47. Fejezet ~ Hawaii

/Niall szemszöge/

Emma kezdte teljesen elveszíteni az önuralmát. Nem csodálom, mert drága Harold barátunk 18 korty Whisky-vel itatta le, amitől nem csodálom, hogy azonnal beállt. Plusz ezen kívül még mást is ivott. Tánc közben már a pólómat rángatta, amit csak nevetéssel nyugtáztam, majd elkezdett az emelt felé húzni. Tervei voltak, amikre most nem voltam vevő, mert részeg. Visszarántottam magamhoz, majd ajkaimat a füléhez emeletem.
-Ne nehezítsd meg a dolgom...Részeg vagy. -erre csak felkuncogott.
-Gyere Niall, ne legyél nyuszi. -harapott bele a nyakamba. Komolyan mondom, hihetetlen ez a lány. Bármennyire is akartam volna vele menni, nem tehettem meg, mert részeg volt. Inkább kézen fogtam, majd visszavittem a táncparkettre, ahol Harry elégedetten vigyorgott. Idő közben Em leszakadt tőlem, és a lányoknál telepedett le, őrült bulizhatnékkal.
-Vigyázzatok rá. -súgtam El fülébe, mert így is ő volt a legjózanabb. Bólintott egyet, majd odaléptem Harold barátomhoz.
-Mi van Niall? Beindult a vadmacskád? -röhögött, majd lepacsizott Zaynnel.
-Vicces vagy. Neked köszönhetően full részeg, és nem fogom ilyenkor kihasználni.
-Ugyan már, inkább köszönd meg. Teljesen kiszolgáltatottá tettem a csajod számodra. Nem elég?
-Nekem nem részegen kell. -veregettem meg Harry vállát.. Rajta is érződött már az alkohol szag. Végül Liamhez mentem, aki a konyhában üldögélt egyedül és mosolyogva nézte a bulit.
-Nem táncolsz? -kérdeztem tőle, majd elültem mellé. Szerencsére pont rálátásom volt Emmára, tudtam figyelni rá.
-Nincs kedvem. -vont vállat. -Amúgy jó a buli. -mosolygott. -Emmát jól elintézte Harry. -nevetett fel.
-Ne is mond... -mosolyodtam el kínosan. -Nagyjából fel akart vinni a szobánkba, majd lenyuszizott, amiért nem mentem.
-Ez vicces. -nevetett mellettem Liam -Milyen úri ember vagy.
-Bizony. Amúgy a csomagok megvannak? Holnap kemény lesz az utazás Emmának másnaposan.
-Ne aggódj, túléli. Úgy is csak 1-kor megy a gépetek, nem?
-De.
-Elméletileg Eleanor és Harry elintézte.
-Rendben. Ezer hálám, haver.
Az este további részében mi is bekapcsolódtunk a partiba Liammel, közben a szemem le sem vettem a leggyönyörűbb lányról a világon, a barátnőmről. Durván az alkohol hatása alá került. Nem láttam még nagyon részegnek sem, nem hogy ennyire. De jó volt nézni, hogy teljesen felszabadult, és jól érzi magát. Hiszen ez volt a lényeg, neki lett rendezve a parti. Hajnali 3 körül kezdtek már elfajultak a dolgok. Emmát az asztal tetejéről szedtem le, mielőtt még rosszabb dolgokat csinál. Az ölembe vettem, majd felvittem a szobába, és lefektettem aludni. Szinte fél perc alatt álomba szenderegte magát. Lementem megnézni, mi van a többiekkel, de Liam jelzett, hogy tartja a frontot így lezuhanyoztam, majd lefeküdtem én is aludni.
Reggel az ébresztőmre keltem. Álmosan levánszorogtam, ahol elég durva világ uralkodott. Mindenhol üvegek, szétdobált kaja, ismeretlen eredetű foltok (?!). Mintha bomba robbant volna. Néhányan a földön aludtak. Név szerint: Louis, Harry, és Zayn. Bementem a konyhába, majd csináltam magamnak egy kávét, illetve Emnek is, majd egy gyógyszert is előkészítettem neki, szüksége lesz rá. Megkenetem pár szendvicset, ráraktam egy tálra, majd felvittem a még alvó barátnőmhöz. Legalább vagy 1 órán keresztül csak néztem, milyen békésen alszik, majd inkább elmentem a  fürdőbe borotválkozni, illetve még egy gyors zuhanyt venni. Miután kimentem keltegetni kezdtem Emmát, aki nyöszörgéssel jelezte, hogy még nagyon nem akar felkelni. óvatosan megsimítottam fedetlen vállát, mire elmosolyodott. Végül megcsókoltam, nem tudtam más ébresztési módszert. Álmosan kinyitotta a szemét, ásított egy nagyot, majd azonnal a fejéhe kapott.
-Jézusom... -ennyit tudott csak kinyögni, mire felnevettem.
-Jó reggelt 'partyarc'. Hogy vagy?
-Őszintén? Pocsékul. -ült fel az ágyon, majd felcsillant a szeme, ahogyan meglátta a kávét és a kaját. Gyorsan betermelte a szendvicseket, lehúzta a kávét, majd a gyógyszert is bevette.
-Köszönöm. -adott egy szájra puszit, majd a tükör felé vette az irányt. Amint meglátta magát egy kisebb sikoly szakadt elő a torkából, amit egy kuncogással nyugtáztam.
-Ha nem bánod..akkor én..azt hiszem kezelésbe veszem a fürdőt. -ezzel el is tűnt a fürdőben.

/Emma szemszöge/

Amikor felkeltett Niall, komolyan mondom ijesztően nem emlékeztem semmire. Odáig volt meg a kép, hogy Harry itatja velem a Whiskyt, ennyi. Ez nagyon durva. Nem szoktam annyira részeg sem lenni, nem hogy ennyire?! Gyorsan bementem a fürdőbe, majd egy nagy, jéghideg zuhanyt vettem, ami teljesen felüdített és felébresztett. Magamra csavartam a törölközőt, majd kiléptem a szobába. Niall mosolyogva mért végig, majd valamit beszélt magában.
-Kényelmesen öltözz! -kacsintott.
-Miért is?
-Mert utazunk.
-Tessék? -pattant ki a szemem.
-Ugyan is... utazunk Hawaiira.
Először nem tudtam felfogni a szavait. Hawaii-ra? Ez komoly? Hirtelen az arcomra egy levakarhatatlan vigyor ült ki, és nekifutásból Niall karjaiba vetettem magam.
-Jézusom! Ezt nem hiszem el !
Még mindig nem akartam elhinni, hogy a szerelmemmel kettesben elfogok utazni Hawaiira. EZ, hihetetlen! Lábaimat összekulcsolta dereka felett, arcomat a nyakába temettem, és nem tudtam határt szabni a boldogságomnak.
-Boldog Születésnapot! -suttogta a fülembe, mire annyi puszit adtam a szájára, amennyit csak tudtam, majd végül hosszasan megcsókoltam.
-Ez..Niall, ez egy vagyonba kerülhetett...Nem kellett volna. Nekem az a legszebb ajándék, hogy te velem vagy. -simítottam meg az arcát, miután letett.
-Nem érdekel, engem az érdekel csak, hogy boldog vagy. A gépünk 1 óra múlva indul, készülj, 3 nap múlva pedig jövünk. -ecsetelte csillogó szemekkel.
-Hihetetlen vagy. Köszönöm. -szorítottam magamhoz, és el sem akartam engedni. Gyorsan felöltöztem, majd pakolni akartam volna, de leintett, hogy a többieket már megkérte tegnap, nehogy ma nem legyen rá időnk. Egy egybe ruhát vettem fel, magamra kaptam a napszemüvegemet, majd Niallel kéz a kézben mentünk le, vigyorogva mint a tejbetök. A többiek már kómásan fent voltak. A ház tele volt kupival. Mindenhol üres üvegek, csipszes zacskók, stb. Durván nézett ki. Mindegyikük mosolyogva indult el felénk.
-Hiányozni fogsz, te lány. -szorított magához Eleanor. -Aztán csoki barnán gyere ám haza. -mosolygott. Megöleltünk mindenkit, elbúcsúztunk tőlük, majd Liam jelezte, hogy ő kivisz minket a reptérre, a bőröndök meg már a kocsiban vannak. Még utoljára mindenkinek adtam egy puszit.
-Aztán okosak legyetek nekem! Nehogy 9 hónap múlva jöjjön a kis Niall! -kiáltott utánunk Louis, mire csak nevettünk. Beültünk a kocsiba, majd egymás kezét fogva izgultunk az út miatt. Ez olyan hihetetlen még mindig. Ott leszünk Hawaii-n. Nem is lephetett volna meg ennél jobban. A reptérhez érve megköszöntük Liamnek hogy elhozott minket, kivettük a két bőröndöt, majd elbúcsúztunk Liamtől is.
-Érezzétek jól magatokat. -kacsintott, majd elhajtott. Megfogtuk egymás kezét, magunk után húztuk a bőröndünket, majd pár perc várakozás után bemondták, hogy hamarosan indul a gépünk. Becsekkoltunk, majd felmentünk a gépre. Mondanom sem kell Niall az első osztályra foglalt helyet. Amint elfoglaltuk a helyünket, bekapcsoltuk a biztonsági öveinket, majd felszállt a gép. Végig csak mosolyogva néztem Niallre, aki mindig egy csókkal ajándékozott meg.
-Mivel érdemeltem ki egy ilyen pasit?! -kérdeztem inkább magamtól.
-Mivel érdemeltem ki egy ilyen csodás lányt?! -nézett a szemembe, majd megsimította az arcom, és lágyan megcsókolt. A székek nagyon kényelmesek voltak. Mivel kiharcoltam Nialltől, hogy had én üljek az ablaknál, ezért Niall ölébe tettem a fejem, majd onnan néztem ki az ablakból. Ő a hajtincseimet birizgálta, majd az új iPodomat bekapcsoltuk, és közösen hallgattuk a zenét. Az út gyorsan eltelt, Niall énekelt is, aztán a telefonon játszottunk idióta játékokkal, illetve közös képeket csináltunk. Amikor bemondták, hogy "kérjük kapcsolják be öveiket, hamarosan leszállunk" a gyomrom görcsbe rándult az izgalomtól. Miközben leszálltunk végig Niall kezét szorítottam, aki csak nevetett a reakciómon, és puszikkal nyugtatgatott. Leérve futottam le a repülőről, magam után húzva Niallt. Felvettük a csomagjainkat, majd Niall telefonált valamit, aztán egy taxi jött értünk. Ahogy beültünk végig csak a kilátást néztem. Ez itt Hawaii. Nem hittem a szememnek. Minden olyan...más volt, de még is gyönyörű. Óriási pálmafákkal, mindennel. Észre sem ettem, hogy már legalább több mint fél órája utaztunk. Én szinte az 'ablakra' voltam cuppanva, és néztem kifelé. Amikor olyan területhez értünk, ahol már nem voltak házak, kezdtem megijedni.
-Hova megyünk, Niall?
-Meglepetés. -válaszolt apró mosollyal a szája szélén. Egyszer csak megpillantottam egy gyönyörű kis házat, óriási kerti medencével. A házikó a tenger mellett volt, a falai szinte csak üvegből voltak, a tető pedig nádból volt. Hihetetlenül nézett ki. A szám egy óriási 'o' alakot formázott, amikor megállt a taxi, és Niall kihúzott belőle. Azonnal elkezdtem futni a házba, majd beérve leesett az állam. Gyönyörű volt, és hangulatos. Niall lépett be két bőrönddel a kezében, majd azonnal a nyakába ugrottam.
-Ez bámulatos! Nem találok szavakat Niall! -csordult le egy könnycsepp a szememből. Nem bírtam felfogni, hogy érdemeltem ki egy ilyen barátot, mint Niall.
-Tetszik?
-Nem tudom leírni, mennyire.- egy óriási csókot adtam ajkaira, majd felfedeztem a szobákat. Középen volt egy nappali, bent egy háló szóba egy nagy franciaággyal, nádbútorokkal, egy fürdő, óriási káddal és jacuzzi-val. Eszméletlenül nézett ki. A falak üvegből voltak, így minden teljesen átlátszó volt.
-Niall. Erre nem jár senki?
-Elintéztem, hogy ne járjon. -mosolygott pimaszul, majd derekamnál fogva magához húzott, és ajkaival elhallgattatott. Nyelve utat tört magának, majd 'keringőzött' az enyémmel. Ugrottam egyet, így felemelt, lábaimat a dereka köré fontam, majd elindult a hálószoba felé. Óvatosan lefektetett az ágyra, majd fölém került.
-3 napig egyedül leszünk. -kuncogott, majd végigsimított a karomon.
-Szerintem, ezt elhalaszthatnánk. -toltam el egy kicsit magamtól. -Mi lenne, ha esetleg...tanulmányoznánk a tengert?- csillant fel a szemem.
-Rendben. -puszilta meg utoljára a szám, majd lemászott rólam, és behozta a bőröndöket. Amint kezembe fogtam a sajátom, furcsa volt valami.
-Ö...Niall. Biztos, hogy ennek ilyen könnyűnek kellene lennie? -kérdeztem kételkedve.
-Ezek a mi bőröndjeink, tuti. El-ék bepakoltak.
Kicipzároztam a bőröndöm, majd amikor kinyitottam nem hittem a szememnek.