Hawaii-ra? Ez komoly? Hirtelen az arcomra egy levakarhatatlan vigyor ült ki, és nekifutásból Niall karjaiba vetettem magam.
-Jézusom! Ezt nem hiszem el !
Még mindig nem akartam elhinni, hogy a szerelmemmel kettesben elfogok utazni Hawaiira. EZ, hihetetlen! Lábaimat összekulcsolta dereka felett, arcomat a nyakába temettem, és nem tudtam határt szabni a boldogságomnak.
-Boldog Születésnapot! -suttogta a fülembe, mire annyi puszit adtam a szájára, amennyit csak tudtam, majd végül hosszasan megcsókoltam.
-Ez..Niall, ez egy vagyonba kerülhetett...Nem kellett volna. Nekem az a legszebb ajándék, hogy te velem vagy. -simítottam meg az arcát, miután letett.
-Nem érdekel, engem az érdekel csak, hogy boldog vagy. A gépünk 1 óra múlva indul, készülj, 3 nap múlva pedig jövünk. -ecsetelte csillogó szemekkel.
-Hihetetlen vagy. Köszönöm. -szorítottam magamhoz, és el sem akartam engedni. Gyorsan felöltöztem, majd pakolni akartam volna, de leintett, hogy a többieket már megkérte tegnap, nehogy ma nem legyen rá időnk. Egy egybe ruhát vettem fel, magamra kaptam a napszemüvegemet, majd Niallel kéz a kézben mentünk le, vigyorogva mint a tejbetök. A többiek már kómásan fent voltak. A ház tele volt kupival. Mindenhol üres üvegek, csipszes zacskók, stb. Durván nézett ki. Mindegyikük mosolyogva indult el felénk.
-Hiányozni fogsz, te lány. -szorított magához Eleanor. -Aztán csoki barnán gyere ám haza. -mosolygott. Megöleltünk mindenkit, elbúcsúztunk tőlük, majd Liam jelezte, hogy ő kivisz minket a reptérre, a bőröndök meg már a kocsiban vannak. Még utoljára mindenkinek adtam egy puszit.
-Aztán okosak legyetek nekem! Nehogy 9 hónap múlva jöjjön a kis Niall! -kiáltott utánunk Louis, mire csak nevettünk. Beültünk a kocsiba, majd egymás kezét fogva izgultunk az út miatt. Ez olyan hihetetlen még mindig. Ott leszünk Hawaii-n. Nem is lephetett volna meg ennél jobban. A reptérhez érve megköszöntük Liamnek hogy elhozott minket, kivettük a két bőröndöt, majd elbúcsúztunk Liamtől is.
-Érezzétek jól magatokat. -kacsintott, majd elhajtott. Megfogtuk egymás kezét, magunk után húztuk a bőröndünket, majd pár perc várakozás után bemondták, hogy hamarosan indul a gépünk. Becsekkoltunk, majd felmentünk a gépre. Mondanom sem kell Niall az első osztályra foglalt helyet. Amint elfoglaltuk a helyünket, bekapcsoltuk a biztonsági öveinket, majd felszállt a gép. Végig csak mosolyogva néztem Niallre, aki mindig egy csókkal ajándékozott meg.
-Mivel érdemeltem ki egy ilyen pasit?! -kérdeztem inkább magamtól.
-Mivel érdemeltem ki egy ilyen csodás lányt?! -nézett a szemembe, majd megsimította az arcom, és lágyan megcsókolt. A székek nagyon kényelmesek voltak. Mivel kiharcoltam Nialltől, hogy had én üljek az ablaknál, ezért Niall ölébe tettem a fejem, majd onnan néztem ki az ablakból. Ő a hajtincseimet birizgálta, majd az új iPodomat bekapcsoltuk, és közösen hallgattuk a zenét. Az út gyorsan eltelt, Niall énekelt is, aztán a telefonon játszottunk idióta játékokkal, illetve közös képeket csináltunk. Amikor bemondták, hogy "kérjük kapcsolják be öveiket, hamarosan leszállunk" a gyomrom görcsbe rándult az izgalomtól. Miközben leszálltunk végig Niall kezét szorítottam, aki csak nevetett a reakciómon, és puszikkal nyugtatgatott. Leérve futottam le a repülőről, magam után húzva Niallt. Felvettük a csomagjainkat, majd Niall telefonált valamit, aztán egy taxi jött értünk. Ahogy beültünk végig csak a kilátást néztem. Ez itt Hawaii. Nem hittem a szememnek. Minden olyan...más volt, de még is gyönyörű. Óriási pálmafákkal, mindennel. Észre sem ettem, hogy már legalább több mint fél órája utaztunk. Én szinte az 'ablakra' voltam cuppanva, és néztem kifelé. Amikor olyan területhez értünk, ahol már nem voltak házak, kezdtem megijedni.
-Hova megyünk, Niall?
-Meglepetés. -válaszolt apró mosollyal a szája szélén. Egyszer csak megpillantottam egy gyönyörű kis házat, óriási kerti medencével. A házikó a tenger mellett volt, a falai szinte csak üvegből voltak, a tető pedig nádból volt. Hihetetlenül nézett ki. A szám egy óriási 'o' alakot formázott, amikor megállt a taxi, és Niall kihúzott belőle. Azonnal elkezdtem futni a házba, majd beérve leesett az állam. Gyönyörű volt, és hangulatos. Niall lépett be két bőrönddel a kezében, majd azonnal a nyakába ugrottam.
-Ez bámulatos! Nem találok szavakat Niall! -csordult le egy könnycsepp a szememből. Nem bírtam felfogni, hogy érdemeltem ki egy ilyen barátot, mint Niall.
-Tetszik?
-Nem tudom leírni, mennyire.- egy óriási csókot adtam ajkaira, majd felfedeztem a szobákat. Középen volt egy nappali, bent egy háló szóba egy nagy franciaággyal, nádbútorokkal, egy fürdő, óriási káddal és jacuzzi-val. Eszméletlenül nézett ki. A falak üvegből voltak, így minden teljesen átlátszó volt.
-Niall. Erre nem jár senki?
-Elintéztem, hogy ne járjon. -mosolygott pimaszul, majd derekamnál fogva magához húzott, és ajkaival elhallgattatott. Nyelve utat tört magának, majd 'keringőzött' az enyémmel. Ugrottam egyet, így felemelt, lábaimat a dereka köré fontam, majd elindult a hálószoba felé. Óvatosan lefektetett az ágyra, majd fölém került.
-3 napig egyedül leszünk. -kuncogott, majd végigsimított a karomon.
-Szerintem, ezt elhalaszthatnánk. -toltam el egy kicsit magamtól. -Mi lenne, ha esetleg...tanulmányoznánk a tengert?- csillant fel a szemem.
-Rendben. -puszilta meg utoljára a szám, majd lemászott rólam, és behozta a bőröndöket. Amint kezembe fogtam a sajátom, furcsa volt valami.
-Ö...Niall. Biztos, hogy ennek ilyen könnyűnek kellene lennie? -kérdeztem kételkedve.
-Ezek a mi bőröndjeink, tuti. El-ék bepakoltak.
Kicipzároztam a bőröndöm, majd amikor kinyitottam nem hittem a szememnek.

46. Fejezet ~ "Meglepetés!"

Sziasztok! :) Úgy tervezem, hogy lassan a végéhez ér a blog. :|  Gondolkodtam rajta, hogy esetleg beleteszek egy tragédiát, vagy valamit ami rossz lesz, de úgy döntöttem, hogy mivel ez végig egy ilyen love story volt, a végére is maradjon minden happy :D Tudom, hogy most elárultam magam, de nem baj. Ugyan is már elkezdtem írni egy másik történetet, amibe több izgalmat és meglepetést tartogatok.:) Amint befejeztem az Amazing love~ -ot elkezdem majd publikálni az újat, remélhetőleg azt is fogjátok majd olvasni.:))) Csak ennyit akartam, remélem tetszeni fog ez a fejezet xx

Reggel egy igencsak érdekes ébresztést kaptam. Arra lettem figyelmes, hogy 8 idegbeteg ember ront be a szobánkba, kiabálva, és a "Happy Birthday to you-t" énekelve, kezükben egy nagy tortával. Felültem az ágyon, majd egy óriási vigyor ült ki az arcomra. Teljesen kiment a fejemből, hogy szülinapom van. Hihetetlen, mennyire aranyosak, hogy gondoltak rám. Amikor vége lett a dalnak, egyszerre ordították a fülembe, hogy "Boldog Szülinapot!", majd mindenki végigölelt, és egy 'családi' ölelést is csináltunk. A sor végén Niall volt, aki csillogó szemekkel kapott fel az ölébe, és pörgetett meg, majd egy hosszadalmas csókot adott a számra.
-Olyan aranyosak vagytok! Köszönöm szépen! -mosolyogtam, miután Niall letett.
-Az ajándékok! Az ajándékok! Nyisd ki őket!-ugrált és visítozott Louis, mire csak felnevettem. Libasorba rendeződtek, majd mindegyikük átadta az ajándékát. Liamtől egy iPodot, Zayntől egy órát és egy karkötőt, Eleanortól egy táskát amit már korábban kinéztem magamnak, Norától egy szép ruhát, Lolától pedig hozzá illő táskát, illetve a lányok még vettek nekem közösen pár ékszert és sminkterméket, Louis egy üveg Whiskyt és egy Jack Daniels-t adott mellé egy 'I <3 Niall'-ös pulcsit, és Harry azt mondta, hogy az övé meglepetés lesz, illetve Niall is ezt mondta.

Zayn :

Eleanor:

Liam:  

Nora és Lola:

-Köszönöm szépen! -csordult le egy könnycsepp az arcomon. -Komolyan. Nem ismerek nálatok kedvesebb embereket! -erre mindenki elmosolyodott, majd Louis elordította magát, hogy "nagyölelés", és majdnem szétnyomtak ezek az idióták, akiket mindennél jobban szeretek.
-18 vagy ! El sem hiszem. Ezt meg kell majd ünnepelni egy nagy... BERUGÁSSAL! -ugrált Louis,én meg csak nevettem rajta.
-Inkább nem. Szeretném a szülinapomat csendben tölteni. Itthon, veletek, akik a családom.
Reggelire végül tortát ettünk, amit a lányok sütöttek. Nagyon finom volt! Körbe volt vonva tejszínnel, a tetején Oreo keksz volt, a belsejében pedig csokikrém, illetve meggykrém. Szóval ez egy fekete erdő torta volt.

Én megette belőle 3 szeletet is, mert annyira ízlett. A nap további részében csak hülyéskedtünk, 9-en  feküdtünk  a Niallel való kétszemélyes ágyunkon, és nevettünk, beszélgettünk. Olyan jól telt ez a nap. Nem volt semmilyen rohanás, csak nyugalom és kedvesség. Persze hülyülés az határtalan volt, de nem is bántam, mert így tökéletes egy nap.
A felosztás úgy volt hogy Harry, rajta Nora, rajtuk Liam, aztán jött Louis és Niall, rajtuk pedig én, de én inkább Niall mellkasán találtam meg a helyem, az ágy végében pedig Lola, Zayn és Eleanor. Csak az volt a baj, hogy Louis nem találta sehogyan sem a helyét, így össze-vissza ficánkolódott, ennek következtében Niallel egyszerre borultunk le az ágyról. Nekem szerencsére nem volt bajom, mert Niallre estem, de a barátom rögtön szitkozódni kezdett Louisra, aki fogta a hasát, majd mindenki kiröhögött minket.
-Szeretünk Louis. -morgott Niall, majd felült és a fenekét kezdte vizsgálni. -Fáj a popsim. -nézett rám kiskutya szemekkel.
-Sajnálom. -fogtam két kezem közé az arcát, majd a szemébe néztem és elnevettem magam.
-Héj. -vonta fel a szemöldökét, majd elkezdett felém közelíteni, de én felpattantam, majd a sarok felé vettem az irányt. Rossz ötlet volt, mert Niall bekerített. Szép lassan közelített felém.
-Büntetést! Büntetést! -kiabálta egyszerre Zayn, Harry és Liam.
-Majd ha kettesben leszünk. -vigyorgott kajánul Niall,én meg csak megforgattam a szemem.
-Perverz vagy ! -nyújtottam rá a nyelvem, mire hirtelen a falhoz nyomott, majd összeérintette a homlokunkat. Ajkaink között csak pár milliméter lehetett, majd gyengéden rátapasztotta az övéit az enyémekre, de nem csókolt meg, csak úgy tartotta a száját, majd beleharapott az alsó ajkamba. Elkuncogtam magam, én pedig a felső ajkába haraptam bele, kicsit erősebben mert felszisszent, majd elmosolyodott és egy cuppanós puszit nyomott az arcomra.
-Na öltözz drágám, mi most elmegyünk. -intett a szekrényem felé.
-Hova?
-Szeretném a barátnőm szülinapját együtt tölteni. -simította meg a karom, majd elmosolyodtam. -Elmegyünk várásrolni, sétálni, kajálni, stb.
-Imádlak. -adtam egy puszit az arcára, majd futottam is a fürdőbe a kiválasztott szerelésemmel. -Nem baj skacok, ha itt hagyunk titeket? -néztem bűnbánóan, hiszen még is csak olyan aranyosak voltak, mi meg itt hagyjuk őket.
-Nyugodtan menjetek csak. -bólintott kedvesen El.
-Akkor sziasztok! -köszöntünk egyszerre, majd összekulcsolt ujjakkal léptünk ki London utcáira. Elsétáltunk a kedvenc parkunkba, majd  ettünk egy fagyit is, illetve a Nando's-ba is bementünk. Majd a plázához értünk, ahol Niall minden boltba be akart vinni, azzal az ötlettel, hogy ami tetszik neki azt felbróbálom és ő megveszi.
-Nem, nem, nem. Tudod, hogy utálom, ha te veszel nekem dolgokat. Én nem a pénzedért szeretlek! -simítottam meg az arcát.
-Tudom, nem is feltételeztem ilyet. -húzott magához közel, majd kezeit a derekamra fonta, összedöntötte homlokunkat, és lágyan megcsókolt. -De ma van a szülinapod. Legalább most az egyszer had vegyek neked ruhákat! És különben is, ez nem kérdés volt, hanem kijelentés, szóval irány azokba a boltokba, és viszem neked a kiválasztott ruhákat. -kacsintott rám.
-Reménytelen tiltakoznom, igaz? -húztam el a szám.
-Pontosan. Na gyere. -húzott be a boltba a kezemnél fogva. Rengeteg toppot, pólót, ruhát és gatyát hozott, nem győztem próbálni őket. Mindegyiket meg akarta volna venni, így is 10 percig győzködtem, hogy nem kell egyszerre 5 póló. A nyári ruhák nagyon tetszettek amiket hozott. Aranyosak voltak, lengék és szép mintájúak. Imádom az egybe ruhákat, és ezt ő is tudja.
-Gyönyörű vagy ebben. -forgatott meg a tükör előtt, amikor egy lenge, virágmintás, elég rövid ruhát próbáltam.
-Niall.  Az elmúlt körülbelül száz ruhánál is ezt mondtad. -nevettem fel.
-Mert így is gondolom. -puszilta meg az orrom hegyét.
Körülbelül 3 órán keresztül járhattuk a boltokat, már el sem fértek a kezünkbe a szatyrok.
-Niall. Elég lesz. Így is már túl sokat vettél nekem ! -néztem rá kérlelően.
-Még ebbe az utolsóba. Ez fürdőruha bolt. Légyszi.
Végül nagy nehezen be tudott húzni, és vagy húsz különböző mintájú bikinit hozott a próbafülkébe. Elégedett és kaján vigyorral az arcán figyelte, hogy állnak nekem, és mindegyikre azt mondta, hogy ezt nem hagyjuk itt. Végül sikerült meggyőznöm, és így is negyed órás könyörgés árán sikerült lebeszélnem, hogy csak 4-et vegyünk, hiszen nincs rá szükségem, és így is van otthon vagy három.
-Nekem van a legmakacsabb barátnőm a világon. -morogta, majd elmosolyodott, és ujjait az enyémbe kapcsolta. Leültünk egy kávézóhoz, majd elfáradva tettük le magunk mellé a szatyrokat. Hirtelen sms-e érkezett, majd legalább csak 5 percig a telefonját nyomkodta, mikor végre elrakta.
-Jól érezted magad? -kérdezte mosolyogva, miközben egyik kezével átkarolta a vállam, és magához húzott, majd egy puszit adott a hajamba.
-Igen. Köszönök mindent. -pusziltam bele a nyakába, majd kezemet a combjára raktam pihenni.
-Kérsz a cappuchinomból? -tartotta a szám elé a bögrét, mire bólintottam egyet, és kortyoltam egy nagyot. A szám felett teljesen habos lettem, amire kinevetett, majd csókjaival eltüntette a tejszínes finomságot. 10 perc múlva kb. elindultunk hazafelé. Szatyrokkal a kezünkben, levakarhatatlan mosollyal az arcunkon. Ezt teszi a szerelem. Ahogy rá gondolok, az arcára, a csókjára, az illatára, és magára a tényre, hogy ő a barátom, elmosolyodok. Amikor a házhoz értünk, Niall a kocsiban hagyta a csomagokat.
-Mért nem hozzuk be?
-Ö..Éhes vagyok először együnk, majd visszajövünk érte. -dobott egy puszit a számra, derekamat átkarolva az ajtóhoz vezetett. Amint lenyomtam a kilincset, azt hittem ott helyben elájulok. Legalább vagy 40 ember üvöltötte, hogy "Meglepetés!". Még a könnyem is kicsordult, ahogy egyszerre kezdték el énekelni a Happy birthday to you-t. Niall mosolyogva énekelt mellettem csillogó szemekkel, majd amikor vége lett a dalnak, Niall egy hosszadalmas csókot adott, majd belesuttogta a fülembe, hogy a "Legboldogabb szülinapot!"
-Jézusom. Ez, ez! Nagyon köszönöm srácok! -elérzékenyülve akartam mindenkit megölelgetni, így végül egy nagy ölelés lett, aminek hatására majdnem összepréselődtem. El megfogta a kezem, majd felfelé kezdett rángatni, hogy átöltözzek. A tőlük kapott ruhát vettem fel, egy kicsit erősebbre csináltam a sminkem, majd lementem a többiekhez, akik már javában buliztak. Megpillantottam anyuékat, illetve Adamat is. Odarohantam hozzájuk,és a nyakukba csimpaszkodtam.
-Boldog Születésnapot! -ordították egyszerre, mert a hangzavar miatt alig lehetett hallani valamit. Egy borítékot nyújtottak át, amiben egy bankkártya volt.
-Jézusom! Köszönöm. -pusziltam meg őket még utoljára.
-Boldog Szülinapot húgi! -mondta Adam, majd egy telefontokot nyújtott át az iPhone-omhoz, illetve egy karkötőt.

-Imádlak titeket!
Anyuék leléptek, mert nem akarták 'zavarni' a partizást, Adam pedig beállt a tömegbe és bulizott. Egy csomó ember jött oda hozzám boldog születésnapot kívánni, akiket nem is ismertem, de meghatódtam, mert nagyon kedves volt ez tőlük. Felvágtuk az óriási tortámat ami elképesztően nézett ki, majd El, Lola és Nora egyszerre borultak a nyakamba, és húztak is táncolni. Fergetegesen éreztük magunkat. Mindenki táncolt, ivott, jól érezte magát. Nagy táncolásunkból Harry zökkentett ki, aki szerzett egy hangosbemondót, és beüvöltötte, hogy "Most pedig igyon a 18 éves" , és kezembe nyomta a Whisky-s üveget. Mindenki őrjöngeni kezdett, nekem pedig 18 kortyot kellett lehúznom. Mondanom sem kell, utána már nem álltam elég biztosan a földön. A 'közönség' minden kortyomat számolta, a végén pedig tapsviharban törtek ki, Harry pedig a derekamnál fogva kezdett velem táncolni, kezében az üveggel, majd gratulált, hogy milyen jól bírtam. Mindenkivel táncoltam, majd egyszer csak két kéz fordított maga felé, és hirtelen egy száj tapadt az enyémre. Niall szorosan tartotta a derekam, olyan közel vont magához, amennyire csak lehetett, és egyre szenvedélyesebben csókolt. Keze lejjebb haladtak a derekamnál, mire nem tudtam reagálni, mert már így is elég mennyiségű alkohol volt bennem.
-Lélegzet elállító vagy... -morogta a fülembe, bársonyos, mély hangjától a hideg is kirázott. Ajkai újra az enyémre tapadtak, majd egy játékos csókot adott, incselkedett ajkaimmal, végül mohón az övéi után kaptam, és nem engedtem elválni. Csókja mézédes volt, még sokadjára sem tudtam vele betelni. Talán az alkohol adott akkora lendületet, hogy mindenki előtt elkezdtem felfelé tolni a pólóját, mire kuncogással visszahúzta. Kezemmel elkezdtem húzni az emelet felé. Nevetve rántott vissza magához, majd a fülembe kezdett suttogni.

45. Fejezet ~ "Nem haragszol?!"

 
-Mi a baj, Niall?
-Semmi..Semmi..
-Niall. Tudom, hogy hazudsz. Ismerlek. Kérlek mond el mi a baj. -mondtam teljesen lágy hangon és megsimítottam arcát. Nagyot sóhajtott, majd szólásra nyitotta száját, de aztán inkább mégsem mondott semmit. Szemeit összeszűkítette, kezeit a tarkójára tette, majd hátradőlt az ágyon.
-Niall. Kezdesz megijeszteni. Mi a baj? -emelkedtem fölé, és mélyen a szemeibe néztem.
-FIgyelj..Én..Azok a képek.Nem az aminek látszik. Komolyan...Én...Hazudott. Én..Én nem akartam, Em. Ellöktem magamtól. De a paparazzik...
-Niall, kezdem elveszteni a fonalat, mit nem akartál és milyen képek?! -emeltem kicsit a hangomon.
-Amikor...Vásárolni voltál.. Egy régebbi barátnőm...Felhívott..És azt mondta, hogy egy Írországi barátom küldött nekem valamit..Én meg elhittem..Végül is, volt már rá példa, hogy..
-Niall ne rizsázz légyszi, nyögd már ki ! -kezdtem ideges lenni...Ahogy meghallottam, hogy régebbi barátnő, rossz sejtésem lett.
-Szóval...Holly.. Amikor találkoztunk, csak azért jött igazából, mert azt akarja, hogy újra megpróbáljuk. Megmondtam neki, hogy felejtsen el, mert én csak téged szeretlek...Aztán megjelent pár paparazzi... És Holly kihasználta a lehetőséget.. és.. -felsóhajtott-  ..megcsókolt.
Hirtelen rengeteg érzés kavarodott bennem. Nem tudtam, hogyan ragálljak. Akadjak ki? Nincs értelme, hiszen nem Niall tehet róla. Ne csináljak semmit? Hiszen akkor azt fogja hinni, hogy nem érdekel engem, mit tesz másokkal.
-De azonnal ellöktem ! Kérlek..ne haragudj rám. Nem kellett volna elmennem...És...Én..Aj Em kérlek ne haragudj meg, rendben? A cikkben hazugságokat írnak! -hajtotta le a fejét. Pár másodpercig ne tudtam mit mondani. Niall is értetlenül nézett fel rám. Nyilvánvalóan azt gondolta, hogy le fogom támadni amiért ezt tette, vagy hisztirohamot csapok. De hát nem tett semmit! Nem az ő  hibája! És én 100%-osan megbízok benne. És at hiszem ez a lényeg.
-M-Megnézhetem a cikket? -löktem ki nagyon halkan. Aprót bólintott, majd kezembe nyomta a telefonját. Miközben olvastam szemeivel végig követett, majd a reakciómra várt.
"A One Direction szép fiúja szerelmi háromszögbe keveredett?!
A 19 éves Niall Horan, a One Direction szőke szívtiprója úgy látszik nincs megelégedve egyel. A minap az exbarátnőjével sikerült lencsevégre kapnunk őket, miközben vadul el voltak merülve egymásban. Senkinek nem nyilatkozott a szépfiú az esetről. Mindenesetre felmerül a kérdés: szakított a barátnőjével? Ugyan is jelenlegi  barátnője, a 17 éves Emma Juley, aki nemrég költözött Londonban, illetve a One Directionnel lakik. Eddig úgy tűnt, minden tökéletes köztük. Együtt jelentek meg a jótékonysági gálán, az utcán kéz a kézben sétálgatnak rendszeresen levakarhatatlan mosollyal az arcukon. Az egész ország Anglia álompárjának emlegette őket. De úgy tűnik közbelépett egy harmadik személy. Eddig nem volt hírünk szakításról, ezek szerint a szőkeség egyszerre két lánnyal szeretne szorosabb kapcsolatban lenni. Mindenesetre azt nem lehet tudni, Emma mit szól ehhez, ha egyáltalán tud róla, hogy a barátja szemrebbenés nélkül csókolózik mással az utcán. Az eset után Niall ideges arccal futott keresztül a kamerásaink között, és egy kérdésre sem válaszolt. Oó! Lehet, hogy lebuktattuk szegénykét? Nem baj, legalább kiderül az igazság! Mindenek felett reméljük sikerül választani a sztárnak a két lány között, illetve nem szakít az álompár.
Holly bátran állt a kameráink elé, és ecsetelt kapcsolatáról Niallel.
-Igen, újra együtt vagyunk. Már hetek óta írogat Twitteren, illetve sms-ezünk, és folyton azzal győzködött, hogy jöjjek el Londonba hozzá, és akkor felvállaljuk a kapcsolatunkat, hiszen nincs mit titkolnunk. A régi szálak felszakadtak, eszünkbe jutottak az emlékek, nem tudunk egymás nélkül élni. És ami Emmát illeti, Niall rendszeresen panaszkodott a lányról, hogy nem szereti eléggé, és hogy kedvességből nem dobja ki, és felmerült a téma is, hogy nagyon rosszul csókol, nincs semmi szenvedély köztük. Sajnálom Niallt, remélem velem megtalálja az igazi boldogságot."
Nem tudtam mit mondani. Hirtelen a düh nyílalt belém. Nem a féltékenység, nem a sajnálat, a düh és a szomorúság. Próbáltam magam nyugtatgatni, vettem pár nagy levegőt, Niall pedig kíváncsi szemekkel figyelte a reakcióm.
-Niall...Ezek közül, mi igaz? -mondtam elcsukló hangon.
-Semmi! Em, kérlek higgy nekem ! Nem tudom, Holly mit mondott, de nem is érdekel. Hidd el, én még jobban ki vagyok akadva mint te. Ezt komolyan nem hiszem el... hogy volt képes ilyenre?! -temette bele tenyerébe az arcát- Hidd el nekem, én ellöktem magamtól, és ott is hagytam. Nem tehetek róla, hogy az átkozott paparazzik, meg újságírók, mindent túlreagálnak...De én voltam a hülye, nem kellett volna elmen...
Nem tudta befejezni, ugyan is ajkaimmal megtámadtam az övét. Meglepődött arccal csókolt vissza. Derekán ültem, ő pedig háton feküdt el. Kezeit a derekamra helyezte, majd közelebb húzott magához, így a mellkasán támaszkodtam meg. Szívverése borzalmasan gyors volt. Kezeivel a hátamat simította, ahol hozzáért a bőrömhöz, azonnal felforrósodott. Egymás mellé feküdtünk, Niall egyik kezével magához ölelt, a másikkal pedig a derekamat cirógatta fel-le.
-Nem haragszol? -törte meg a csendet. Ahogy ránéztem egy ijedt, szomorú, és vágyakozó szempárral találtam szemben magam.
-Nincs okom miért haragudni. Ez nem a te hibád...Tudom, hogy az újságírók mikre képesek. -simítottam meg az arcát.
-El sem hiszed, hogy mennyire megkönnyebbültem. -sóhajtott egyet. -Annyira, de annyira szeretlek. -csókolta meg hosszan a homlokom.
-Niall, figyelj. A szerelemben a bizalom a legfontosabb. És én megbízom benned. Ha azt mondod, hogy ez az ő hibája, én elhiszem. Rendben? -fogtam kezeim közé az arcát, majd egy puszit nyomtam a szájára.
-Nem értem, hogy érdemeltelek téged ki... -nézett a plafonra, majd szorosan magához ölelt. Nem tudom megmondani mennyi ideig, de elég sokáig így feküdhettünk szótlanul, csak egymás társaságát élvezve. Egy idő után elaludtunk. Reggel hirtelen Niall gyomrának a korgására keltünk. Mindketten felnevettünk. Felálltunk az ágyról, Niall megpuszilta a homlokom, majd mosolyogva lementünk a többiekhez, akik teljesen csöndben ültek, és minket néztek.
-Baj van srácok? -kérdeztem tőlük, mert tényleg ijedten néztek.
-Ö..Nem, csak...Mind egy , semmi. -intett egyet Liam.
-Na gyerünk, bökjétek ki. -ültem le közéjük a konyhapulthoz.
-Minden oké köztetek Niallel?
-Persze. A legnagyobb rendben. Miért? -kérdeztem csodálkozva.
-Ha a cikkre gondoltok, elolvasta, látta, és nem akadt ki. Nekem van a legcsodásabb barátnőm a világon. -jött mögém Niall, átkarolt, majd kezeit a hasamon pihentette, fejét pedig a vállamra hajtotta.
-Ennek nagyon örülünk. -ujjongott Lou, mire mindenki elkezdett tapsolni, mi pedig csak nevettünk Niallel. Egy csókot adott a nyakamra, majd egy szendvicset kezdett készíteni magának.
-Ez a csaj egy gyökér. -szólalt fel hirtelen Zayn. -Komolyan mondom, remélem mindenki megutálja ezek után... -forgatta a szemeit.
-Inkább ne beszéljünk róla, oké? Nem érdekel igazából semmi vele kapcsolatos. -néztem magam elé. Majd ittam egy kortyot a kakaómból.
-Nem megyünk el ebédelni a Nando's-ba? Ezer éve nem ebédeltünk ott együtt.. -vetette fel az ötletet Harry.
-Okés! -mindenki helyeselt.
Ránéztem az órára, 11.20 volt. Felmentünk, mindenki felöltözött, majd beültünk az autóba és megrohamoztuk a Nando'st. Beültünk egy asztalhoz, ami a sarokban volt. Legbelül é ültem, mellettem jobb oldalt Niall, Louis, Eleanor, Liam, bal oldalt Zayn, Lola, Harry és Nora. Liam elment kajáért, ami nem kicsi mennyiség volt. Komolyan, szerintem a Nando's a One Direction ételfogyasztásából gazdagszik meg.
A kajálás természetesen nem volt egyszerű menet. Mindenki a másikéból akart enni, ezért ezt úgy oldottuk meg, hogy percenként továbbadtuk a tálcákat, így mindenki tudott enni mindenki kajájából. Persze, aki Niall után jött az nem járt jól, mert gyorsan felfalta a barátom más részét is.
-Niall! -nézett mérgesen Louis Niallre. -Hol a csirkeszárnyam?
-Hát..az a gyomromban. -mosolygott kisfiúsan, ami nekem is mosolyt csalt az arcomra.
-Eleanor! Idedobnád a maradék csirkefalatokat? -kiabált Elnek Harry az asztal másik oldaláról.
-Dobom!
Nem viccelt. Az egész kis doboznyit Harryhez dobta. A dobás közben a csirkefalatok szétestek, így Harry-re már csak a morzsa jutott, illetve az üres doboz.
-Szeretlek El! -mondta mérgesen, miközben a morzsákat törölgette a ruhájából. Niall közben az én krumplimat falta.
-Niall. -csaptam nevetve a kezére, mire bevett két krumplit a szájába, és ez így úgy tűnt, mintha a két foga lenne egy rozmárnak. Erre természetesen mindenki nevetni kezdett. És a csapat "esze" sem hagyhatta ki. Lou is ugyan ezt csinálta, majd végül mindenki.Rozmárt játszva kezdtünk el pöszén beszélni, nehogy kiessenek a krumplik.
-Nééek! Ozmá agok! - "Nézzétek, rozmár vagyok" mondta Lou.
-Láo Lu! - "Látom Lou" válaszolt neki Harry.
Ezzel telt el még 10 perc. Utána rendeltünk magunknak desszertet is. Az én választásom a csoki-eper fagyi kehelyre esett, El és Lou közösen vettek egy citromos fagyi kelyhet, Harry, Nora, és Zayn csokitortát, Niall egy óriási csokis shake-et, Lola és Liam pedig vanília fagyis kelyhet. Amint megkaptuk, rögtön nekiálltunk az elfogyasztásnak. Persze egyértelműen az enyém volt a legnagyobb, amiért nem panaszkodtam. Így is Niall folyton az enyémet lopkodta, még pluszba egy kanalat is kért magának , hogy ő is tudjon enni az enyémből.
-Nem vagy te egy kicsit pofátlan? -kentem az orrára egy kicsi fagyit.
-Szerintem pont hogy te vagy az. -ő pedig az arcomra kente. Ez bosszút követelt! Az ujjamra tettem elegendő mennyiséget a hideg finomságból, majd szépen lassan elkentem azt Niall száján.
-Lenyalnám, de inkább egy fagyis csókot kérek. -csücsörített, én pedig próbáltam elhajolni, de vészesen közeledett felém. A kezemmel megakadályoztam, hogy felém jöjjön, de végül a nyakamra nyomott egy "fagyis puszit". Elég hideg volt, mit ne mondjak, beleborzongtam. A többiek jól szórakoztak rajtunk, majd végül Niall letámadta a nyakam, és ajkait a fagyis helyre tapasztotta, majd szépen eltüntette onnan a fagylaltot. Nyelve érintése csikizte a bőröm, majd egy kicsit meg is szívta, mire eltoltam, ő pedig elégedett fejjel kacsintott.
-Basszus Niall! Szegény lány...Azért közösségi helyen kiszívni a nyakát... -nevetett Zayn.
-Nézzetek rá ír barátunkra...Nem igaz Niall, hogy nem bírtad ki hazáig hazáig... -lengette az ujját Niall előtt Lou.
-Le lehet rólam szállni srácok. -kacsintott a fiúkra. Összekulcsolt kezekkel a mellkasom előtt néztem megsértődötten Niallre, aki bevetette a kiskutyaszemeit, de nem jött össze. Közel hajolt hozzám, annyira összepréselte testünket ahogy csak tudta, majd fejét a nyakamhoz hajtotta, és úgy csinált mint egy doromboló kiscica.
-Haragszol? -suttogta a fülembe.
-Igen. -rá sem néztem, csak az előttem lévő fagylaltkehellyel szemeztem.
-Tudod, hogy szeretlek. -kuncogott, majd pár puszit adott a nyakamra. A fenébe is! Erősnek kell lennem, nem szabad mindig elsőre a karjaiba omolnom. -Emma. -motyogta halkan, és még mindig nem hagyta békén a nyakamat. -Emma... -suttogta újra. -Emma! -itt elvesztette a türelmét, magához rántott, majd lecsapott ajkaimra. Nem tudtam neki ellenállni, nem tudtam ellökni magamtól. Amilyen gyorsan nekem esett, a végére olyan gyengéddé vált a csók.
-Khm. Nem akarok beleszólni, de többen is vagyunk. -törte meg a romantikus pillanatunkat Lou. Szokás szerint...
-Louis! Hagyd már őket! -nevetett Liam.
-De mindig előttünk rendezik az 'ügyeiket'... -zsörtölődött Lou.
-És amikor te csókolózol Eleanorral? -vonta fel a szemöldökét a mellettem ülő Niall.
-Nekem szabad. -nyújtott nyelvet a barátomra, majd lágyan megcsókolta barátnőjét.
-Lou, te most megcsalsz?! -hitetlenkedett Harry.
-Ne haragudj, baby...Ez, nem az aminek látszik.. -mentegetőzött Lou, én pedig az arcomba temettem a fejem, hogy mit keresek én itt ilyen idióták között, majd elnevettem magam.
-Na, ezt nem magyarázod ki édes. -tettette a sírást Hazza.
-Kérlek, baby! Beszéljük meg! Cica-mica!
-Nem! Ne is keress többet, itt véget ért a kapcsolatunk... -hajtotta le a fejét Harry, mi pedig csak nevettünk rajtuk.
-Nincs vége, szerelmem! Szeretlek, és mindennél jobban szeretni is foglak! Bocsáss meg nekem, baby! -összekulcsolt ujjaival könyörgött Harrynek.
-Hát...Rendben. De ez az utolsó esélyed, bogárkám. -mosolyodott el Harry.
-Imádlak!
-Én is prüntyőkém.
-Na jól van, ebből elég. -fogta be a fülét Lola, mire mindenki felnevetett.
Még 1 órán keresztül maradtunk, majd hazafelé vettük az irányt. Otthon beraktunk egy filmet, majd a szokásos 'napi Louis viccet' meghallgattuk, ami ezúttal egy répás vicc volt.
-Mit ad az orvos a beteg répának vitamin helyett? KAROTINT! -erre Lou annyira röhögött, hogy leesett a székről, mi pedig fapofával néztünk egymásra, majd kitört belőlünk a nevetés.De nem a vicc csattanójától, hanem egymás értetlen tekintete miatt. Felmentünk Niallel a szobánkba, majd fürdés után bebújtunk az ágyba, és beszélgettünk. Az ujjaimmal Niall mellkasán játszottam futóversenyt, ő pedig a derekamat cirógatta.
-Jó éjszakát. -puszilta meg a homlokom, majd pár apró puszit adott a számra.
-Jó éjt Niall.
 

44. Fejezet ~ "Vicces vagy Horan .Átlátok ám rajtad!"

-Jézusom, te lány! Meg vagy hibbanva. -nevetett, miközben szorosan megölelt. Nyakamat a mellkasába fúrtam. Jó volt újra ilyen szorosan átölelni a bátyám.
-Hoztam neked valamit. -nyúltam hirtelen a zsebembe, és elővettem a kék-fehér csíkos, hangjegyes pengetőt.
-Köszönöm. -puszilta meg az arcom.
-Nincs mit. Úgy is mindig elhagyod őket.
-Hát, ami tény az tény. -kuncogott, majd kezébe kapta a gitárját, és játszani kezdett valamit. Ahogy láttam rajta örült a pengetőnek. Nem is tudom mennyi ideje játszhatott, de én csak ültem, és szó nélkül bámultam ahogy játszik, illetve hallgattam a tökéletesen csendülő dallamokat. Hirtelen abbahagyta, majd lefeküdt háttal az ágyra. Mellé bújtam majd átkarolta a vállát.
-Olyan furcsa, hogy nem vagy itthon. -mondta kicsit szomorkás hangnemben.
-Igen...Nekem is.
-Boldog vagy? -kérdezte mosolyogva.
-Sosem voltam ennél boldogabb. -pirultam el egy kicsit.
-Akkor minden tökéletes. -csikizett meg, mire felugrottam.
-Nos..De most beszéljünk rólad. Mi van a lányokkal? -tekintete zavart lett, a fal és az ablak között jártak szemei.
-Semmi.. -hangján tisztán hallatszott, hogy hazudik.
-Ne hazudj! Látom rajtad! Na ki vele! Nekem elmondhatod. -ütöttem meg egy kicsit a vállát.Nagyot sóhajtott, majd belekezdett.
-Na jó... Van egy lány, akit a sporttáborban ismertem meg. És itt lakik nem messze tőlünk.
-Na! Ez tök király! -ugrottam fel örömömben.
-Nem egészen... Ugyan is csak barátként tekint rám...Folyton arról áradozik, hogy egy másik pasi mennyire tetszik neki.
-Ó..Adam. Sajnálom. De ne add fel, jó? Legyél vele kicsit közvetlenebb, hátha akkor meglátja, ki is kell neki igazából. -kacsintottam rá, mire felnevetett, majd magához húzott.
-Gyere..Csináljunk idióta képeket mint régen. -ugrott fel hirtelen a helyéről, majd ölébe vette a laptopját. Nevetve ültem fel én is, és elhelyezkedtem mellette. Régebben amikor unatkoztunk, mindig idióta képeket csináltunk, illetve videó felvételeket. Visszanézve rengeteget nevetünk rajtuk. Most sem sikerült egyetlen egy darab értelmes képet sem csinálnunk. Ami nekem a legjobban tetszett azt kiválasztottam, majd feltöltöttem Twitterre. " @AdamAdJuley: Egy kis testvéri hülyülés sosem árt :P xx "
Észre sem vettem, mennyire elrepült az idő. Mire kinéztem az ablakon már sötét volt.
-Adam. Hazadobsz, légyszi?
-Mi van a hercegeddel? Nem tud eljönni érted? -ugratott.
-A hercegem fehér paripája éppen alszik. Szóval, be kell érnem a te szamaraddal is, kedves koldus.-erre rögtön letámadott, majd csikizni kezdett. Már a könnyeim folytak, amikor végre abbahagyta.
-Na, gyere Hamupipőke. Hazadoblak. -mosolygott, majd lefelé vettük az irányt. Beültünk a kocsiba, majd az úton végig üvöltöttük a rádióban szóló dalokat.
-Ott balra. -mutattam az adott irányba, majd leparkoltunk a ház előtt.
-Wow. Eddig nem mondtad hogy itt laksz! Ez... nagyon durva! -ámult a bátyám.
-Bejössz?
-Inkább most nem. Majd legközelebb.
-Na, gyere már!
-Mondom, majd legközelebb. Szia. -ezzel el is hajtott. Bementem a lakásba, majd nem várt látvány fogadott. Csend volt, rend és nyugalom. Először azt hittem, hogy komolyan, rossz helyre jöttem. Liam a konyhában tevékenykedett Zaynnel és Lolával. Nora és Harry csak halkan beszélgettek a kanapén, Eleanor és Louis egymás tekintetében voltak elmerülve a babzsákfotelen, Niall pedig a sarokban pengette halkan a gitárját. Amint meglátott lerakta a hangszert, majd futott is az irányomba. Nem várt nagyon, ajkait azonnal az enyémre tapasztotta, majd nyelvével utat szabott magának. Kezeit lassan a derekamra csúsztatta, majd olyan közelre húzott magához, hogy egy milliméter sem volt közöttünk. Kezeimmel én is átöleltem derekát. Éreztem,ahogy a szíve dobog. Megleptésemre 2x olyan gyors volt, mint szokott lenni. Ajkaimmal gyengéden játszadozott. Hol megharapta, vagy megnyalta őket, vagy csak egyszerű puszikat adott a számra, majd újra visszatért a csókhoz. Éreztem, ahogyan egyre jobban hátrálunk. Végül az ajtónak ütköztem, majd Niall teljesen neki szorított. Nem akarta, hogy egy kis levegő is legyen közöttünk. Két kezemmel felbarangoltam a hátán, majd a hajába túrtam, mire hümmögéssel válaszolt. Teljesen elfeledkeztem róla, hogy a többiek valószínűleg már sunyin mosolyogva néznek minket. Megpróbáltam elválni Nialltől, és elnézni, hogy a többiek mit szólnak, de nem engedtek ajkai könnyen szabadon. Újra lecsaptak az enyémekre. Belemosolyodtam csókunkba. Szívverése egyre gyorsabb volt, csodálkoztam, hogy nem kapott szívrohamot. Énn szoktam így viselkedni amikor velem van. Furcsa volt, hogy ezt én váltottam ki belőle.  Már kezdtem teljesen oxigénhiányos lenni. Hirtelen ráharaptam Niall nyelvére, mire felszisszent, majd kuncogni kezdett.
-Héj, ez fájt. -érintette össze homlokunkat, majd egy apró puszit adott az orrom végére. Mosolyogva,és kipirulva fogtam meg a kezét, amint testem újra szabad teret kapott. Louis az óráját nézte, majd hirtelen egy pittyogást hallottunk.
-Nyertem ! -kiáltott fel Zayn. Kérdően néztünk rájuk.
-Aj. Nem hiszem el. Nem tudtatok volna még 10 másodpercig nyáladzani?! -rázta a fejét Louis. -4 perc és 51 másodpercig faltátok egymást. Khm..Nem akarok semmit mondani, úgy is tudjátok a véleményem. -mutogatott az ujjával az emelt felé. Megforgattam a szemem, majd Niallel leültünk a kanapéra.
-Na ne már, hogy ezek után csak simán leültök.
-Hát pedig de. Nem mindenki olyan akaratos, mint te vagy Répasrác. -kacsintott rá Niall Louisra, majd a vállára hajtottam a fejem.
-Hahaha. Vicces vagy Horan .Átlátok ám rajtad! Tudom mik a terveid, és mi az amit mondasz. Hazudsz! -mondta tök komoly fejjel Niallnek, aki elröhögte magát
-Louis! Hagyd már békén őket, hagyjad, had szerelmeskedjenek. -jött Lola hangja a konyhából.
-Szép dolog a szerelem, csak ne...
-..mások előtt. -sóhajtott unottan Niall. -Louis! Találj már ki valami más szöveget! Ez UN-CSI! -hangsúlyozta ki a szótagokat Niall. Erre Louis megsértődött fejet vágott, majd keresztbe tett karokkal, szó nélkül elindult az emelt felé. Amikor eltűnt El elnevette magát, majd intett, hogy felmegy utána.
-Hiányoztál. -suttogta Niall a fülembe, majd arcát neki dörgölte az enyémnek.
-Te is.
-Olyan üres volt a lakás nélküled... Hiányzott a hangod -simította meg a torkom -az illatod -szagolta meg a nyakam- és a jelenléted -simított végig a karomon. Hirtelen eszembe jutott a pengető.
-Niall! Hoztam neked valamit!
-Minek? -nevetett.
-Ajándékképp. -nyomtam egy cuppanóst az arcára. Előhalásztam a zsebemből a pengetőt. Fekete és fehér volt, közepén egy szív, illetve egy nagy hangjegy.
-Jézusom! Ez agyon tetszik! Köszönöm! -ölelt hirtelen magához, majd el sem engedett legalább 2 percig.
-Örülök, ha tetszik.
-Imádlak. -adott egy puszit a szám sarkába, majd futott a gitárjához. Olyan régen hallottam már játszani. Visszaült mellém, majd a Little Thingset kezdte pengetni mellettem. "...like I love you, oh " -kacsintott rám, mire felkuncogtam. Olyan imádni való a hangja! Bársonyos, lágy, kellemes, és nyugtató. Éjjel-nappal hallgatni tudnám ! Egyszerűen leírhatatlan! Amint végzett, megpuszilta a homlokom, majd megfogta a kezem és magával kezdett húzni.
-Jó éjt ! -kiáltotta a többieknek, mire mindenki egyszerre mondta, hogy "nektek is !" Amint beértünk a szobánkba hirtelen magával rántott, majd ismét csókcsatába kezdtünk.
-Niall...-toltam kicsit arrébb magamtól kuncogva.
-Hmm? -kérdezte, miközben a hajam mögé tűrt egy tincset.
-Menjünk aludni. -mosolyogtam rá, mire viszonozva gesztusom bólintott. Elmentem a fürdőbe, majd engedtem magamnak vizet, és befeküdtem. Jól esett az áztatás a testemnek, fárasztó volt ez a nap. El is felejtettem, hogy anyuéknál hagytam a ruháimat amiket vettem. Legalább már 10 perce feküdhettem, amikor nyílt az ajtó. Ijedten kaptam magam elé a kezem. Niall teljesen nyugodtan sétált a mosdóhoz. Egy pillanatra rám nézett, elmosolyodott, majd dudorászva megállt a mosdó előtt. Kezébe vette a borotvahabot, majd arcát bekente vele.
-Niall te mi a halált csinálsz? -kérdeztem tőle kissé ideges hangon.
-Borotválkozok.
-De én épp fürdök. -húztam össze a szemöldökömet.
-Tudom. -rántott vállat, majd megfogva a borotváját borotválkozni kezdett.
-Akkor esetleg...kimennél?!
-Még nem végeztem.
-Niall! Én vagyok a fürdőben...
-Ez közös fürdő. -láttam a tükrön keresztül, hogy kacsint egyet. Elnevettem magam zavaromban. Nem tudtam mit tenni ellene. Néztem ahogy tovább borotválkozik, majd miután végzett az arcára keni a jellegzetes arcszeszét, majd megnézte magát a tükörben, és kifelé vette az irányt. Hirtelen az ajtóban megállt egy pillanatra.
-Csatlakozhatok? -bár az arcát nem láttam, mert háttal volt, tudtam, hogy vigyorog.
-Sipirc ki Niall! -próbáltam erőteljesen rászólni. Felnevetett, majd eltűnt a fürdőből. Megforgattam a szemem, majd elmosolyodtam. Kiszálltam, majd bekentem magam az új testápolómmal, ami vaníliás-kókuszos volt. Nagyon tetszett az illata, és reméltem, hogy Niallnek is tetszeni fog. Kisonfordáltam, ahol Niall éppen a telefonját nyomogatta. Észre sem vette, hogy kijövök. Ideges tekintette meredt a képernyőre. Kezeivel a térdén dobolt. Odamentem mellé, majd kezemet a vállára raktam. Hirtelen rám pillantott, majd telefonját lezárta.

43. Fejezet ~ Anya-lánya program

 Sziasztok! :) Ne haragudjatok, hogy pár napja nem hoztam új részt :ss De vagy nem voltam itthon, vagy nem voltam sokat a gépnél. :(( xx



-Mikor kaphatom vissza? -jött a kérdés a barátom felől.
-Majd ha kijössz érte.
-Ne szórakozzatok velem, nem vicces. Em, segíts! -nézett rám könyörgő szemekkel, de túlságosan vicces volt a helyzet.
-Szeretlek, Niall. -küldtem neki egy légpuszit, amire csak durcás képpel nézett rám.
-Azt hiszem lassan indulni kéne. Nem-de skacok? -vetette fel az ötletet Zayn.
-Hmmm. Szerintem is. -ezzel Louis elkezdett kirohanni a medencéből, utána Harry, Liam, Zayn, majd mi is lassan kisétáltunk. Szegény Niall a medence sarkában gubbasztott. Nagyon megsajnáltam. Odasétáltam a medence szélén hozzá.
-Minden rendben van? -guggoltam le, és egy puszit adtam a fejére.
-Nem egészen...
-Segítsek?
-Megköszönném. -mosolygott rám. Felálltam, és a többiek felé vettem az irányt. Amikor Lou nem figyelt kikaptam a kezéből a fürdőgatyát, majd odarohantam vele Niallhöz.
-Héjj! -rohant utánam Louis. Nevetve begyorsítottam, majd amikor Lou már a nyomomban volt odadobtam Niallnek.
-Em! Ez csalás volt !
-Sajnálom, répasrác. De mégis csak a barátomról van szó. -húztam fel a vállaimat, és széttártam karjaimat, jelezve, hogy nem tehetek róla. Niall addigra gyorsan felküzdötte magára a darabot, majd kimászott a vízből, és gonosz tekintettel meredt a fiúk irányába.
-Oóó.. -mondta Louis, majd futni kezdett Niall elől.
-Utállak titeket! -kergette a 4 fiút a barátom, a lányokkal őedig csak jóízűen kacagtunk rajtuk. Végül 5 perc alatt kifulladtak.
-Ez vicces volt. -nevetett föl Harry, és mindenki csatlakozott hozzá. Addigra én összecuccoltam, majd a lányokkal az öltöző felé vettük az irányt. Mindegyikünk egy nyári egybe ruhát vett fel magassarkú szandállal. Olyan, tengerparti hangulatúan voltunk öltözve.
-Komolyan mondom, azért megsajánáltam Niallt...De mondjuk ki, ez nagyon vicces volt ! -röhögött fel Lola.
-Szegényem eléggé mérges volt. -kacagtam, miközben egy kis szempillaspirált dobtam fel.
-Hát, nem csodálom. -erősítette meg állításom Nora.
-Összességében ez egy csodás nap volt, nem?
-De! -mondtuk egyszerre Eleanorra és Norával.
-Na menjünk ki, mert szerintem a fiúk már várnak..
Kiérve a fiúk a padon ültek, és unott fejjel bámultak ki a fejükből.
-Azt hittem már itt őszülök meg! Mi tartott ilyen sokáig? -kérdezte Lou az óráját nézve.
-Lányok vagyunk. -vont vállat El, majd megcsókolta barátját.
Niallel összekulcsoltuk a kezünket, majd beültünk az autóba.
-Mi lenne, ha elmennénk kajálni a Nando's-ba? Éhen halok. -vetette fel az ötletet Zayn.
-Oké! -csillant fel a mellettem ülő szőkeség szeme.
Utunk a Nando's-ba vezetett. Rengeteg kaját rendeltünk, amit pár pillanat alatt felfaltunk, majd a végén még újra rendeltünk egy adagnyi kaját, mert  már több mint 3 órája ott ültünk.
-Szerintem lassan mennünk kéne.
-Lehet.
Hazaérve mindenki elköszönt a másiktól, majd felment a saját szobájába. Niall ledőlt az ágyra, majd sóhajtott egyet.
-Azt hiszem leégtem...
-Hát igen. Elég vicces volt, amikor elvették a alsód. -kuncogtam.
-Nem úgy értem. A hátam, azt hiszem leégett. -nevetett.
-Ja, értem. Bekenjem valamivel?
-Az jó lenne.
Gyorsan elmenem fürödni, majd utána Niall is. Addig előkerestem egy olyan krémet, ami direkt a leégésre jó. Niall kijött a fürdőből, majd hasra terült az ágyon. Ráültem a derekára, majd végigmértem a hátát. Tényleg eléggé piros volt. Óvatosa hozzáértem, mire felszisszent.
-Nagyon fáj?
-Eléggé.
-Mindjárt jobb lesz.
Tettem a kezemre a gélből, majd óvatosan Niall hátára kentem azt. Ismét felszisszent, de egy idő után már nem zavarta a krém hidegsége.
-Aaa, ez lehűti. Sokkal jobb. -motyogta.
-Ennek örülök. Most maradj így 5 percig. -leszálltam róla, majd addig amíg száradt a gél, addig a telefonommal kezdtem pötyögni. Felnéztem Twitterre.
"@zaynmalik1D : @Emma_Juley @NiallOfficial A gerlepár a medencében is szerelmeskedik. :D xx Dúl a láv ! " És egy kép volt hozzácsatolva, amikor Niallel csókolózunk a medencében, én a medence széléhez szorítva, lábaim pedig a derekára fonva vannak.
"@zaynmalik1D : nem hiszem el hogy te még ott is paparazziskodtál :D:D:D komolyan mondom, hihetetlen vagy ! xx "
A többiek is kiírtak pár dolgot.
" @Real_Liam_Payne: csodás nap, csodás emberekkel ! <333 Pancsolás a termálban ! " -ehhez egy kép volt, a nagy csúszdáról. Ha jól láttam éppen Lola és Zayn csúszott az úszógumival.
" @Harry_Styles: Legszebb <3 @Noraxoxo " ehhez is egy kép volt, amikor Nora éppen fagyit eszik, az arca pedig csupa fagyi, és aranyosan mosolyog. Erre én is elmosolyodtam.
" @Louis_Tomlinson: A nehézségek ellenére imádtam a mai napot ! Sok nevetéssel és pancsolással! " - Louis egy képet tett fel, amin Eleanorral vannak. Végül pedig Niall tweetjeit néztem meg.
" @NiallOfficial: utálom a tudatot, hogy másik is szemezgetik a barátnőmet. Figyelem! Ő az enyém ! "
" @NiallOfficial: ma egy bunkó vizi aerobicos srác enyhén szólva rákattant Emmre és Elre... Nem tudom leírni mennyire ideges voltam ! "
" @NiallOfficial : a személy, aki megváltoztatta az életem, és a legcsodásabb dolog ami velem történhetett <3 :) @Emma_Juley " -a képen én és Niall voltunk, amikor kajálni mentünk. Mindektten mosolygunk, a fejünket pedig összeérintjük. Niall kiírása mélyen a szívemig hatolt. Egy másik képet is feltett, amin csak én voltam, amikor napoztam.
" @NiallOfficial: a gyönyörűségem napozott. :D xx "
Én is kiírtam párdolgot.
'' @Emma_Juley: haha. a mai nap tele volt izgalommal, viccel, jó kedvvel és nem kívánatos dologgal. De ennek ellenére csodás volt xxx *-* #1Dandtheirgirlfirends "
Észre sem vettem, és már bőven eltelt 5 perc.
-Niall. Felkelhetsz! -erre hirtelen felült, majd a hátára feküdt.
-Utálok hason lenni. -mosolygott, majd befeküdtem mellé.
-Csodás nap volt, nem? -pusziltam meg az arcát.
-Bizony. -mosolygott. -Kivéve egy két dolgot... -felsóhajtott, majd maga elé meredt.
-Niall...
-Komolyan mondom, ne tudd meg milyen ideges voltam. Kedvem lett volna szétverni a csávót.
-De arra nem lett volna semmi szükség. Nem szabad megadni neki a lehetőséget, hogy miatta mocskoljátok be a hírneveteket.
-Tudom...De...Á, nem érted. Nekem mindennél fontosabb vagy, és nem bírom elviselni, ha valaki bántani akar. Érted? Nem bírom.
-Nagyon szeretlek. Ugye tudod?
-Tudom. -mosolyodott el, majd lágyan megcsókolt.
-Jó éjszakát.
-Neked is, gyönyörűség.

Az éjszaka érdekes álmom volt. Arról álmodtam, hogy Niall leugrik miattam egy szikláról , amiért én Derecet választom helyette, én pedig utána akarok ugrani, de egy üvegfal visszagátol, és csak látom ahogy Niall zuhan, és zuhan, egyre mélyebbre, közben pedig kiabálja, hogy legyek boldog, ha már vele nem lehettem. Borzalmas álom volt! Ahogy kipattantak a szemem, egy ijedt kék szempárral találtam magam szemben. Szaporán vettem a levegőt, éreztem, hogy izzadságcseppek folynak végig a homlokomon. Niall védelmezően átölelt, és a hátamat simogatta, közben pedig puha ajkaival apró csókokat hagyott az arcomon.
-Minden rendben. Csss. Csak rosszat álmodtál... -suttogta.
-Borzalmas volt. -bukott elő a szememből egy könnycsepp.
-Mit álmodtál? -szemei kíváncsiságot és aggodalmat tükröztek.
-L..Leugrottál..Egy szakadékba...Miattam...Mert...  Derecet választottam helyetted. És...Nem mehettem utánad...Egy üvegfal meggátolt...Te pedig csak kiabáltál, hogy legyek boldog...ha már veled nem lehetek.
-Nem kell aggódnod- Ezt jól jegyezd meg! SOHA nem hagylak el. -kezeit az arcomra helyezte, majd lágyan megcsókolt. Még mindig az álmom járt a fejembe, és Niall szomorú arca ahogy kiabál miközben zuhan.
-Ne remegj, drágám. Nyugi, már vége. -próbált nyugtatni. 10 perc múlva sikerült lenyugodnom, és rendesen vennem a levegőt. Borzalmas volt belegondolni, hogy elveszthetem..Őt. Szemeim kezdtek elnehezedni, sikerült visszaaludnom.
Reggel, amint felkeltem Niall nem volt mellettem. Kimásztam az ágyból, majd a földszint felé vettem az irányt. Lassan botorkáltam le a lépcsőn. Amint leértem láttam, hogy a többiek valamin susmorognak. El, Lola és Nora tapsikolnak mint az idióták, Niall pedig csillogó szemekkel magyaráz valamit a többieknek.
-Jó reggelt. -köszöntem álmosan. Hirtelen mindenki rám kapta a fejét, majd zavartan szétoszlottak. -Öm. Minden oké? -kérdeztem félrebiccentett fejjel.
-Persze. Csak...csak a mai próbát beszéltük meg.
-Hát, oké. Reggeli?
-Pulton van a rántottád. -mosolygott Niall, majd egy szájra puszit adott.
-Okés.
Odavonultam a reggelimhez, majd befaltam. A telefonom csörgésére lettem figyelmes. Gyorsan felfutottam az emeltre. Pont sikerült megnyomnom a zöld gombot, mielőtt az illető letette volna.
-Háló? -szóltam bele lihegve.
-Ö..Szia Em.
-Szia anya.
-Minden rendben?
-Igen. Csak futottam mert a földszinten voltam.
-Értem.
-Mizujs?
-Csak azért hívlak, hogy ma elmehetnénk vásárolni. Adam meg apu elmennek horgászni, és azt gondoltam tarthatnánk csajos napot. Úgy is már régen volt. És már hiányzol.
-Ez tök jó ötlet anya! Te is hiányzol.
-Rendben! Akkor...1 óra múlva hazajössz?
-Persze.
-Akkor majd találkozunk. Szeretlek.
-Én is, anya.
Gyorsan lezuhanyoztam, majd magamra kaptam egy egyszerű szerelést.
 Egy kis szempillaspirált tettem fel, aztán lementem a lépcsőre.
-Hát te? -nézett rám Niall értetlenül.
-Megyek anyuval vásárolni.
-Itt hagysz? -nézett rám kiskutya szemekkel. Odamentem hozzám, majd egy cuppanós puszit nyomtam az arcára. -Ennyi azért még nem elég. -mosolygott, majd magához húzott, és lágyan megcsókolt.
-Indulnom kell Niall. -kuncogtam.
-Siess haza, rendben?
-Megígérem. -simítottam meg az arcát. Még gyorsan egy szájra puszit adtam neki, majd elköszöntem a többiektől, és elindultam a házunk felé. Laza 15 perc alatt megérkeztem. Benyitottam, majd anyu nyakába ugrottam.
-Azért meg ne fujts. -nevetett anyu.
-Indulhatunk?
-Persze.
Beültünk a kocsiba, majd elindultunk a pláza felé.
-Na és mi újság az én nagylányommal?
-Semmi extra, anyu. Otthon?
-Minden oké. Adam nagyon furcsa nekem, szerintem valami lány van a dologban, de nem mond semmit. Talán te kiszedhetnéd belőle.
-Meglátom, mit tehetek. -kuncogtam. Ez olyan jó lenne, ha Adamnek is összejönne egy rendes kapcsolat. Már elég régóta nem volt normális barátnője... És megérdemli, hogy boldog legyen.
Pár perc alatt meg is érkeztünk. Anyuval betértünk rengeteg boltba, majd egy csomó szatyorral a kezünkben jöttünk ki. Rengeteg új cuccot vettem, anyu pedig mosolyogva ingatta a fejét. De persze azért őt is sikerült rávennem pár jó darabra. dél körül beültünk egy kínai étterembe, ahol azzal szórakoztunk, hogy nem tudtunk pálcikával enni. Már nagyon hiányzott egy ilyen anya-lánya program. Egyszer csak pár lány jött oda hozzánk autogramot és fényképet kérni. Mosolyogva teljesítettem kérésüket, anyu pedig kidülledt szemekkel figyelt ránk.
-Sziasztok. -köszöntem el integetve a lányoktól.
-Ó. Tudod nekem ez újdonság, hogy sztár a lányom. -nevetett fel anya
-Nem vagyok sztár... -túrtam bele zavartan a hajamba. -Tudod, én sosem akartam híres lenni. És most ez olyan furcsa nekem. Érted? De Niall bármit megér. Csak meg kell még jobban szokom, és nem lesz baj. Csak azt nem értem, hogy engem miért szeretnek, amikor nem vagyok se híres, nem éneklek, nem táncolok, nem modellkedek... Ezért nem értem.
-A rajongóknak éppen elég indok az, hogy közöd van a fiúkhoz, és Niallhöz.
-Tudom. Csak azt nem akarom, hogy valaki azt higgye hogy a fiúkat használom fel arra hogy híres legyek, amikor én egyáltalán nem akartam híres lenni.
-Nyugi, Em drágám. Senki sem fog ilyet mondani rólad. -simította meg a alkarom. Lassan a házunkhoz értünk. -Gyere, szerintem apuék már hazaértek. Lepd meg Adamet az ajándékoddal.
Vásárlás közben elhaladtunk egy gitárbolt mellett. Muszáj volt bemennem. Elkezdtem körülnézni, és találtam rengeteg tökéletes pengetőt. Végül Niallnek és Adamnek is választottam egyet. Anyu leparkolt, én pedig ahogy kiszálltam a kocsiból szaladtam is a bejárati ajtó felé. Fel a lépcsőn, balra az első ajtó. Hirtelen lelassítottam. Lassú léptekkel, nesztelenül caplattam be Adam szobájába, aki éppen az ágyon ült, és a laptopjával babrált. Hirtelen ráugrottam, ő pedig hirtelen azt sem tudta hol van.