40. Fejezet ~ All day long at home

 

Reggel arra keltem, hogy a napfény bevilágít a szobánkba. Kinyitottam szemeimet, majd pár másodperc múlva sikerült megszoknom a fényt. 13.01 volt. Eléggé elaludtunk. Mellettem Niall hason fekve, elég nagyra nyitott szájjal szuszogott. Elmosolyodtam rajta. Átmásztam hozzá, majd egy puszit nyomtam az arcára, de mint aki észre se vette volna, nem reagált. Lassan keltegetni kezdtem.
-Niall Ébresztő. -kuncogtam. Kinyitotta szemeit, majd homlokát ráncolva szúrós szemekkel nézett rám, amiért felkelni.
-Még 5 percet... -húzta magára a takarót.
-Niall. Elmúlt 1 óra.
-És?
-Szeretnék ma kimozdulni. És ha egész nap lustálkodunk, akkor nem fog menni... -kuncogtam.
-Mi lenne, ha inkább az egész nap lustálkodást választanánk? Álmos vagyok a tegnap este miatt.
-Ha felkelsz kapsz egy meglepit.
-Mit? -pattantak ki a szemei, és mosolyogva nézett rám a csillogó szemeivel.
-Csinálok neked...ebédet.
-Benne vagyok. De 3 fogásosat. -kacsintott.
-Ne legyél telhetetlen, Horan. -nyújtottam rá nyelvet, majd lefelé vettem az utam. A többiek főként még aludtak, egyedül Liamet találtam lent, illetve Zaynt és Lolát.
-Jó reggelt. -mosolyogtam rájuk, majd elkezdtem egy narancslevet facsarni magamnak.
-Neked is.
-Ír herceged merre hagytad? -nevetett Liam.
-Egész nap lustálkodni akar..Ezért ajánlatot tettem neki, hogy ha felkel csinálok neki ebédet.
-Nekünk is csinálhatsz!
-Ha már főzök akkor úgy is annyit csinálok, amennyi elég mindenkinek. -kacsintottam Zaynre. -Többiek alszanak vagy nincsenek itthon?
-Louis Eleanornál, Harry fent Norával.
-Okés.
Előkotortam a hőtőből néhány alapanyagot, majd elkezdtem a konyhában tevékenykedni. Végül a 'menü' bazsalikomos-paradicsomszószos tészta lett, desszertnek pedig csokis puding eperszemekkel illetve tejszínhabbal. Mire végeztem, már mindenki lent volt, kivéve az én kis ír manómat.
-Éhes vagyok... -fogta korgó gyomrát Zayn. -Együnk! Majd ha akar lejön! -utalt a lusta barátomra.
-Egyetek, én felmegyek hozzá. -mosolyodtam el, majd a konyhába érve egy tálcára raktam két tányért, rá a tésztát, illetve két kehelynyi pudingot. 2 poharat is a tálcára helyeztem, illetve egy doboz narancslét vittem az egyik kezembe. A szobánkba érve Niall még mindig ugyan olyan pozícióban volt, mint amikor elhagytam a szobát. Magamban kuncogtam, ahogy a szája szélén csordogált a nyála, mert a száját elfelejtette becsukni alváshoz. Lassan odamentem az ágyhoz, leraktam a tálcát illetve az üdítőt, majd bebújtam mellé, és ébresztgetni kezdtem.
-Niall...Gyerünk kelj már föl! -homályos tekintettel meredt rám, de amint megérezte a finom illatokat felkapta a fejét, amire csak mosolyogni tudtam.
-Csináltál kaját? -csillant fel a szeme.
-Sőt.Fel is hoztam magunknak.
Erre magához húzott és szorosan megölelt, majd egy hosszadalmas puszit adott a homlokomra.
-Istennő vagy. -simította meg az arcom, majd két keze közé fogta, és megcsókolt. Hirtelen felült, majd az ölébe rántott, és szorosan a hasam köré fonta a karjait. Először meglepetten felsikítottam, majd elnevettem magam. Niall kellemes illata bekúszott az orromba. Imádom az illatát. Lehelete égette a nyakamat, miközben éreztem, hogy mosolyog.
-Most így fogunk enni. -motyogta 'reggeli' dörmögős hangján a fülembe.
-Hát...Rendben. -kuncogtam. Lábai közé befészkelődtem, így a mellkasa hátamhoz simult. Kezeit még mindig rajtam tartotta, és nem szándékozott elengedni. Az ölembe vettem a tálcát, majd felcsavartam pár szál tésztát a villába, és hátra tartottam. Niall egy pillanat alatt eltávolította a villáról az ételt, majd éreztem ahogyan rág. Ezt így folytattuk, amíg el nem fogyott az ő adagja. Aztán egyik kezét elvette a csípőmről, kezébe vette a villát, majd ő kezdett el engem etetni. Kívülről nézve nagyon viccesnek és gyerekesnek tűnhetett, de nekem mégis nagyon sokat jelentett, mert vele lehettem, a közelében. Az utolsó szál tésztát Niall a szájába vette, majd a másik végét az enyémhez tette, így a végén egy 'Suzi és Tekergős' csóknál lyukadtunk ki. Niall hanyatt feküdt, majd magával rántott engem is. Rajta feküdtem, miközben a kezemen simított végig puha ujjaival, illetve az egyik kézfejemre apró csókokat hagyott.
-Mondtam már, hogy mennyire szeretlek?
-Hm..Nem, nem emlékszem. -kuncogtam, mire Niall elmosolyodott.
-Akkor ma egész nap pihizünk?Légyszi! -húzta meg az 'í' betűt.
-Niall... -sóhajtottam.
-Csak a mai napot kérem! Holnap oda megyünk ahova akarsz! De légyszi, csak a mai napot! -szinte már könyörgött. Olyan aranyos volt, nem tudtam nemet mondani neki és a kiskutya szemeinek.
-Ahj. Gonosz vagy, mert tudod, hogy nem tudok ellenállni neked...
-Ezt akartam hallani. -vigyorodott el, és egy cuppanós puszit nyomott az arcomra. -Akkor kezdhetnénk egy olyan masszázzsal, mint múltkor.
-Még mit nem! -nevettem fel. -Túl sokat akarsz... -lengettem előtte a mutató ujjam, jelezve, hogy nem. -És most nem fogod kikönyörögni. -Szomorúan felsóhajtott, majd elmosolyodott.
-Nézzünk filmet.
-Okés. Mit szeretnél?
-Válassz te.
Lemásztam róla, majd a DVD-k felé vettem az irányt. Hosszasan méregettem a felhozatalt.
-Horrort majd este, hogy megijedj. -nevetett.
-Nem! -kezembe akadt a Túl a sövényen című mese, amit nagyon imádok. Nagy mosollyal az arcomon ugráltam oda a DVD lejátszóhoz, majd beraktam a lemezt. Visszafutottam Niallhöz, bebújtam mellé. Magunkra húztuk a takarót, majd elkezdődött a film.
-Ez most komoly?! -sóhajtott fel, elnevette magát, majd a kézfejébe temette arcát.
-Szeretem ezt a mesét. -kuncogtam, majd egy puszit nyomtam a füle mögé.
-Héj. Ilyet eddig még sosem csináltál! -simította meg azt a területet, ahol előbb a puszit kapta. -De, ez tetszik. -mosolyodott el. Hirtelen az ölébe kapott, majd úgy terítette ránk a takarót. Fejem nekidöntöttem a mellkasának, így érezve a szíve heves ritmusát.
A délután további részében filmet néztünk, nassoltunk, illetve végig az ágyban feküdtünk pizsamában. Többször elbóbiskoltunk, vagy csak egymás szemébe nézve bámultuk egymást csillogó szemekkel. Őszintén, nem bántam ezt a pihenőnapot. Olyan jó volt semmit tenni. Komolyan!
-Egész nap le sem fogtok jönni? -hallatszott a földszintről a hang.
-Eltaláltad! -kiabált mellőlem a barátom.
-Lusta disznók vagytok!
-Engem ledisznózhatsz, de a barátnőmet nem! -kiabált Niall homlokát ráncolva, majd végül elmosolyodott.
-Bocsi, Emma!
Azt hiszem talán Louis lehetett. Mivel elváltoztatott hangszínen beszélt, így nem tudtam megítélni.
Niall addig erősködött, amíg ki nem harcolta magának, hogy valami horrort megnézzünk este 10-kor. A takaró alá bújtam, közbe olyan közel helyezkedtem Niallhöz, amennyire csak tudtam. Az elején még csak-csak nem volt ijesztő. Aztán ahogy repültek a fejek, illetve ilyen furcsa "lények" ölték egymást, enyhén szólva nagyon megijedtem! Teljes testemmel Niallhöz fordultam, aki védelmezőn karolta át a vállam. Folyton felsikítottam az ilyen részeknél, amit Niall csak nevetéssel nyugtázott. A végén már szinte nem is néztem a filmet, csak Niall melkasára hajtottam a fejem, és vártam, hogy vége legyen.
-Kinyithatod a szemed, vége. -kuncogott egy hang. Felnéztem, és 7 szempárral találtam magam szemben. Mindegyikük az ágyban feküdt egymás hegyén-hátán, és mosolyogtak. Hirtelen le akartam ugrani Niall mesllkasáról, de nem tudtam, mert tartotta a derekam szorosan, illetve az ágyon már egy cm hely sem volt.
-Jó 'reggelt' ! -nevetett Louis.
-Mi ez a tömegnyomor? -kérdeztem, majd megdörzsöltem a szemem.
-Csak gondoltuk feljövünk megnézni mit csináltok, mert egész nap le sem mozdultatok. Aztán Niall is aludt, meg te is, de végül Niall felkelt, amikor feljöttünk az ágyatokra. Kényelmes. -ütögette meg az ágyat Liam az egyik kezével.
-Ühüm.
-Na, amúgy azért jöttünk, mert holnap el akarunk menni egy termálba. Benne vagytok? -ránéztem Niallre, aki csillogó szemekkel várta a válaszomat.
-Menjünk! -kiáltottam fel, mire a többiek a fülükhöz kaptak.
-Azt hiszem kirepedt a dobhártyám... -ütögette a fülét Louis.
-Lou! Attól ha ütögeted a füled, max. az agyad fog kiszállni! -mondta szem forgatva Zayn, mire mindenki felnevetett.
-Jó, talán igaz.
-És amúgy reggel 7-re jövünk érted.- mosolygott El.
-Tessék? Olyan korán? -mindenki elkezdett nevetni az arckifejezésemen.
-Komolyan mondom, tiszta Niall vagy. -kuncogott Liam.
-Mégis csak az én barátnőm. -puszilta meg a fejem Niall.
-Fürdőruhát veszünk. -kacsintott Lola.
-Hát..Oké.
-Szóval nehogy ne legyél kész 7-re, mert 9-kor indulunk. Szóval 2 óra alatt végeznünk kell. Okés? -nézett rám komoly fejjel Nora.
-Öm. Igenis kapitány! -szalutáltam.
-Helyes...Nagyon helyes. -ütögette meg a vállam Nora.
-Öm. Nem akarok ünneprontó lenni, de elég álmos vagyok...Szóval elmennék fürdeni.
-Menjél csak.
-De ahhoz ki kéne engednetek. -nevettem, mire Harry és Zayn letápászkodtak az ágyról, így sikerült leszállnom Niall mellkasáról, és eljutnom a fürdőbe. Mielőtt még bementem volna, füttyögést hallottam a hátam mögül. Visszanéztem, a füttyszók tulajdonosai Harry és Louis voltak. Eleanor Louist, Nora és Niall pedig Harryt csapták egyszerre tarkón.
-Héj! -szólalt fel egyszerre a két 'csínytevő'.
-Ne nézzétek a barátnőm fenekét, rendben?! -mondta Niall fenyegető hangon, és összeráncolt szemöldökkel. Teljesen kiment a fejemből, hogy egy minigatyában és egy toppban vagyok. Lou és Harry felrakták védekezően kezeiket, majd mindegyik megcsókolta a barátnőjét. Gyorsan lezuhanyoztam (most nem volt kedvem órák hosszat ülni a kádban) , megszárítottam a hajam, majd visszamentem. Louis és Zayn a TV előtt gubbasztottak, és mesét néztek, Harry az ágyon feküdt, ölében Norával, Niall pedig a saját helyén, El és Lola a szekrényemben turkáltak és a fehérneműimen illetve a miniruháimon kuncogtak és egymást löködték, valamint mindent sejtő pillantásokat vetettek Niallre, Liam pedig a telefonját nyomkodta a kanapén.
-Mi van itt emberek? Szálláshely lett a szobánk? -nevettem fel, majd odamentem Elhez és Lolához, szúrós szemekkel néztem rájuk, majd becsuktam a szekrényt és a fiókokat, ők pedig kuncogtak. Niall is mosolygott, ahogy rá néztem, majd a szemével intett, hogy menjek oda hozzá. Befészkeltem magam mellé.
-Srácok! -erre El megköszörülte a torkát- és hölgyek! -El mosolyogva bólintott. -Mi lenne ha esetleg mindenki átvonulna a saját szobájába? Aludni szeretnénk.
-Aha, persze. Nézzétek rá! Ez a hazudós tekintete ! A szemeid mást mutatnak ír barátom. -kacsintott rá Louis.
-Lou. Kifelé! -mutatott az ajtó felé Niall, mire Louis szomorú szájjal indult meg az ajtóhoz, miközben megfogta El kezét. Lassan mindenki kiürült a szobából.
-Amúgy...Holnap már fürödhetsz? Addigra elmúlik..?.Vagyis...érted.  -pirult bele mondanivalójába.
-Igen. Holnapra elmúlik. -mosolyogtam, és megsimítottam az arcát.
-Ez az! -nevetett fel, mire én szúrós szemekkel néztem rá. -Csak azért örülök, mert... mert így nem fog fájni az aranyos pocakod.
Olyan édesen nézett, hogy nem tudtam rá haragudni. Elmosolyodtam, és egy cuppanós puszit adtam az arcára.
-Aludjunk. Reggel korán kell kelnünk.
-Rendben. Jó éjszakát.
-Neked is. -fordultam el, de hirtelen visszafordított maga felé.
-El akarod hagyni a "jóéjszakát" csókot?! -nézett rám összehúzott szemöldökkel.
-A világért sem. -kuncogtam, majd ajkaimat az övére tapasztottam.
 

2. Díjam *--*

Megkaptam a 2. Díjamat *--* nagyon köszönöm м r s. н o я a и -nek <3333 xoxo

Szabályok

1.Írj magadról 11 dolgot

2.Válaszolj 11 kérdésre

3.Írj 11 kérdést

4.Küld tovább 11 blognak

 

1. 

-15 éves vagyok.:)

-Van 2 kutyám.

-A szülinapomra kaptam a barátnőimtől One Direction-ös képeslapot (asdfgh*-*) illetve egy Niall rajzot (asdfgh*-*) <3

-A Twittert sokkal jobban szeretem mint a Facebook-ot. :)

-Minden álmom, hogy delfinekkel ússzak*-*

-Nincs olyan nap, hogy ne hallgassak One Directiont, illetve ne nézzek róluk videókat és képeket.  :)

-Nyáron megyek Londonba. *-*

-Szintén minden álmom, hogy eljussak egy 1D koncertre, és hogy találkozzak velük! <3

-Imádok gitározni. :)

-Szívesen fogadnék pár rendszeres olvasót és több kommentet. :/:)

-Imádom a tejet.*-* 

2.

1. Mi fogott meg a One Directionbe? - Igazság szerint, én a Little Things után lettem directioner. Előtte nem is nagyon ismertem a fiúkat, sőt, nem is törődtem nagyon velük, mert úgy voltam vele, hogy mindenki odáig van értük, akkor én csak azért sem leszek olyan. Aztán meghallottam a Little Thingset, és úgy éreztem muszáj rájuk keresnem. Megnéztem az X-Factoros videókat, a zenéiket, életrajzukat, és annyira megtetszett bennük, hogy nem adták fel, összetartottak, bíztatták egymást, és nem törtek meg. A zeneszövegekről ne is beszéljünk, milyen gyönyörűek. És az összes számuk nagyon megtetszett. Aztán egy kis idő után ott tartottam, hogy nem bírtam ki, hogy ne nézzek róluk videókat, vagy hogy ne hallgassam a zenéiket. És kijelenthetem, hogy SOHA nem bántam meg, és nem is fogom, hogy directioner lettem. Teljesen megváltozott az életem, ennek az 5 idióta, imádnivaló fiúnak köszönhetően. :))

2.Kedvenc fagyi? -karamell, kókusz *-*

3.Kedvenc modell?-Palvin Barbi. Szerintem gyönyörű és nagyon tehetséges.*-*

4.Perrie, Danielle vagy Eleanor a kedvenc? Miért? -Eleanort mondanám. Nekem nagyon szimpatikus, és nagyon kedves lány. :) Elsőre is ő volt a legszimpatikusabb. :)

5. Hány blogot olvasol?  -13 :D

6.Voltál már külföldön, ha igen hol? -Igen.:) Horvátország, Egyiptom.

7.Kedvenc kultúra? -fúú. jó kérdés. hű leszek a hazámhoz, legyen a magyar :D

8. Real Madrid vagy Barcelona? -nem vagyok nagy focis, szóval egyik sem :)

9.Van örök ellenséged? -Van...

10.Hány éves vagy? -15 :)

11.Szereted a töltött káposztát?:3 -Igen :D:D

3.

1. Mióta vagy directioner?

2. Mi a legnagyobb álmod? 

3. Melyik 3 szóval jellemeznéd magad?

4. Mióta blogolsz? 

5. Mi az, ami feltétlenül szükséges a boldogságodhoz?

6. Miből van több neked? Fiú vagy lány barátból?

7. Hiszel a szerelem első látásban?

8. Hol volt az eddigi legemlékezetesebb nyaralásod?

9. Milyen háziállatod van, és milyet szeretnél?

10. Ha választhatnál bármilyen telefont, milyet választanál?

11. Szoktál sírni a filmeken? :) 

 

4.

Ritaa. 

Zsópici  

Bo 

Lux 

poppi 

Dóra Vona 

м r s. н o я a и  

•°•°• Pinkypop •°•°•  

Tadrihh1Dlove 

- Shimaa. 

*Vivii* 

 

39. Fejezet ~ A gála

A délután további részében csak nevettünk és beszélgettünk. Aztán felmentem hajat mosni. El begöndörítette a hajam úgy mint tegnap, majd én is az övét. Közben Lola Nora haját vasalta, utána Nora pedig Loláét fonta. Aztán kisminkeltük magunkat, éppen csak minimálisan, majd felvettük a ruhákat. Mindenkinek gyönyörű ruhája volt.
-Azta Em! Elképesztően nézel ki! -ámuldozott Nora.
-Köszönöm. Ti sem panaszkodhattok.
-Hát ennek az ír gyereknek jó ízlése van. -nevetett El.
-Bizony. -kuncogtam, miközben a 12 centis magassarkúmat erőltettem fel a lábamra.
-Nos, Szerintem menjünk le.
Lent a fiúk már öltönyben és nyakkendőben álltak. Amint megláttak minket leesett az álluk. Mindegyikünk odament a barátjához.
-Ö..Azt hiszem..Basszus k*rva jól néztek ki. -kiáltott fel Harry, mire mindenki felnevetett.
-Gyönyörű vagy. Ez kínzás. -súgta a fülembe Niall, mire kirázott a hideg.
-Köszönöm. -ennyit tudtam csak mondani. Beültünk a limuzinba (bizony, limuzinnal mentünk, és hhúúúú, nagyon jól nézett ki). Én Niall és Eleanor mellett ültem. Niallel összefont ujjakkal ültünk, miközben egymás szemében gyönyörködtünk, illetve Niall végig bókokkal bombázott, mire folyton elpirultam. Amint megérkeztünk, Niall odasúgta, hogy "készülj". Nem értettem, mire gondolt, de amint kiléptünk, megértettem. Rengeteg paparazzi volt körülöttünk. Szinte nem is láttam a vakuk villogásától. Ha Niall nem vezet, akkor szerintem elesek. Furcsa érzés volt vörös szőnyegen menni. Amint beértünk, már szerencsére nem látszottak a paparazzik.
-Húú. Ez nagyon durva volt. -ennyit tudtam csak kinyögni. Ahogy láttam Nora, Lola és El is így gondolkodott mint én.
-Meglehet szokni. -mosolygott a barátom, majd egy puszit nyomott az arcomra.
Rengeteg ember volt. Középen egy nagy színpad,és mindenhol asztalok. Nekünk is volt egy asztalunk, amihez oda is ültünk. Én Niall és El mellett kapta helyet. Sosem voltam még ilyen rendezvényen, ezért zavarban éreztem magam. Mindenhol hírességek, illetve gazdag emberek gazdag cuccokban. Enyhe szívrohamot kaptam, amikor észrevettem Selena Gomezt Justin Bieberrel. Aztán még láttam Taylor Swiftet is, Bruno Marsot, David Guettát, és stb.
-Niall. Mondhattad volna hogy ez ilyen nagy rendezvény... -suttogtam a barátom fülébe.
-Csak érezd magad jól. Te vagy a legszebb itt. -simított végig a karomon.
-De Niall.. Ezek híres emberek. Én meg...
-Psszt. Te is híres vagy. Fogadni mernék, hogy az itt lévők közül majdnem mindenki tudja mi a neved és ki vagy. -kacsintott
-Nem nekem való az ilyen... -sütöttem le a szemem. Niall megfogta az állam, és maga felé emelte.
-Em. Nyugi. Gondold azt, hogy a barátaid vannak itt. És senki híresség. Vagy csak te és én. -csókolt meg.
-De Niall... -toltam egy kicsit el magamtól. -Egy csomó híresség mászkál itt !Legalább ne kérd azt hogy ne ájuljak el menten! -erre felnevetett.
"Megkérjük kedves vendégeinket, hogy foglaljanak helyet, mert a műsor hamarosan kezdetét veszi." -jött a hang a hangosbemondóból. Hirtelen csönd lett. A színpadra felment egy ember, és elkezdett köszöntő szöveget mondani. 10 perc után elég unalmas lett.
-..és akkor megkérném a One Directiont, hogy jöjjön fel a színpadra, és nyissák meg a gálát! " -hirtelen mindenki tapsolni kezdett. A mi asztalunkra közelített egy nagyon nagy fényáradat. Niall egy gyors puszit adott a számra, majd integetve felmentek a színpadra.
-Jó estét mindeninek! -kezdte Liam. -Köszönjük, hogy itt lehetünk, nagy megtisztelés számunkra. Igen, mivel ez egy jótékonysági gála, úgy gondoltuk a csapattal, hogy a Londoni árvaházaknak adományozunk 200.000 fontot. -erre mindenki tapsviharba tört ki, mi a lányokkal pedig büszkén mosolyogtunk.  -Mindenkinek jó szórakozást kívánunk ! -újabb tapsáradat, A fiúk kezükbe kapták a mikrofonokat, majd leültek 5 nagy dobozszerűségre. Niall kezébe kapta a gitárját, majd felcsendültek az első akkordok, illetve a zene. Pár másodperc múlva Zayn belekezdett a szólójába. "Your hand fits in mine like it's made just for me.." Imádom a Little Thingset, mert nagyon szép szövege van, és minden fiúnak tökéletesen megy a hangjához. A közönségben mindenki mosolyogva és könnyes szemekkel figyelte a fiúk előadását. Amikor jött Niall része, azonnal rám nézett, és végig az előadása alatt egymás tekintetébe voltunk elmerülve. Egy könnycsepp szaladt le az arcomon. Ahogy elnéztem ugyan így volt ezzel El, Nora és Lola is.A fiúk nagy-nagy tapsot kaptak. Amint visszaértek Niall lecsókolta a könnycseppet az arcomról, majd ajkait az enyémekre tapasztotta és lágy csókot lehelt rájuk. Őszintén szólva zavarban éreztem magam, hogy Niall mindenki előtt megcsókol, de egyszerre jó érzés is tört rám, amiért nem szégyenli a kapcsolatunkat mások előtt.
A este további részében még több híresség fellépett, amit csak csillogó szemekkel néztem. Minden fellépő adományozott valamit valamilyen szervezetnek, vagy kórháznak. Meglepetésemre Taylor Swift végig Harryvel szemezett, ami Norát egy kicsit zavarta. Igazából nem csodálom. A helyében én is kiakadtam volna. Miután minden fellépő fellépett, közében üres tér keletkezett, és zenét kapcsoltak. Az emberek beszélgettek ismerőseikkel, táncoltak, vagy éppen ettek vagy ittak. A pincérek pezsgős poharakat szolgáltak fel, illetve kis falatkákat tálcákon. Niall minden megkóstolt, amin persze nevetnem kellett. Nagy nevetésemben nem vettem észre, hogy valakinek nekimegyek.
-Jaj.Bocsánat, ne haragudj. -vörös fejjel próbáltam elnézést kérni ... SELENA GOMEZTŐL. Igen. Selena Gomez állt előttem.
-Nyugi. Semmi baj. -mosolygott rám. - Emma, ugye? Niall barátnője.
-Igen. ..Szia. -fogtam vele kezet, -Te pedig Selena Gomez vagy. -mosolyogtam.
-Bizony. Szia Niall .- intett a barátomnak, aki viszonozta a gesztust.
-Egy pillanatra elmegyek, hagylak titeket beszélgetni. Majd jövök. -puszilta meg a fejem  Niall, majd lelépett.
-Hogy tetszik eddig a gála? -kérdezte kedvesen Selena.
-Nagyon tetszik. Sosem voltam még ilyen helyen. -néztem körül, mire elnevettem magam.
-Meg lehet szokni. A vakuvillanások kiégették a szemed, mi? -nevetett.
-Eléggé.
-Amúgy nagyon aranyosak vagytok Niallel.
-Köszönjük. -pirultam el.- Ti is Justinnal.
-Köszi. Csak tudod, azt hiszem mostanában nem szeret...Vagy nem tudom. Nem olyan velem mint régen. -szomorodott el. Kicsit meglepődtem hogy fél perc ismeretség után ilyen megnyílt, de nem bántam.
-Gyere, üljünk le. -fogtam meg a kezét, majd egy üres asztalhoz húztam. Leültünk két egymás melletti székre.-Na, mesélj.
-Nem is tudom. Ne haragudj, hogy most rád zúdítom, hiszen még nem is ismerlek nagyon...
-Nem baj. Nyugodtan. -mosolyogtam rá.
-Szóval olyan távolságtartó velem. Nem csókol meg annyiszor, alig vannak közös programjaink. És mivel ti most teljesen szerelmesek vagytok Niallel, talán van tanácsod vagy ötleted, hogy mit csináljak, hogy minden olyan legyen mint régen.
-Őszintén szólva, lehet hogy csak túlromantikáztátok az utóbbi időt. A jóból is megárt a sok. Igen, Niallel mi is ezt csináljuk, de engem például egyáltalán nem zavar és nem is fog, mivel lány vagyok. Lehet, hogy Justinnak ez sok. Nagyon remélem, hogy Niall nem fogja így gondolni. De lehet hogy az a baj. Attól még ugyan úgy szeret, csak lehet hogy azt érzi, hogy ha túlzásba viszitek a dolgokat akkor előbb utóbb megunjátok. Adj neki egy kis időt. Csináld te is azt, hogy nem csókolod meg rendszeresen, kicsit távolságtartóbb vagy vele. És ha ez zavarja, akkor biztos hogy 100%-ig szeret. -mosolyogtam rá.
-Lehet hogy iagazad van. Nagyon köszönöm. -ölelt meg hirtelen.
-Igazán nincs mit.
-Amúgy, tiszta Niall vagy. Csak lány kiszerelésben. -nevetett.
-Mondták már. -viszonoztam a gesztust.
-És amúgy a fiúkkal laksz?
-Igen.
-Húú. A tök jó buli lehet.
-Igen az. Imádom. Mind az 5 idióta, és ezt szeretem bennük. De közben mindenről lehet velük beszélgetni is.
-Ühüm.
Legalább még vagy fél órán keresztül trécseltünk. Selena nagyon aranyos lány, és kedves is, meg vicces. Nagyon jól eldumáltam vele. Kibeszéltük Niallt is meg Justint és, és rájöttünk hogy sok közös dolog van bennünk. Ahogy belenéztem a tömegbe észrevettem Niall ideges arckifejezését, ahogy ágaskodik mint egy zsiráf, valószínűleg engem kutatva. Sel is észrevettem amit nézek, majd felnevetett.
-Azt hiszem hiányzol neki.
-Lehetséges. -kuncogtam.
Folytattuk Sellel a beszélgetést, majd egyszer csak egy torokköszörülést hallottunk. Magam mögé néztem és Niallel találtam szemben magam. Elmosolyodtam.
-Elnézést hölgyeim, de el kell rabolnom ezt a bájos nőszemélyt. -fogta meg a kezem, majd elhúzott Seltől.
-Majd még beszélünk. -integettem neki, ő meg csak vigyorogva intett vissza.
Niall a táncparkett felé vonszolt, majd megállt. Kezeit a derekamra helyezte, közel húzott magához ahogy csak lehetett, én pedig a nyakába tettem kezeimet, fejemet pedig a mellkasába fúrtam.
-Jól elvoltatok Sellel?
-Ühüm. Kibeszéltünk ám téged.
-Tessék? -nevetett fel.
-Bizony ám.
-Hm.
-Hová tűntél amúgy?
-Itt volt pár barátom, nekik köszöntem. Aztán meg téged keresgéltelek mindenhol.-erre felnevettem. -EZ nem vicces. Azt hittem már leléptél valakivel...
-Kivel léptem volna le?
-Elég sokan megbámulnak téged...Nem szimpi nekem ahogy Conor téged néz... -duruzsolta.
-Nem néz engem senki, csak te. Ne képzeld be magadnak. -kuncogtam.
-Nem képzelném én be, ha nem látnám.
-Láttad ahogy Taylor Swift Harryre hajt?
-Láttam...-sóhajtott Niall. -Remélem a mi kis Haroldunk nem megy félre..Ismered Taylor pasizási szokásait...
-Nem nagyon.
-A pénzes pasikra ráhajt, aztán meg otthagyja őket. Tudod, hogy mennyi barátja volt már.
-Rádhajtott már?
-Nem. -nevetett. -Amúgy...hihetetlenül nézel ki.
-Köszönöm. De mintha már mondtad volna egy párszor.
-Még el is fogom mondani. Nem bírok betelni a nézéseddel. -hirtelen megéreztem puha ajkait a nyakamon, ahogy apró csókokat hagy rajta.
-Niall. -kuncogtam. -Itt vannak mások is...
-Na és? Nézd meg például...őket. -utalt a szemével a mellettünk nem messze táncoló párra. -Csak úgy lerí róluk, hogy terveik vannak estére. A csávó mindjárt helyben megerőszakolja a csajt. -erre felnevettem.-Vagy ők. Szerintem az a srác még a lány mellén kívül nem nézett mást ezen az estén.
-Niall. -már annyira nevettem, hogy az ajkaimba kellett harapnom, hogy ne röhögjek fel hangosan.
-Mi van? Ez az igazság.
Nem hagyott békén. Forró lehelete csikizte a nyakamat, illetve a hideg rázott tőle. Csókjai nem akartak felmúlni. Lélegzetem gyorsabb lett, melegnek éreztem a levegőt. Niall kuncogott a reakciómon.
-Isteni illatod van. -suttogta a fülembe.
-Neked is. Olyan...Niallös. -erre belenevetett a fülembe. A nevetése az egyik dolog benne amit elmondhatatlanul imádok. Már legalább 1 órája táncoltunk. Niallel szinte végig beszéltünk, illetve csókáradataival bombázta az arcom illetve a nyakam.
-Hm. Lou és El már leléptek. Ahogy látom Harry és Nora is. Zayn és Lola is mennek. Ezek a fiatalok... -kuncogott a barátom.
-Valld csak be. Neked is más terveid lettek volna, ha nem zavar be "nőségem".
-Nem tagadom. Mivel eszméletlenül nézel ki.-kuncogott a fülembe, kezei pedig lejjebb vándoroltak a derekamról.
-Perverz vagy Niall Horan. Perverz...
-Héj. Nem is. Apukád szavaival élve csak fiatal és fiú.
-Most mindig ezzel fogsz jönni? -nevettem.
-Ö.. Aha.
Felágaskodtam hozzá. Gondoltam egy kicsit játszom vele. Egy apró, gyors puszit nyomtam a szájára, majd összeérintettem ajkainkat, de nem csókoltam meg. Lépni akart, de beleharaptam az alsó ajkaiba, mire elmosolyodott. Eltávolodtam tőle, megnyálaztam ajkaimat, majd újra közel hajoltam hozzá. De most a felső ajkát haraptam meg. Utána már nem hagyott játszadozni, hirtelen megcsókolt. Lágy volt és gyengéd. Majd egyre gyorsabb. Eltoltam magamtól Niallt, nem akartam annyira kínozni. Megnyalta ajkait, majd elmosolyodott.
-Tetszik a szájfényed. Epres. -erre felnevettem. -Mi lenne ha hazamennénk?
-Rendben.
Elengedtük egymást, majd kéz a kézben indultunk el a kijárat felé. Útközben egy fotós kapott el minket, és engedelmesen megkérdezte, hogy csinálhat-e rólunk egy képet. Niall rábólintott, majd egyik kezét a derekamra helyezve halkan odamondta, hogy "mosolyogj". Felvettem egy "álmosolyt", majd belemosolyogtam a kamerába. Furcsa nekem ez a sztárélet. Én nem akarok sztár lenni. Csak egy hétköznapi lány, aki éli a mindennapjait, a szerelmével. Aki jelenleg egy szupersztár...
Fogtunk egy taxit, majd beültünk, és Niall lediktálta a címünket. Az úton majdnem bealudtam. Megváltás volt hazaérni. Bent már amint beértünk ledobtam a cipőmet, mert már nagyon sajgott a lábam. Felmentem a szobába sietősen. Csodás volt az a ruha, de elég kényelmetlen.
-Niall! -kiabáltam neki.
-Hm? -lépett be azonnal az ajtón.
-Segíts légyszi hátul lehúzni.
-Szíves örömest. -vigyorgott.
-Hülye vagy. -boxoltam vállba.
Miután megszabadultam a ruhámtól sietősen a fürdőbe vettem az irányt, majd egy fürdő után magamra kaptam a pizsim és befeküdtem az ágyba. Niall is így tett. Megvártam míg végez majd egy "jóéjszakátcsók" után gyorsan lehunytuk a szemünket.

 

38. Fejezet ~ Meglepetés

 

Miután betermelték a sütik 90%-át, EL hazament, Nora is, Harry, Zayn, Louis, Liam és Lola pedig felmentek a szobájukba. Niall levetette magát a kanapéra. Nagyon sajnáltam szegényeket, teljesen kikészültek. Beültem az ölébe, úgy hogy vele szembe legyek, mire érdeklődően nézett rám. Mellkasaink teljesen összeértek. Elkezdtem apró kis csókokat hagyni az állán lévő kis gödörben, mert tudtam hogy azt nagyon szereti, majd végigcsókoltam az arcán, közben a hajába túrtam mindkét kezemmel. Lehunyta szemeit, de szája sarkában látszódott a kis mosoly.
-MMmmmm. -motyogta a mély hangján.
Letértem a nyakára, majd ott apró csókokat hagytam, illetve néhány helyen egy kissé megharaptam, mire felszisszent. Elkezdett mocorogni, tetszett neki a helyzet. Azt szerettem volna ha ellazul, mert tudtam, hogy fárasztó napja volt. Folytattam, majd egyik kezével a hátamat simította, másikkal a kanapé szélét szorította. Levegővétele kezdett szaporábbá válni, ezért inkább abbahagytam. Kiszálltam öléből, majd megfogtam a kezét, és elkezdtem felfelé húzni.
-Van számodra egy meglepetésem. -Még mindig nem értette, mit akarok vele kezdeni. Felértünk a szobánkba, majd Niall arca ledöbbent.

/Niall szemszöge/

Nem értettem, Emma mit csinál velem, de élveztem a helyzetet... Mindig is imádtam amikor ilyen gyengéd volt velem, és az államon lévő gödröcskét puszilgatta, vagy a nyakamat. Teljesen le tud vele venni a lábamról. Amikor abbahagyta, elkezdett a szobánk felé húzni a lépcsőn. Még mindig nem értettem, de nem szólaltam meg. Amint beértünk a szobába, kellemes, levendula illat csapott meg. Gyertyák voltak elhelyezve, és lassú zene szólt. Teljesen ledöbbentem.Nem is tudtam mit csináljak, csak bámultam magam elé, majd hirtelen megcsókoltam Emmát.
-Húúú. -ennyit bírtam csak kinyögni a szoba látványára. -Minek köszönhetem ezt a meglepetést? -simítottam végig a karjától a derekáig.
-Tudtam, hogy fáradt leszel. -kuncogott.
-Bizony. Eléggé kikészített ez a nap. -motyogtam, miközben magamhoz húztam és lágyan megcsókoltam. Ő végigsimított a nyakamon, majd eltolt magától.
-Vetkőzz le. -utasított. Elnevettem magam. -Gyerünk, Niall. Vetkőzz le. -utasított még egyszer. Először azt hittem csak viccel, de aztán láttam rajta hogy teljesen komolyan gondolja. Nem tudtam mire vélni, illetve hogy mit akar, hiszen éppen megvolt neki. Így nem lehetett. Elkezdtem levenni a pólóm, majd kigomboltam a nadrágom, és levettem magamról.
-A boxer maradhat. -mosolygott rám. Megálltam egy helyben, nem tudtam mi következik.
-Hasalj le az ágyra. -mutogatott az ágy felé. Megtettem, lehasaltam. Tetszett, hogy így irányít.
-Mit szeretnél csinálni, gyönyörűm? -kérdeztem kuncogva.
-Csss. -szólt rám, majd éreztem hogy a kezével úgy állítja a fejem, hogy oldalra álljon. Odament a szekrényhez, majd egy kis tubussal a kezében tért vissza. Mosolyogva vártam, mi fog következni. Utána egyszer csak azt éreztem, hogy ráül a derekamra. Ujjával végigsimított a gerincvonalamon. Akkor esett le, hogy mit fog csinálni. Elmosolyodtam.
-Lazulj el. -súgta a fülembe, amitől a hideg is kirázott. Kuncogott a reakciómon. -Nyugi, Niall. Lélegezz.
Élvezte a helyzetet, hogy ő irányíthat, és hogy tudta a reakcióm. Egy kicsit kiszolgáltatottnak éreztem magam, de tetszett a helyzet. Emma tett a tubusból a kezére, majd végigkente a hátamon. A masszázsolaj langyos volt, tökéletes ahogy Emma lassan simította el a hátamon, hogy mindenhova jusson. Elkezdte masszírozni először a vállaimat, majd a hátamat. Lehunytam a szemem, és teljesen ellazultam. Nagyon jól masszírozott Em. Rengetegszer kirázott a hideg az érintése, és a kézjárása miatt. Néha fel-felnyögtem, amit Em kuncogással kísért. Teljesen más világba repített. Az egészre még rátett egy lapáttal a zene és a levendulaillat. Illetve hogy Em rajtam volt. Már-már az elalvás szintjén voltam, annyira elvoltam lazulva, de nem hagyta hogy elaludjak, mert mindig megcsókolta a nyakam. Észre sem vettem, hogy már legalább fél órája tartott a "kényeztetésem". Amikor leszállt rólam, egy cuppanós puszit adott az arcomra.
-Ülj fel.
Megpróbáltam felkelni, de nehéz volt, mert olyan szinten elvoltam lazulva, hogy legszívesebben elaludtam volna ott helyben Em karjai közt. Nyújtózkodtam, majd megcsókoltam Emmát. Ismét meglepett.
-Feküdj hátra.
Megtettem amit kért. Fejem mögé tettem a két kezemet, így láttam az arcát. Mosolygott rám, majd ismét tett az olajból a kezére, az ölébe tette egyik lábfejem majd azt kezdte masszírozni. Az elején egy kicsit csikizett, és vissza kellett fojtanom a nevetésem, de aztán már megszoktam és nagyon jó volt.
-Ez jó. -motyogtam. Szemeimet ismét lesütöttem. Miután végzett jött a másik lábam is. Pár perc múlva abbahagyta, majd apró csókokat hagyva haladt fel a lábamtól egészen a nyakamig, majd hosszasan megcsókolt. Magamhoz húztam, kezeimmel tartottam a derekát, így rajtam feküdt.
-Végeztünk. -kuncogott.
-Ez isteni volt. Köszönöm. -csókoltam meg újra.
-Igazán nincs mit. Tetszett?
-Nagyon.
-Azt láttam, hogy élvezted. -vigyorgott.
-Haha, szemtelen vagy. -pöcköltem az orrára, mire felnevetett. -Milyen kár, hogy most el vagyok tiltva tőled. Pont most... -zsörtölődtem.
-Már csak 2 nap, Niall. Kibírod. -kacsintott rám.
-De ugye tudod, hogy ezt a szolgáltatást még máskor is igénybe veszem. -mosolyogtam rá, és megpusziltam az orrát.
-Lehet róla szó. -mosolyodott el.
-Nekem van a legaranyosabb barátnőm a világon.
-Nekem meg a legtelhetetlenebb pasim.
-Hééj. -nevettem el magam, majd elkezdtem csikizni.
-Niall! Nee!! Ez!! Csikiz!! Nee ! -sikított. Abbahagytam. -Gonosz vagy. -tette keresztbe a kezeit.
-Te meg szemtelen. -simítottam meg az arcát.
-Aludjunk. Álmos vagy. -mosolygott.
-Igen. Teljesen kikapcsolt ez a masszázs. Imádtam.
-Ennek örülök. Az volt a célom. -simította hátra a hajam.
-Jó éjszakát.
-Neked is. -csókoltuk meg egymást még utoljára. Magunkra húztam a takarót. Imádtam úgy aludni, hogy Emma rajtam van. Valahogy mindig megnyugtatott.
Simogattam a hátát, amíg álomba nem merült. Még egy pár percig néztem, aztán én is lehunytam a szemem.

/Emma szemszöge/

Nagyon örültem, hogy Niallnek tetszett a meglepetésem. Sőt. Elég sokszor felkuncogtam a reakcióján. Nem gondoltam volna, hogy ennyire elnyeri a tetszését. De hát végül is az volt a lényeg, hogy ellazuljon.
Reggel kinyitottam a szemem, és még mindig érezhető volt a levendula illat, és a zene is szólt. Niall mellkasán feküdtem. Imádok így aludni vele. Ránéztem a kissé kócos szőke tincsire és az arcára, ami megnyugvást tükrözött. Szája kissé szét volt nyílva, egyenletesen szuszogott. Elmondhatatlanul aranyos amikor alszik. Nem volt szívem felkelteni, viszont ha lemásztam volna róla, akkor egész biztosan felkelt volna, szóval inkább a fejemet a vállához tettem, így csak pár centire volt az ő feje az enyémtől. Nem tudom mennyi időn keresztül nézhettem, de egy idő után megláttam a két kékséget. Álmosan tekintett rám, majd pedig elmosolyodott, és egy puszit nyomott a számra.
-Jó reggelt!
-Neked is. Kipihented magad, drága? -kuncogtam.
-Igen. -nyújtózott aprót, hogy ne essek le róla. Le akartam szállni a mellkasáról, de két kéz a derekamon visszatartott.
-Nem mész most sehova. -mosolygott, majd visszacsukta a szemeit. Úgy helyezkedtem el rajta, hogy az állam a mellkasán volt, így egy szögben voltak a fejeink, úgy néztem tovább.
-Így nem lehet aludni, ha nézel. -dörzsölgette szemeit.
-De olyan aranyosan alszol. -simítottam meg az arcát, mire doromboló hangot adott. Elkezdtem a hajával játszadozni, hátha erre felébred rendesen, de csak mosolyogva próbált újra az álomvilágba kerülni.
-Hasadra süt a nap álomszuszék. -feszítettem szét a szemeit az ujjaimmal.
-Naaa. -nagyon viccesen nézett így ki, ezért muszáj volt nevetnem.
-Hol lesz ma a fellépésetek?
-Egy gálán.
-Tessék? -csattantam fel hirtelen, mire Niall szemei is kipattantak.
-Mi a baj?
-Akkor estélyibe kell menni?
-Ö..Aha.
-Akkor ma vásárlás lesz a programom. ..
-Elmegyek veled. -mosolygott.
-De a úgy nem buli, ha meglátod a ruhám előre.- konyítottam le a számat.
-De én szeretném kiválasztani.
-Na jó. -pusziltam meg az arcát.  -De most már felkelhetnél. Még reggelizni is kell.
Lemásztam a barátomról, majd a fürdő felé vettem az irányt. Egy gyors zuhanyzás és felöltözés után lementem a konyhába, ahol a többiek már reggeliztek.
-Ma gála, ugye nem felejtettétek el? -kérdezte Liam.
-Nem! -jött a tömeges válasz. Fogtam egy tálcát, majd tettem rá egy bögre kakaót, illetve 5 amerikai palacsintát, mellé Nutellát és lekvárt, majd felmentem a szobánkba.
-Ébresztő! -kiabáltam Niallre, aki ez alatt a pár perc alatt sikeresen visszaaludt. Ahogy meglátta a kezemben a tálcát azonnal felült, és siettetett hogy vigyem oda hozzá.
-Hm. Köszönöm. -csókolt meg.
-Siess, siess, mert vár a bolt.
-Jó,jó.
Ezzel már kezdte is pusztítani a kaját. Nem telt 3 percbe, míg befalta a palacsintákat. Befutott a fürdőbe, majd gyorsan felöltözött, és jelezte hogy készen van. Lementünk, Niall is köszönt a többieknek, majd elindultunk kézen fogva a városba.
-De aztán szép ruhát válassz ám nekem. -pusziltam meg az arcát.
-Te mindenben gyönyörű vagy. -állított meg, kezeit a derekamra helyezte majd megcsókolt.
Továbbmentünk, majd elkezdtünk betérni a boltokba. Rengeteg ruhát hozott Niall. Csak próbáltam és próbáltam, de egyik sem volt az igazi.
-Niall. Ez nem egy buli lesz, ne miniruhát hozz. -nevettem.
-Jó,jó... -zsörtölődve vitt vissza vagy három tucatnyi miniruhát.
Már az 5. boltnál jártunk, amikor Niall hirtelen megállt.
-Az kell neked! -mutatott a kirakatban egy gyönyörű ciklámen színű ruhára, ami pánt nélküli volt, voltak raja kövek, illetve hosszú volt az alja. Vigyorogva bólogattam Niallnek, majd sietve befelé vettük az irányt. Elkértem a ruhát, majd bevonultam a póba fülkébe. A ruha elképesztő volt! Pont az én méretem. Csodálatos anyaga volt, színe, és kinézete. Imádtam.
-Niall! -kiabáltam ki a próbafülkéből, majd félénken kiléptem. Niall álla a földet verte.
-ÖÖ...WOW! -ennyit bírt kinyögni. Felállt, majd odajött hozzám. Megpörgetett, jól  végigmért, majd megcsókolt.-Azt hiszem nem engedlek majd el magam mellől, mert a végén még lenyúl valaki a kezemről. -suttogta a fülembe, mire elnevettem magam.
-Csak a tiéd vagyok.
-Ezt szerettem volna hallani. -mosolygott, majd újra megcsókolt. -Gyönyörű vagy ebben a ruhában.
-Köszönöm. -pirultam el.
Visszamentem a fülkébe, levettem magamról, majd odamentünk a kasszához és kifizettük. Mosolyogva léptem ki a boltból. Elkezdtük hazafelé venni az irányt.
-Komolyan mondom...Ez a vásárlás nem nekem való. Több órán keresztül mászkálni boltról boltra..Fúú.. -erre felnevettem.
Hazaérve a fiúk már ebédet gyártottak Lola és El segítségével.
-Na, sikerült?-kérdezték egyszerre.
-Igeeeeen! -vigyorogtam. Nagyon boldog voltam, mert imádtam azt a ruhát.

Emma ruhája:

37. Fejezet ~ Kínos beszélgetések II.

 

/Niall szemszöge/

A gyomrom görcsbe rándult, amikor Em anyukája jelzett Emmának, hogy menjen fel vele. Nem akartam egyedül maradni az apukájával és a tesójával. A bátyja elment, szóval egy kicsit megkönnyebbültem, de az apukájától is féltem.
-Szóval. Nagyon remélem, hogy ilyen jól ellesztek Emmával, mert látom rajtatok, hogy boldogok vagytok, és ha Em boldog, akkor én is. És szimpatikus vagy nekem. -egy nagy kő esett le a szívemről- De nem szeretném, ha kikészítené Emmát a sajtó, vagy valami. Tudom, hogy híres vagy, és ez Emmára is kihat. Szóval vigyázz rá a sajtó előtt.
-Rendben.
-És még valami. Nem szeretném, ha Emma terhes lenne...Fiatal vagy, fiú, tudom mik a terveid vele.. De ő az én kislányom, és nem szeretném, ha olyat tennél vele, amivel megbántod, vagy esetleg rosszul sülhet el. Oké?
-Ö..Igen...
-Rendben. Ennyit akartam csak. -kezet fogtunk, majd megkönnyebbülten sóhajtottam fel. Sokkal rosszabbra számítottam. De ekkor jelzett a bátyja, hogy menjek oda hozzá. Na itt a szívverésem háromszorosra váltott. Tőle jobban féltem mint Em apukájától.
-Igen? -léptem be félve a szobájába.
-Csak gondoltam beszélhetnénk. -leültem az ágya szélére.
-Nos. Bátyja vagyok, szóval megértheted, hogy aggódom a kishúgom miatt. Szóval. 1. Ha meg mered bántani, meghalsz. 2. Ha terhes lesz, szintén meghalsz. 3. Nem tűnsz te nekem olyan ártatlannak, szóval ha olyat csinálsz ami bántja őt, szintén meghalsz. Világos? -halványan bólogattam, enyhe sokkba kerültem.
-Csak vicceltem haver. Látnod kellett volna az arcodat.-kezdett el röhögni, majd a vállamra boxolt. Én pedig kínosan felnevettem szintén. Komolyan, erre nem számítottam.
-Nem vagyok ám ilyen gonosz. Én is fiú vagyok, és a te helyedben én sem hagynák ki egy olyan prédát mint a húgom, szóval no para, öcsi. -öklözött le velem. Őszintén szólva nem kicsit lepődtem meg. Ez most komoly? Ilyen jó fej lenne a bátyja? Elkezdtünk dumálni az edzőtáboráról, majd Emmáról, és jó pár hasznos információt mondott róla. Mesélt a gyerekkori élményeiről, meg ilyenek. Aztán mutatta a gitárját, és játszottam neki rajta. Ő is játszott. Végül egész jól elvoltunk.
-Bírlak, haver. Őszintén szólva, először nem volt szimpi a képed, de megnyugtatlak, hogy már nem így gondolom. -mosolygott rám. Pár pillanat múlva Emma lépett be a szobába, majd egy szájra puszival köszöntött.
-Ugye nem tömted tele Niall fejét mindenféle hülyeséggel? -kérdezte nevetve a barátnőm.
-Dehogy is. -kacsintott Niallre. Azt hiszem jól kijönnek, mert nem volt feszült közöttük a hangulat. Sőt.  Hallottam, hogy gitároznak, meg ilyenek. Remélem jóban lesznek.  Úgy döntöttünk, visszamegyünk anyuékhoz. Leültünk a kanapéra,  nekiestem a muffinoknak, majd innentől kezdve már felszabadultabb volt a beszélgetés. Másfél óra múlva hazafelé vettük az irányt.
-Na, nagyon vészes volt? -kérdezte nevetve Em.
-Annyira nem. -mosolyogtam.
-Mit mondott Adam, meg apu?
-Azt mondták, hogy bírnak. A bátyád először megszivatott, hogy meghalok ha megbántalak, vagy ha terhes leszel, de aztán mondta hogy csak viccelt. Utána meg azt mondta, hogy ő is pasiból van, és az én helyembe ő sem hagyna ki egy ilyen prédát mint te. -nevettem fel.
-Ez komoly? Megölöm azt a hülyét... -morgolódott a barátnőm.
-Végül is, igaza van. -mosolyogtam.-Apukád meg szintén meggyanúsított, hogy milyen terveim vannak veled. Elkezdte hogy fiatal vagyok, fiú, és hogy tudja mit akarok veled, és hogy ne legyél terhes meg ne bántsalak meg. Nagyjából ennyi.
-Ühüm. Akkor ezek szerint nagyon perverznek néznek téged.-nevetett mellőlem a barátnőm.
-Hééj. Apukád szavaival élve "Fiatal vagyok és fiú". -kuncogtam.
-Megnyugodtál, hogy bírnak?
-Igen. Teljes mértékben. -mosolyodtam el. -De..A legfontosabb. Akkor maradhatsz? -kérdeztem meg a legfontosabb kérdést. Rettenetesen izgultam a válasz miatt. Nem bírnám ki, hogy ne mellette keljek fel, ne érezzem az illatát, vagy, hogy ne csókoljam meg kedvemre, bárhol,bármikor.
-Hát... Igazából...Anyu elkezdte mondani, hogy még 18 sem vagyok, és, hogy...
-Ne rizsázz, kérlek! Igen vagy nem? -csattantam fel-
-Igen! -kiabált fel a barátnőm, mire óriási kő esett le a szívemről, és egy óriási puszit adtam az arcára, ahogyan áthajoltam az ő üléséhez.
-AZ utat figyeld, drága. -kuncogott. A boldogságom még mindig mérhetetlen volt. Komolyan. Ez a legjobb hír, amit hallhattam aznap!
Amint a házhoz értünk, kiszálltunk a kocsiból, majd örömtelien felkaptam Emmát, és megpörgettem a levegőben, majd amint leraktam, a kocsi oldalához szorítottam, kezeimet a derekára helyeztem, majd szenvedélyesen megcsókoltam. Pár perc múlva el kellett válnunk. Ajkaimon még mindig éreztem az édes szájfényének ízét, majd megnyaltam a számat, és bementünk a többiekhez.
-Sziasztok. -köszöntünk.
-Hellóó! -jött a tömeges válasz.
-Na, túlélted Niall? -kérdezte nevetve Liam.
-Igen. Bírnak a szülei és a bátyja is. -mosolyogtam.
-Ez király.
Leültünk TV-zni, majd a csendet Zayn telefoncsörgése zavarta meg. Kiment a konyhába majd pár perc múlva visszatért..
-Holnap reggeltől estig próba, hívott Paul. -húzta a száját Zayn.
-Oh. Hát ez "csodás"... -dünnyögtem.
-Holnapután meg fellépés. Mondtam már a lányoknak hogy eljöhetnének. -vágott közbe Louis.
-Ez jó ötlet! -vigyorgott Em. Olyan aranyos volt, hogy nem bírtam ki hogy ne csókoljam meg.
TV-zés közben azt vettem észre hogy Em feje rádől a vállamra. Elaludt. Elmosolyodtam a nézésén, mert nincs még egy olyan lány aki ilyen aranyosan tudna aludni. Kezemet a térde alá tettem, majd felemeltem, és felvittem a szobába. Betakargattam, majd miután lefürödtem én is bebújtam mellé.
Reggel 6.00-kor csörgött az órám. Nagyon álmos fejjel kikapcsoltam, majd Emmára néztem, aki szintén homályos tekintettel nézett rám. Óriásit ásítottam.
-Mi a francért keltünk 6-kor? -mérgelődött és a fejére húzta a párnát.
-Megyünk próbára.
-Oh.Értem.
Lassan kivánszorogtam a fürdőbe. Csiga lassúsággal átöltöztem, megmostam a fogam.
-Niall. -szólt a még ágyban fekvő barátnőm.
-Hmm?
-Fordítva vetted fel a pólód. -kuncogott.
-Ahhj. -mérgelődtem, majd gyorsan felvettem rendesen. Emma is kimászott az ágyból, és egy csókkal köszöntött. Lent a többiek is kómás fejjel szürcsölték a kávéjukat, és ették a pirítóst.
-Jó reggelt. -ásítottam.
-Ma elég gáz nap lesz... -zsörtölődött Zayn.
-Lola? -kérdezte Em.
-Még alszik.
-Értem.
Pár perc után indulnunk kellett.
-Majd este jövök. Hiányozni fogsz. -csókoltam meg Emmát lágyan.
-Khm. Indulnunk kellene. -türelmetlenkedett az ajtóból Louis. Niall még egy gyors szájrapuszit adtam neki, majd kimentem. 

/Emma szemszöge/

Magányomban felmentem, majd leültem a gépem elé. Twittereztem, Facebookoztam, majd ismét megakadt a szemem a követőim számán. Egyre több és több. Hihetetlen.
" Jó reggelt. Ki mit csinál ilyen korán reggel? :) A fiúk egész nap próbán lesznek. :( xx " Kiírtam, majd vártam a válaszokat. Rengeteg érkezett. Mivel volt időm egy párra válaszoltam, illetve amennyi embert csak tudtam visszakövettem.
" @1directionerxoxo001 : Boldog Születésnapot! :) <3 Remélem megkapod a koncertjegyet ! Szurkolok xx"
" @ILOVENIALLJHORAN210 : Igen, elég fáradtak szegénykéim.:( De a sok munkának megvan az eredménye.:) x "
" @zahanililomylife: Uhh. Akkor jobbulást a lábadnak! :) Nekem még sosem volt eltörve, remélem nem is lesz.:) x "
" @katieholeLouisHarry : Az nagyon jó:) Ezer éve nem voltam , nekem is el kellene mennem :D Tudsz valami nagyon jó helyet? :) xx "
" @grrrrHarrygrr : Haha xx Remek reggeli program:D x "
" @andalltheselittlethings: Jó futást! :) Lehet, hogy én is elmegyek.:) xx"
" @johannaElirekHoran: Jobbulást a kutyusodnak.:((x És neked is szép napot! :) xx"
Észre sem vettem, hogy elment az idő. Már fél 9 volt. Úgy döntöttem felkeltem Lolát. Bementem Zayn szobájába, majd rávetődtem a barátnőmre, aki felsikított a ijedtségtől.
-Te nem vagy normális. -motyogta ideges, reggeli hangon.
-Jó reggelt álom szuszék.
-Neked is.
Lebotorkált a lépcsőn majd nekiesett a reggelinek. Leültünk a kanapéra, majd annyit beszéltünk, hogy kiszáradt a szánk. Felöltöztünk, majd kimentünk sétálni a városba. Jó volt ketten lenni, és hülyéskedni. Kávézgattunk, a parkban galambokat etettünk, stb. Csatlakozott hozzánk ebédre Nora is. A Nando's-ba mentünk, de  Eleanor sajnos ma nem tudott jönni. Visszamentünk hozzánk, majd úgy döntöttünk, hogy csinálunk egy Twittcamot. De idő közben mégis jelzett El, hogy lemondták a programját, szóval megvártuk őt is. Elhelyezkedtünk, kiírtuk Twitterre, hogy 15:00-tól twitcam-ezünk. Bekapcsoltuk, majd rohamosan ment fel a látogatók száma.
-Sziasztok ! -köszöntünk egyszerre.
 -Nos, én ugye Emma vagyok és itt van velem Lola, Nora és Eleanor is. Gondolom őket is ismeritek, de ha nem, akkor elmondom, hogy Lola a legjobb barátnőm Magyarországról, és Zayn barátnője, Eleanort és Norát pedig itt Londonba ismertem meg, most ők is a legjobb barátnőim, El Louis barátnője, Nora pedig ugye Harryé. Tehettek fel nekünk kérdéseket szívesen válaszolunk. -mosolyogtam.
-Nos. Eleanor, mióta vagytok együtt Louisval? -kérdeztem Eltől.
-Pontosan 1 hete és 2 napja. -mosolygott El.
-Igen, magyarok vagyunk Emmával. Az egy kicsi ország, de rengeteg directionerrel. -válaszolt egy kérésre Lola.
-Nos. Ilyen jellegű személyes információkat nem adunk ki... -pirultam el.
-Igen, Louis tényleg szereti a répát, és van Supermanes pólója. -nevetett El.
-Harry nem meleg, mint úgy Louis sem. Aki pedig ezt gondolja, az rosszul tud valamit. -kacsintott Nora.
- Kávézni és sétálni voltunk, illetve én válaszoltam és bekövettem pár embert Twitteren. -mondtam.
Még jó pár kérdésre válaszoltunk, majd fél óra múlva elköszöntünk.
-Köszönjük a sok nézőt, mindenkinek szép napot, sziasztok! -köszönt el El, majd integettünk, és kikapcsoltuk.
-Ez vicces volt. -nevetett fel Nora.
-Bizony. Bár nem értem, hogy miért kíváncsiak ennyire a személyes dolgainkra... Nagyon perverzek ezek a directionerek. -nevettem.
-Az biztos. -nevettek a többiek is. Mivel rengetek időnk volt még, ezért úgy döntöttünk sütünk. Bementünk a konyhába, felvettük a kis konyharuháinkat, majd mindegyikünk mást talált ki. Eleanor túrótortát, Lola diós és csokis kalácsot, Nora csokismuffint, én pedig rétest. A konyha mindegyik részét elfoglaltuk. Nagy ívben ment a készülődés, legalább 1 órán keresztül tésztát nyújtottunk, csokit olvasztottunk, kevertünk, stb. Mivel Nora a muffinokat gyorsan elkészítette, az övé már a sütőben is volt El túrótortájával. Amint végeztek vele, a rétes és a kalács került be. Isteni illatok száguldottak az egész házban. Amint minden megsült, megvártuk míg kihűl, közben epres-banános shake-et készítettünk. Adtunk az élvezeteknek, mikor nutellát majszoltunk magában. Mindegyikünk kitálalta a saját szerzeményét, majd elkezdtünk pusztítani. Minden isteni lett, komolyan. Teli hassal vánszorogtunk el a kanapéig.
-Én.Hányni.Fogok. -fogta a hasát Lola.
-Én is.
-Mindenki hányni fog szerintem. -nevettem fel.
-Enyhén fullra ettem magam. -nyöszörgött El.
-Nézzük a jó oldalát. MINDEN ISTENI VOLT!
-Bizony.
Néztük a TV-t, majd már alig vártam, hogy jöjjenek a fiúk, de még volt idő, bőven. Körmöt festettünk, hajat göndörítettünk, vagy csak szimplán beszélgettünk. Imádom ezeket a lányokat ! Azt hiszem nekem vannak a világon a legjobb barátnőim. Nagyon érdekes hajgyártmányokat készítettünk. Végre telefonált Niall, hogy mindjárt ideérnek. Készültem neki egy kis meglepetéssel, majd miután minden a helyén volt, hallottam, hogy nyílik lent az ajtó. Boldogan, vigyorogva rohantam az ajtóhoz, amint megláttam. Nagyon hiányzott, pedig csak kb. 11 órát voltunk távol egymástól. Lábamat összekulcsoltam a derekánál, ő pedig a fenekemnél fogva tartott.
-Ennyire hiányoztam? -nevetett, miközben száját óvatosan az enyémre tapasztotta. Bólintottam.
Mindegyikük hulla fáradt volt. Megérezték az illatokat, aztán beszabadultak a konyhába.
-Ezek isteniek!-kiáltott fel Niall, miközben négy félét tömött magába egyszerre.Én csak kuncogtam, ahogy termeltek mindent.
-Aj már éhen haltam.. -zsörtölődött Louis.
Eleanor túrótortája:                              







Nora csokis muffinja:
 
















Emma rétese:



 Lola kalácsa:

36. Fejezet ~ Kínos beszélgetések

omg*--* el sem hiszem, túl vagyunk az 1000 oldalmegjelenítésen.*--* köszönöm mindenkinek <3


-Hát te? -kérdeztem nevetve.
-Megtámadott egy csapat lány... És futottam előlük. -lihegett szegénykém, majd lerakta a zacskót az asztalra.
-Nagyon köszönöm! Ezer hála! -adtam neki egy cuppanós puszit az arcára, majd futottam is vissza a fürdőbe. Már rögtön rám is tört a rosszullét. Szépen lassan kimentem, majd leültem a kanapéra. Niallhöz bújtam, ő pedig egyik kezével átölelte a vállam, a másikkal pedig a hasamat simogatta.
-Rosszul vagy? -kérdezte aggodalmasan, mire egy aprót bólintottam. -Jaj, de örülök, hogy nem lány vagyok...-nevetett, mire hasba boxoltam, és elsírtam magam. Magam sem tudom miért, csak jólesett.
-Jézusom, valami rosszat mondtam?! -nézett rám kétségbeesett szemekkel, majd ölelt magához szorosan, miközben apró puszikat hagyott végig az arcomon, és lecsókolta a könnycseppjeimet. -Valami baj van szerelmem?! -aggodalmaskodott.
-Ne haragudj.Nincs semmi, csak a hormonok. -mosolyogtam, majd letöröltem a könnyeimet. Niall megkönnyebbülten sóhajtott.
-A frászt hoztad rám. Nem szeretem ha sírsz. -csókolt meg. A nap további részében felmentünk a szobánkba, majd csokit majszolva néztünk filmeket az ágyban feküdve. Niall vállára döntöttem a fejem, ő pedig továbbá is simogatott, illetve puszilgatott.
-Ahj. Na jól van már Alejandro, lődd le azt a szerencsétlen Torrest... -forgatta a szemét Niall, mire felnevettem. -Az a Laurita meg megcsalta Aljandrot! A szemétláda!
Niall végig megjegyzéseket tett a filmekre és a sorozatokra, én pedig szakadtam a röhögéstől.  Este megfürödtünk, majd visszabújtunk az ágyba.
-Nézzük a jó oldalát. -szólalt meg a csendből Niall. -Legalább nem vagy terhes. -nevetett, mire oldalba boxoltam. -Naaa. Megint gonosz vagy... -tettette a megsértődést, de nem jött össze neki, mert elnevette magát.
-Amúgy, anyuék holnap jönnek.
-Okés. De ugye itt maradsz? -nézett rám hirtelen kétségbeesetten. Bizony, ez a kérdés bennem is rengetegszer felmerült. Vajon anyuék meg fogják engedni? Nagyon félek, hogy nem...
-Megbeszélem velük. -simítottam meg az arcát, majd egy puszi után jó éjszakát kívántam neki.
Az éjszakám kicsit sem volt nyugis. Rendszeresen felkeltem rá, hogy begörcsöl a hasam. Reggel felnéztem az órára, és 12.14-et mutatott. Niall is még jóízűen szundított mellettem. Elmosolyodtam, majd elkezdtem ébresztgetni.
-Jó reggelt álomszuszék. Hasunkra süt a nap. -kuncogtam, de csak elfordult a másik irányba. Megharaptam a fülét, majd egyből kipattantak a szemei.
-Naa. Ez fájt .-dörzsölte meg álmoskás szemeit.
-Jó reggelt. -csókoltam meg.
-Neked is. -levánszorogtunk a lépcsőn kéz a kézben, majd lent már várt minket Liam, Harry, Nora és Louis.
-Na, megjött a szerelmespár. Talán nem volt nyugis éjszakátok, fiatalság? -méregetett minket Louis felhúzott szemöldökkel.
-Most nem lehet, Louis. Mert Emmának közbejött...valami. -erre elpirultam.
-Szar ügy, Niall! Ezt megszívtad!-röhögött a barátomon Lou, mire én is felnevettem, Niall pedig csak durcis képet vágott. Elkezdtünk reggelizni, majd anya telefonált, hogy hamarosan hazaérnek. Felfutottam a szobámba, majd felrángattam magamra egy egyszerű szerelést és futottam is le.
-Elmegyek veled ! -kiáltott utánam Niall, mire  elmosolyodtam.
-Siess az öltözéssel!
Pár pillanat alatt már futott is le Niall, közben éppen a pólóját vette, aztán felhúzta a sliccét a gatyáján, majd felkapta a cipőjét.
-Indulhatunk!
Beültünk a kocsiba, majd siettünk a házunkhoz. Mire odaértünk még nem volt ott senki. Türelmetlenül doboltam a lábammal, Niall pedig magához ölelt. Pár pillanat múlva megláttam a kocsinkat. Mosoly szaladt a számra, és nekirohantam az elsőként kiszálló bátyámnak.
-Adam! -szorosan öleltem magamhoz. A szüleim és Adam arca már nem volt olyan szomorú, nyilvánvalóan már sikerült feldolgozniuk a gyászt.
-Azért levegőt had kapjak! -nevetett.
-Ezer éve nem láttalak, te hülye! -mosolyogtam, majd elengedtem. Aztán odarohantam anyuékhoz is. Anyu mosolyogva ölelte ki belőlem a szuszt is.
-Pakoljatok be, gyertek. -mondtam nekik, miután puszit adtak Niallnek, illetve Adam szúrós szemekkel vizsgálta Niallt, mire a barátom elpirult. Bementünk. Eszembe jutott, hogy elég régen voltam itt utoljára. Anyuék tudták, hogy Niallnél lakom, és nem is ellenkeztek, szóval reméltem, hogy megengedik, hogy továbbra is ott maradhassak. Kipakoltak, közben anyuéknak meséltem, ők is nekem, aztán Adamet szekáltam és kifaggattam mindenféle táboros történetről. A muszklijai megdagadtak az idő alatt.
-Hm. Megizmosodtál ! Milyen erős bátyám van ! -nevettem rá, Niall pedig szomorúan elhajtotta a fejét.
-Ne aggódj. Te is tökéletes vagy. -suttogtam a fülébe, majd rám mosolygott, és megcsókolt.
-Öm. Azt hiszem meg kellene beszélnünk ezt a "hol lakom" problémát. -köhintett apa.
-Igazából csak meg szeretném érni önöket, hogy had maradjon nálam Emma. Mindennél jobban szeretném, és remélem megengedik. Vigyázok rá, és szerintem ő is jól érzi magát, mivel ott van a barátnője is, illetve az új barátai, és a fiúk is nagyon kedvelik.
-Ezt este még megbeszéljük.Mi lenne, ha ma estére átjönnétek vacsorára? Még nem is volt nagyon alkalmunk megismerni téged, Niall.
 -Felőlem rendben. -mosolygott a barátom.
-Akkor gyertek 6-ra!
Még egyszer megöleltem mindenkit, majd elindultunk vissza Niallel.
-Szerinted megengedik? -kérdezte aggódva.
-Remélem. -húztam félre a szám, majd bámultam ki az ablakon.
Visszaérve már megérkezett Lola és Zayn is. A nyakukba ugrottam, majd elmesélték, hogy hol voltak, meg ilyenek. Lolával és Norával úgy döntöttünk, elmegyünk a városba. Beültünk a Starbucksba, majd elkezdtük faggatni Lolát.
-Na mesélj. Mi volt? Mit csináltatok? Milyen Zayn? -kérdezte izgatottan Nora.
-Hát, igazából...mesés. -pirult el. -Nagyon kedves a családja, és a húgaival is jól kijövök. Még vásárolni meg termálba is elmentem velük. Persze Zayn annyira nem díjazta, mert ő nem lehetett ott a csajos délutánon.
-Hm. Amúgy képzeld anyuék ma hazajöttek, és megyünk hozzájuk Niallel vacsorázni. Már előre félek, hogy mit fognak mondani Niallnek. Főleg Adam... -erre mindannyian felnevettünk.
-Zayn szülei lazán vették ezt a dolgot.Szerencsére. -mosolygott Lola.
-Remélem apuék se lesznek "cikik", illetve nem égetik le Niallt, vagy engem..-húztam e a szám.
Pár óra trécselés után hazamentünk, majd siettem, mert hamarosan indulnunk kellett.. Egy egyszerű szerelést magamra kaptam, majd jeleztem Niallnek, hogy mehetünk. Beültünk a kocsiba, majd Niall idegesen ragaszkodott a kormányhoz.
-Nyugi. Nem fognak megenni.-nevettem, de az arca megrándult az izgatottságtól.
-De...nem szeretem az ilyen komoly vacsorákat...És azt hiszem a bátyád nem szívlel engem túlságosan...
-Nyugi. Adam a bátyám. Ez tök normális, csak félti a húgát. És nem bántana ne aggódj. -nevettem, majd megérkeztünk. Kiszálltunk a kocsiból, megfogtam Niall kezét, majd bátorítóan megszorítottam. Egy gyors csókot leheltem rá, majd becsöngettem. Amint beléptünk finom illatok csapták meg az orromat, Niall szeme is felcsillant.
-Gyertek beljebb, drágáim. -mosolygott anyu, majd megpuszilta Niallt és engem is. Levettük a cipőket meg a kabátokat, aztán le is ültünk az asztalunkhoz. Niall mellém ült, majd végig fogta az egyik kezemet. Szegényem arca végig piros színben úszott.
-Jó étvágyat! -és nekikezdtünk a kajának. Niall nem mert annyit enni, mint szokott. Erre persze kuncogtam, anyuék meg nem értették mért.
-Nos. Meséljetek valamit. Milyen az együttélés? -kérdezte anyu.
-Nagyon jó. Azt hiszem jobb nem is lehetne. -mosolyogtam.
-Niall. Mesélj magadról valamit.
-Hát..Niall Horan vagyok, 19 éves. Írországból származom, és jelentkeztem az X-Factorba 2010-ben, akkor tettek minket össze egy csapattá a fiúkkal. 3.-ként végeztünk, aztán nem hagytuk abba a bandázást. Jelenleg együtt élünk a "direction házban" , és dolgozunk az új albumon. Aztán, őő, imádok gitározni, 12 éves korom óta zenélek. És nagyon szeretem a lányukat. -mosolygott rám.
-Ühüm. És...Em hányadik csajod? -vágott közbe Adam, mire szúrós szemekkel néztem rá, Niall pedig elvörösödött.
-Hát,őő...Nem volt olyan sok barátnőm ezelőtt...
-Jó válasz -kacsintott rá a bátyám, mire Niall megkönnyebbültem felsóhajtott. Nagyjából mindenfélét kérdeztek Nialltől, végül is azzal telt el az idő, hogy kifaggatták a barátom az élete minden részéről. Egy nagy beszéd után anyu jelezte, hogy menjek vele. Vettem a lapot. Adtam egy puszit Niallnek, mire ő kétségbeesetten nézett rám, hogy itt hagyom. Anyuval felmentünk a szobámba, majd leültünk az ágyamra.
-Nagyon kedves fiú ez a Niall, és tényleg szeret téged. -simította meg a karom anyu.
-Igen. És én is őt.
-Szóval...akkor ott szeretnél nála maradni?
-Igen. Mindennél jobban...
-Apuval átgondoltuk...és hát, még 18 se vagy, meg elég fiatal, és ő az első komoly barátod is...és szeptembertől suli... -nagyon megijedtem, hogy nem fogja megengedni -de arra jutottunk, hogy legyen. Niall kedvesnek tűnik, és ahogy kivettem a szavaiból a tenyerén hordoz téged.
-Köszönöm, köszönöm, köszönöm! -ugrottam anyu nyakába. -Igen, mindentől félt. -még mindig fülig ért a szám.
-De azért néha látogass is haza. -mosolygott anyu.
-Ez természetes.
-És még valami...  Szóval, tudom, hogy nem vagy már kislány..és hogy ő az első hosszabb távú kapcsolatod..és, hogy egy szobában alszotok...Szóval, csak azt szeretném, ha vigyáznál magadra, ha lenne valami. Hiszen ő mégiscsak fiú, nem fog örökre várni. És..
-Anya. Nyugi. Csak tisztázom, hogy már lefeküdtünk. -anyu szemei 4 méteresre nyújtóztak.
-Őőő..Ő..Rendben. Köszönöm, hogy elmondtad. De ugye...
-Igen, anya. Nem leszek, és nem is vagyok terhes. Figyelünk. -nyugtattam meg.
-Rendben..Tudod, olyan furcsa ez nekem, hogy a lányom nagylány lett. -ölelt meg nevetve.
-Anya, tudtad, hogy nem maradok örökre a kicsi lányod.
-Igen, csak olyan gyorsan eltelt ez a pár év...De, ha valami baj lenne, akkor azonnal szólj, vagy ha valami kérdésed van.
-Rendben, megígérem. De remélem nem lesz semmi baj.
Felálltunk, majd lefelé vettük az irányt.

35. Fejezet ~ "Nincs még egy ember a világon akit úgy szeretnék, mint téged. "

 

/Niall szemszöge/

Rettentő ideges voltam. Magam sem tudom miért, de az jutott eszembe, hogy ez az egész azért van, mert már nem szeret...Azért hajtotta a fejét Liam vállára...És azért akarta ezt a "nem érhetsz hozzám" játékot, mert undorodik tőlem. Nem akarja, hogy hozzáérjek. Nem tudom, hogy jutott eszembe, de úgy éreztem ez lehet a megoldás. Muszáj volt megkérdeznem tőle. Azt hiszem kicsit túllőttem a célon, mert hangosabb és idegesebb voltam, mint szerettem volna. Em is felkapta a vizet, ezért még idegesebb lettem. És amikor nem válaszolt a kérdésemre, biztos voltam benne hogy jó dologra gondoltam. Utáltam a világot, amiért Emma már nem szeret. Utáltam Liamet, amiért őt szereti a barátnőm, akiért mindent megadnék. Aztán végül kirohant a szobámból, és lement. Akkor jöttem rá igazából, hogy mit csináltam. Hogy meggyanúsítottam olyannal, amire bizonyítékom sincsen.
Elfeküdtem az ágyon, és gondolkodtam. Lehet hogy ezt nem kellett volna? Megbántottam azt, aki a világot jelenti nekem. Egy jó idő után arra lettem figyelmes, hogy nyílik az ajtóm. Reménykedtem, hogy Em az, de nem. Liam jött be. Dühös lettem és lelkiismeret furdalásom lett egyben. Leült az ágyamra.
-Miért jöttél?
-Pár dolgot tisztázni. 1. Nem vagyok szerelmes Emmába, és ő sem belém. 2. Nálad nagyobb bunkót nem láttam még jelen pillanatban. Tudod, hogy megbántottad szegényt? Azt hiszi, hogy azt hiszed hogy ő nem szeret téged. Teljes alaptalansággal vádoltad meg... Niall, ő egy lány, érzékeny. Te is tudod, hogy ő főleg mennyire. Ha rossz napod van ne rajta töltsd ki. Most pedig gondolkozz el rajta, hogy ne a szád járjon előbb, hanem az eszed. -ezzel fel is állt, és kiment. Borzalmas lelkiismeret furdalást éreztem. Egy nagyon nagy barom vagyok.
Felugrottam az ágyból, majd lefelé vettem az irányt. Lassan mentem le a lépcsőn. Megpillantottam Emmát a kanapén. Szépen lassan odamentem mellé. Sötét volt, csak egy kis fény világított. Ahogy észrevett, egy kicsit meglepődött. Szemeiben csillogtak a könnycseppek. Leültem mellé, ő is felült. Pár percig csöndben ültünk. Én csak magam elé néztem, nem tudtam mit mondjak.
-Em..É-én sajnálom. Túlreagáltam ezt az egészet...Vagyis, nem volt mit túlreagálni, mert nem volt semmi. Csak egyszerűen rossz napom volt, és valami hülyeséget találtam ki. Nem is értem, hogyan jött ez az egész... Szóval..Nagyon sajnálom...Azt is, hogy azt hitted, hogy úgy gondolom nem szeretsz. -ránéztem, majd mélyen a szemébe. Egy kis mosoly húzódott a szája szélén.
-Niall. Csak hogy tudd. Nincs még egy ember a világon akit annyira szeretnék, mint téged. És ez nem fog megváltozni. -hihetetlen érzés volt ezt hallani. Nem érdekelt a fogadás, vagy hogy tök sötét van, magamhoz húztam és megcsókoltam. Ez a másfél napnyi csókszünet is borzalmas volt. Olyan jó érés volt újra megcsókolni, és érezni a testének melegét, arcának puhaságát, és csak szimplán az illatát. Lassan elfektettem a kanapén, majd fölé helyezkedtem, és úgy csókoltam tovább. Végigsimítottam arcán, majd a karján, és elmosolyodott. Lefeküdtem mellé, magamhoz öleltem, majd betakaróztunk.
-Ugye tudod, hogy elvesztetted a fogadást. -kuncogott.
-Nem érdekel. -suttogtam, majd pusziltam az arcát, ahol csak tudtam. -Ja, és amúgy.. az a tegnap esti "pizsamád" megvan még?
-Niall ! -nevetett fel. -Meg...
-Hmm. Eddig mért nem láttam?
-Mert nem volt kedvem felvenni. -nyújtotta ki a nyelvét.
Pár perc csend után halkan kezdett szuszogni. Elmosolyodtam, tudtam, hogy elaludt. Egy puszit nyomtam az arcára, majd én is lehunytam a szemem.

/Emma szemszöge/

Reggel a kelés csodás volt. Niallhöz voltam szorosan tapadva, ő pedig a derekamnál fogva tartott, hogy véletlenül se menjek el. Pislantottam párat, majd Niall kómásan figyelt rám. Ahogy kitisztult a látásképe elmosolyodott, majd egy csókot nyomott ajkaimra.
-Mi ez a jókedv? -nevettem.
-Az nem elég jó, hogy újra melletted ébredek?
-De. -pusziltam meg az arcát. -De megborotválkozhatnál, szúr az arcod. -kuncogtam, mire megsimította az arcát.
-Nem tetszem szőrösen?! -húzta fel a szemöldökét.
-De. Miattam szakállad is lehetne, akkor is imádnálak.
Kimásztam Niall szorításából, majd a konyha felé vettem az irányt.
-A palacsinta jó lesz, köszi. -kiabált utánam a kanapéról Niall, amire felnevettem.
-Csinálj magadnak! -nyújtottam rá nyelvet.
-Leharapom! -mosolygott.
Mosolyogva kezdtem el sütni a palacsintákat, illetve a kávékat főzni. Niall forró leheletét éreztem a nyakamon. Két keze a combomon pihent.
-Hmm?
-Semmi. Csak idejöttem. -mosolygott, majd figyelte tovább ahogy főzöm a kávét. Niall maga felé fordított, majd lágyan megcsókolt. Kezemmel beletúrtam a hajába.
-Sziasztok. -köszönt mosolyogva Liam. Niallel gyorsan elváltunk.
-Jó reggelt.-köszöntünk egyszerre.
-Akkor ezek szerint szent a béke. -ült le az asztalhoz Liam.
-Bizony. Köszi Liam. -ölelte meg Niall.
-Nincs mit haver.
Nem tudtam miről van szó, de úgy tartottam jónak, ha nem is tudok róla. Elkezdtünk kajálni, majd Niall kitalálta, hogy "cicát" csinál belőlem Nutellával. gy pöttyöt tett az orromra, illetve pár bajszot. Liam kinevetett, ezért neki pedig az arcára kentem két jó nagy foltot. Niall volt a következő, akinek szakállat rajzoltam. AZ egész álla és a szája fölött nutellás volt. Lefényképeztük magunkat, majd Niall felrakta Twitterre. " @Emma_Juley @Real_Liam_Payne Reggeli Nuttelázás. Haha xxx " Aztán egyeet külön rólam is feltöltött " @Emma_Juley Szeretem a cicákat. Meow, baby xx"
Liam elment a fürdőbe hogy lemossa magáról azt amit az ujjával nem tudott leszedni, Niall pedig beszorított a sarokba, maga felé fordított, majd elkezdte lenyalni az orromról a nutellát, majd az arcomról.
-Mit csinálsz? -kérdeztem nevetve.
-Ne pazaroljunk vizet. -mosolygott. Miután az arcom tiszta lett, kacsintott, hogy most rajta a sor. Pár perc múlva az ő arca is teljesen megtisztult.
-Hmm. Szeretem a Nutellát. -mosolygott, majd lenyalt egy kis résznyi maradék nutellát a szám sarkából, majd megcsókolt. Hirtelen nagyon mefájdult a hasam. Elmentem a mosdóba, majd rögtön tudtam. Sajnos nem volt nálam se tampon sem betét.
-Niall! -kiabáltam ki a fürdőből.
-Igen?-szaladt rögtön az ajtóhoz kétségbeesetten. -Baj van?
-Hát.. -pirultam el. -Meg szeretnélek kérni valamire...
-Na ne kímélj... Ugye nincs baj?
-Hoznál nekem a boltból tampont? -löktem ki elpirulva. Niall megkönnyebbülten sóhajtott. Azt hitte szegényem hogy valami baj van. Odajött hozzám, majd szorosan magához szorított és megcsókolt.
-Olyan aranyos vagy. Ne legyél zavarban emiatt. -simított végig az arcomon.
-De ez olyan..aahj te fiú vagy. És ez egy lányos téma... -néztem magam elé. Niall felemelte az államat, majd a szemembe nézett.
-Tudom ám, hogy milyenek a lányok. Ne nézz már ilyen hülyének. -adott egy szájra puszit, majd megsimította a pocakom
-Fáj? -halványan bólintottam. Azokon a napokon mindig eléggé szenvedtem, mert nagyon fájt a hasam és hányingerem volt. Már kisebb korom óta elviselhetetlenek ezek a napok. Főként az első kettő. És most hogy Niallel vagyok, olyan ciki ez a egész... Felhúzta a pólómat a hasamon, majd egy puszit nyomott a pocakomra. Felnevettem, mert csikizett ahogy az orrával köröket rajzolt rajta.
-Hány napig leszel tabu számomra? -kérdezte elhúzott szájjal.
-4. -Niall szemei kikerekedtek.
-Oh...Akkor mond mit hozzak és már sietek is.
Felírtam neki egy papírlapra, majd egy csók után el is ment.
-Niall hova megy ilyen sietősen? -nézett rám kérdően Liam.
-Ő..Csak elküldtem valamiért...Női dolgok...
-Aha, értem.-mosolygott.
Liam felment a szobájába, én pedig vártam Niallt. A papírra még felírtam egy direkt ilyen napokra való gyógyszert is, mert akkor jobb lesz és nem fog annyira fájni a hasam. Fél óra múlva sietősen betoppant kipirult arccal.

34. Fejezet ~ Első nagy vita

 


 -Neked is szia. -mosolyodtam rá.  Fel sem nézett a telefonjából, csak integetett egyik kezével. Összeráncoltam a szemöldököm, majd kivettem a kezéből a telefont.
-Hééj. -szólt rám keresztbe tett kezekkel.
-Legalább egy sziát mondj a barátnődnek.
-Szia. Megfelel? -Hát ez nem volt túl kedves. -kuporodtam be a kanapé végére, és szomorúan néztem magam elé. Niall rám nézett, majd sóhajtott egyet.
-Jaj Em, ne haragudj. Nem akartam bunkó lenni veled. -jött közelebb hozzám.
-Nem baj. -mosolyodtam el, majd ő is.
-Liam hol van?
-Azt hiszem fent. -válaszolt a szőkeség.
Felfutottam az emeletre, majd bevágódtam Liam mellé a kanapéjára.
-Sziaaa. Jössz filmezni?
-Persze. -nevetett, majd lementünk. Kiválasztottam egy vígjátékot, majd elmentem popcornt csinálni. Kikészítettem három poharat, meg egy üveg kólát, majd visszamentem.  Behuppantam középre. Kezemben egy nagy tányér popcornnal. Film közben Niallel sokszor összeért a kezünk. Liam vállára hajtottam a fejem, úgy néztem tovább a filmet. Niall megköszörülte a torkát, majd rosszallóan nézett rám. Felállt majd elment a konyhába és egy nagy tábla csokival tért vissza. Gyorsan falta. Ezt akkor szokta, amikor ideges.
-Kapok? -utaltam a csokira. Rám nézett, majd megrázta a fejét. -Na, légyszi. -megforgatta a szemét, majd odanyújtotta felém a táblának azt a részét, ahova még nem harapott bele.
-Jó lesz az elejéről is. -nevettem, majd beleharaptam oda ahova ő is.
-Ez olyan mintha csókolóztunk volna..
-Nem egészen. -nevettem. De nem foglalkozott velem, visszatért a csokihoz. Amint vége lett a filmnek megvacsoráztunk, ami spagetti volt. Általában ha spagettit csináltunk Niallel mindig közösen ettük, és olyan csókokat loptunk egymástól, mint a Suzi és Tekergőben. Most ehelyett egymással szemben ültünk, és figyeltük a másikat. Kaja után még beszélgettünk, meg TV-ztünk, majd felmentünk a szobánkba. Elmentem fürdeni, majd úgy döntöttem most nem szemétkedek, ezért csak a sima pizsimet vettem fel. Bebújtam az ágyba, majd vártam Niallre hogy megérkezzen. Kissé vizes hajjal feküdt be mellém, majd felém fordult.
-Ma szinte alig beszéltünk. -mondtam neki.
-Aha.
-Hogy telt a napod?
-Jól.
-Bővebben? -nevettem.
-Egész jól.
-Aha. Mit csináltatok amíg nem voltunk itthon Ellel?
-Semmit.
-Aha. Szóval akkor semmit tettetek. Érdekes...
-Az. -kezdtem felkapni a vizet, amiért nem lehetett Niallel értelmesen beszélni.
-Most még 3 napig nem fogsz szóba állni velem?! -csattantam fel egy kicsit. Ideges voltam, mert egész nap alig beszéltünk ráadásul hozzám se akar szólni.
-Nem tudom.
-Valami bajod van ? -néztem rá felhúzott szemöldökkel, de csak elfordult.
-Nincs.
-Tudom hogy valami bajod van...Most az a problémád, hogy nem érhetsz hozzám? Nem gondoltam volna hogy egy ilyen kis pitiáner játék miatt felkapod a vizet... -nem válaszolt. -Niall mi a fészkes fene bajod van ?! Mond már el légy oly szíves ! -hirtelen felém fordult.
-Azért akartad ezt a játékot, hogy közben Liammel lehess?! -kérdezte ideges hangon.
-Mi van?!
-A filmnézés közben. Ráhajtottad Liam fejére a fejed... Neked tetszik Liam?!
-Niall te teljesem meghibbantál? -kaptam fel a vizet.
-Válaszolj. Jobban tetszik, mint én? Vagy csak már unsz engem? Mond meg nyugodtan, ha nem akarod velem. -szemei izzottak az idegességtől. Ezt most komolyan gondolja? A fiúk a legjobb barátaim Eleanoron, Norán és Lolán kívül. Mindig megöleljük egymást, megpusziljuk, mert barátok vagyunk. Komolyan azt hiszi, hogy Liambe vagyok szerelmes? Amikor mindent megtennék érte? Azt hiszi hogy elhagynám egy csapattársa miatt?
-Te teljesen hülye vagy... Nem ettél ma eleget ezért rajtam töltöd ki a dühödet?!
-Még mindig nem válaszoltál. Liam vagy én ?
-Jól van Niall. Tudod mit? Akkor ezek szerint neked nem tűnt fel eddig, hogy te vagy a mindenem. Hogy bármit megtennék érted. Szóval akkor nem bízol bennem? Vagy csak nem bírod elviselni, ha nem az van amit te akarsz? Tudod mit? Tessék, aludd ki magad. Akkor talán holnap lehet majd veled normálisan beszélni. Mert jelenleg kezelhetetlen vagy. -ezzel kipattantam az ágyból, kirohantam és becsaptam magam mögött az ajtót. Szemeimbe könnyek gyűltek, majd lerohantam a lépcsőn, le a kanapéra. Elővettem egy paplant meg egy ágyneműt, megágyaztam magamnak, majd egy tábla csokival és egy üveg Nutellával befészkeltem magam. Szemeimből potyogtam a könnyek folyamatosan. Nem akartam elhinni, hogy Niall ezt hiszi. Teljesen megbuggyant. Ma egész nap furcsa volt, de ez az esti kirohanása...Nálam is kiverte a biztosítékot. Nem szoktunk veszekedni, de még csak hangosabban beszélni sem egymással. Erre tessék. Nem hiszem el, hogy ezt hiszi.
 Csak tömtem magamba a kalóriát, majd lépteket hallottam a lépcsőről. Reménykedtem, hogy ne Niall legyen az. Pár pillanat múlva Liamet láttam meg magam előtt. Leült mellém, és hosszasan megölelt.
-Mi a baj, Em? Összevesztetek?
-Niall teljesen meghülyült. Azt hiszi, hogy téged szeretlek helyette..
-Mi van? -Liam álla a földig esett.
-Teljesen meghibbant...Nem tudom mi baja van, de nagyon rosszul esik, hogy nem bízik bennem...És akkor ezek szerint azt érzi, hogy nem szeretem...Miért nem tudja felfogni hogy nekem rajta kívül nem számít más? Mit rontottam el, hogy ezt feltételezi? Esküszöm nem értem! -törtem ki magamból, majd zokogni kezdtem.
-Nyugodj meg, rendben? Biztos vagyok benne, hogy szeret. Hidd el! Órákat képes áradozni rólad amikor próbákon vagyunk, csak te jársz az eszébe. Egyfolytában mosolyog amikor szóba kerülsz. Komolyan! Nem volt még ilyen boldog sohasem! És abban is bizo vagyok, hogy tudja, te is mennyire szereted. Lehet, hogy csak rossz napja van...Nekem is szokott lenni. Régebben amikor együtt voltam Daniellel, akkor valamikor rám is rám jött a féltékenységi roham. Hidd el, megesik. Mert belegondoltam, hogy mi lenne ha elveszteném. Lehet, hogy Niallel is ez van. Rosszul aludt, nem is evett ma sokat, és szar napja van. Ennyi. Mondjuk azért ez igazságtalan vádolás volt tőle, de holnapra megnyugszik. Higgy nekem. -kacsintott. -Amúgy, ezt mi te vágtad be? -nevetve nézett az üres Nutellás üvegre és a csokipapírra. Mosolyogva bólintottam.
-Hát tudod, lány vagyok. Ha kiakadok kalóriába fojtom bánatom. -vontam meg a vállam, majd lenyaltam a kanálról az utolsó csepp Nutellát is.
-Inkább...Ne közelíts azzal a kanálla, rendben? -vágott ijedt fejet, mire elmosolyodtam. -Na, de most már aludj.  Jó? Minden rendben lesz!
-Rendben. Köszönöm, hogy megvigasztaltál. -öleltem meg.
-Nincs mit. -mosolygott. Megvárta míg elhelyezkedem, majd felment. Elgondolkodtam. Lehet, hogy tényleg csak rossz napja volt. De akkor is ez nem mentség arra hogy meggyanúsított azzal, hogy nem szeretem...

33. Fejezet ~ "Elvették az eszem. Nem bírok gondolkodni..."

Még Lolától kaptam egy cuki rózsaszín csipkés fehérneműszettet. Eddig még nem vettem fel egyszer sem. Itt volt az alkalom. Kicsit merész volt, de hát ha harc akkor legyen harc. Felvettem, majd kiengedtem a hajam és kicsit összeborzoltam, hogy dúsabbnak tűnjön. Frissen mosott hajam elterült a jobb vállamon. Végeredményként nem is lett olyan rossz. Reméltem, hogy elérem vele a kívánt hatást. Kimentem a fürdőből, majd az ágyunk felé vettem az irányt. Niall derékig volt betakarózva. Az álla szinte a földet verte, akkorát koppant, majd csillogó szemekkel végigmért.
-Oh istenem...Ezt direkt csinálod, ugye?! -morgolódott.
-Csukd be a szád, Niall. Belerepül egy légy. -kacsintottam rá, majd bemásztam az ágyba. Direkt felé fordultam. Azt hittem, hogy nem fogja kibírni, de kontrollálta magát. Lehunyta szemeit, majd nagyokat sóhajtott. Elmosolyodtam a reakcióján. Ha nem akartam volna se tudtam volna nem észrevenni a vékony paplanon keresztül kilátszó domborulatot.
-Most mégsem nézünk filmet ? -kérdeztem meg pár perc csend után.
-Nem...-morgott Niall mély hangon.
-Mi ez a morgolódás? -húztam az agyát.
-Nem vagyok beszélhetős hangulatomban...
-Mert?
-Elvették az eszem, nem bírok gondolkodni.
-Hmm. Rossz lehet.
-Eléggé...Sőt...
-Hát, akkor jó éjszakát Niall. -mosolyodtam rá, majd szemeink találkoztak.
-Jó éjt. Aj már, ne csináld ezt velem, kérlek. Ez nagyon szemét húzás volt tőled.
-Mi?
-Tudod te azt... Szóval ezért ez a minimum, hogy kiengesztelj valamivel...
-Kapsz egy szendvicset reggel.
-Azt is! De például...hogy a mai napon még hozzád érhetek.
-Nem. -reagáltam le egy gyors válasszal. Niall egy zsörtölődött morgással fordult el a másik irányba, majd magára húzta jobban a takarót.
-Jó éjszakát... -dürüzsölte, majd én is elfordultam, és álomra hajtottam a fejem.
Reggel kipattantak a szemeim, majd egy kék szempárral találtam magam szemben.
-MMmm.. -nyújtózkodtam.
-Jó reggelt. -köszöntött. Már hajolt volna hogy megcsókoljon, de félúton megállt.-Ahj. Utálom ezt a játékot...
-Feladhatod. -kacsintottam, majd megdörzsöltem a szemem.-Kicsit álmos a tekinteted.
-Nem aludtam túl jól... -grimaszolt. -Azt hiszem ma estére leköltözök a kanapéra... -nevetett.
-Itt hagysz? -néztem rá kiskutya szemekkel.
-Most megcsókolnálak, ha nem lenne a fogadásunk... -sóhajtott. Erre elmosolyodtam, majd kikeltem az ágyból. Gyorsan magamra kaptam egy rövid gatyát és egy toppot, de égetett Niall tekintete.
-Majd gyere reggelizni. -ezzel lementem a többiekhez. Meglepetésemre lent senki sem volt. Lementem a konyhába, majd csináltam magamnak egy kakaót. Közben pedig bundás kenyeret kezdtem készíteni, hogy ha a többiek felkelnek nekik is legyen reggelijük. Pár perc múlva El jött le. Kikerekedett szemekkel néztem rá, mert még egyszer sem aludt itt Louisnál. Elmosolyodtam, majd készítettem neki egy kakaót.
-Hát te? -nevettem. -Ne értsd félre, örülök hogy itt vagy.
-Louis nem engedett haza. -vonta meg a vállát, majd felnevetett.
-Oh. Ez a huncut répasrác.
-Amúgy mi jót készítesz?
-Bundás kenyér.
-Hmmm.Éhes vagyok.
-Én is. És Niall is az lesz. Képzeld, most 5 napig nem érhet hozzám.
-Tessék? -nézett rám kikerekedett szemekkel.
-Tegnap mesét akartam nézni, erre lekislányozott, én meg megmondtam neki hogy ha kislány vagyok akkor nem csinálhatunk olyan dolgokat mint a nagyok. Aztán persze bevetette a kiskutya szemeit, meg a vadító mosolyát, de nem jött össze. Szóval fogadtunk, hogy ha nem bírja ki akkor egy egész napos kondinapot tartunk, ha kibírja akkor van egy kívánsága.
-Húh. Ez vicces. -nevetett. -És hogy bírja?
-Egy kicsit bevetettem magam, hogy szenvedjen.
-Na mesélj. -elmondtam neki hogy mi volt, aztán a végén El csak felröhögött.
-Hú, ezt nem gondoltam volna rólad, hogy így beveted magad. Gratulálok! Szenvedjen csak az ír! -adott egy pacsit, majd én is felnevettem. Pár perc múlva lejött Louis, Zayn és Lola is. Leültünk kajálni, mert Harry és Nora 3 szólás után sem jöttek.
-Niall?
-Majd jön.-vontam meg a vállam, majd a többiek furcsán néztek rám, El pedig kuncogott. Végül levánszorgott a kis ír manóm. Álmos fejjel és morgó képpel ült le minél messzebb tőlem.
-Jó reggelt. -köszönt majd elkezdte tömni magába a kenyereket. Nagyjából rám se nézett a kaja alatt és én se rá. A többieknek feltűnt valami, mert kérdően néztek ránk. Leültünk TV-zni (szokásos reggeli program) , majd Niall nem mellém ült, hanem a kanapé másik végére.
-Na jó. Elmagyaráznátok mi ez?  -kérdezte Liam rám és Niallre nézve.
-Miről beszélsz? -kérdeztem.
-Mindig reggeli csókkal köszöntitek egymást a reggelinél. Aztán mindig egymás mellett ültök a kanapén. És mindig egymást nézitek. És most nincs semmi. Azt ne mondjátok, hogy szakítottatok.- nézett Liam kétségbeesett fejjel. Felnevettem. Mindenki kérdően nézett rám, még Niall is.
-Dehogy szakítottunk. Csak egy fogadást kötöttünk. -kacsintottam Niallre. Erre Liam megkönnyebbülten felsóhajtott, majd elmosolyodtak a többiek is.
-Milyen fogadás? -nézett rám Zayn értetlen fejjel.
-Semmi extra... -mosolyogtam magamban, majd hallottam El kuncogását.
Ellel úgy döntöttünk, hogy elmegyünk fodrászhoz. Lola és Zayn elmentek Zayn szüleihez a hétvégére.
-Aztán jók legyetek. Nem rosszalkodni...túl sokszor. -kacsintott rájuk Louis. Megöleltem Lolát és Zaynt is majd elmentek.
-Na, induljunk akkor. -intettem Elnek, majd elindultunk. Mindegyikünk csak kicsit vágatott a hajából, majd beültünk egy kávéházba. Nagyon jól elbeszélgettünk, majd egy boltban megláttunk pár jó ruhát, ezért muszáj volt betérnünk. Még mindig meglepnek a rajongók, akik velem  szeretnének fényképet, illetve autogramot szeretnének. EL meglepetten fogadta,hogy vele és képet akartak és autogramot. Én is így reagáltam az elején.
-Hú. Azt hiszem én ezt nem fogom megszokni... -mondta szomorú arccal.
-Először nekem is nagyon furcsa volt,és most is. De el kell viselni, mert Niallt mindennél jobban szeretem, és érte bármit kibírok. Még az utálkozásokat is.
-Utálkozásokat? -nézett rám El furcsa arccal.
-Igen. Múltkor kaptam egy nagyon rosszindulatú levelet. Meg hát persze jó pár ember nem bírja a búrám.. De hát nem tudok mit tenni. Senki sem tökéletes.
-Úúúú. Ne is törődj velük. Mi szeretünk, és Niall is, és ez a lényeg. -ölelt meg, mire egy könnycsepp gördült le a arcomon.
Pár óra múlva hazaérve Louis már aggodalmaskodott Elért.
-Azt hittem már hogy sosem jöttök vissza. -csókolta meg gyorsan a barátnőjét. -Készülj, megyünk vacsorázni ma.
Ellel gyorsan fel is mentünk az én szobámba majd kiválasztottam neki egy jó ruhát azok közül amiket ma vettünk.
-Nagyon csinos vagy. -mosolyogva öleltem meg.
-Köszönöm.
Lent elköszöntem Louiséktól, majd lepattantam Niall mellé a kanapéra. Harry és Nora pedig ma Noráéknál van.

32. Fejezet ~ Ha így játszunk, akkor oké.

Pár perc csendes pihenő után lentről hallottuk Louis kiabálását.
-Niall! Elkészültél már? Indulunk !!!!!!!! -Niall szemei hirtelen kipattantak, majd óvatosan letett maga mellé.
-Ahjjj.. -mérgelődött. -Nem hiszem el hogy mindig megzavarnak...
Elmosolyodtam ahogy magában fortyogott, közben pedig hiper gyorsan felöltözött. Az ágyban könyökölve figyeltem, ahogy sietve kapja magára a ruháját, befújja magát a parfümével, majd a fürdőben kotorászik valamit. Amint kijött, egy csókot nyomott az ajkaimra, ami kicsit hosszúra sikeredett, majd az idegesen lentről kiabáló Louis hangjára Niall sietni kezdett lefelé.
-Délután jövök. Szeretlek. -és már rohant is le. Lentről hallottam, hogy lecseszik szegénykémet.
-Niall. El fogunk késni. Már nem megyünk előtte Nando's-ba, ezt elcseszted..
-Naaa, Lou. Légyszi, éhes vagyok.
-Nem. Elszórakoztad az idődet a csajoddal.
-Nem szórakoztam el...
-Akkor adj valami magyarázatot a késésedre. Ami kb. 20 perc volt.
-Pihentünk...
-Átlátok rajtad, ír barátom! Ismerem a íreket, nem olyan ártatlanok... -erre nagy nevetés hallatszott, majd csapódott az ajtó. Kimásztam az ágyból, majd lefelé vettem az irányt. Lolával TV-ztünk, majd megérkezett Nora és Eleanor is. Egy jó csajos délutánt tartottunk.
-El! Niall kifog nevetni. -röhögtem a szivárvány színű körmeim láttán.
.Ugyan. Szerintem nagyon szexi lett. -kacagott.
-És én mit szóljak? Eprek vannak a kezemen! -utalt az epermintára a körmén.
-Jaj már lányok, nyár van, kell a hangulat.
A körömfestés és sminkelés után kipletykáltuk magunkat a mi ágyunkban fekve.
-Ennek olyan...Niall illata van. -szagolt bele a párnába El, mire felnevettem.
-Igen, mivel Niall helye.
-Oh.
AZ arcunkat fehér pakolás borította, és uborkával a szemünkkel ültünk le a kanapéra zenét hallgatva. 10 percet sem bírtunk csöndben, megszólalt a LWWY és ugrálni kezdtünk. Gyorsan elment a délután. Arra lettünk figyelmesek, hogy pár ismerős arc felröhög az ajtóban. AZ arcunk még mindig felismerhetetlen volt a pakolás miatt, illetve mindegyikünk pizsigatyába, és pizsi felsőben ugrált.
-Khmm..Azt hiszem rossz helyre jöttünk.
Csípőre tett kezekkel próbáltunk gonoszan nézni a fiúkra, de a maszk miatt nem tudtunk grimaszolni.
-Szerintem mossátok le. -utasított röhögve Niall. Erre mindegyikünk elindult a barátja felé, akik sikítva futottak előlünk, Liam pedig jól szórakozott rajtunk. Végül megfogtam Niallt a konyhában. Próbált eltolni a karjával, és kisebbfajta harc vette kezdetét. Végül beadta a derekát, és egy arcra puszit megengedett.
-Hát szépen állunk...A saját barátom nem csókol meg...  -fordultam el tőle, mire két kezet éreztem a derekamon. Magához húzott,  a csípőink összeértek.
-Nekem mindenhogy gyönyörű vagy. -suttogta, majd megcsókolt.
-Na jó. Ezt azért nem hiszem el, hogy egy ilyen maszkban is tetszem.
-Pedig hidd el. -puszilta meg a fejem búbját. -Itt helyben rád vetném magam. -kuncogta a fülembe, mire felnevettem és megforgattam a szemem.
-Túl perverz vagy, drágám.-böktem meg a mellkasát.
-Na. Nem is. -mosolygott.-Csak pasiból vagyok. -rántott vállat, mire elnevettem magam. Úgy döntöttem felmegyek és lemosom a "Borzalmat" magamról. A lányok is velem tartottak, majd együtt sikerült levakarni magunkról a már megszilárdult fehér-zöld maszkot. Érdekes volt, hogy az arcom sokkal puhább lett. Úgy látszik mégis hatásos volt ez az izé. Lementünk, majd úgy döntöttünk hogy főzünk vacsit a fiúknak, mert elég kimerültek lehetnek. Niall nem bírta ki, és elrabolt. Végigsimított az arcomon, majd elmosolyodott.
-Nagyon puha lett. -motyogta aranyos hangon, miközben apró puszikat hagyott az arcomon. A többiek mosolyogva néztek minket, majd végül megszólalt Louis.
-Jaj, fiatalok. Két tanácsom van. Ezt vagy fent intézzétek el, vagy Em menj vissza a konyhába segíteni.
-Jó na. Amint látod lefoglaltak.-nevettem, miközben Niallre néztem. AZ ír manóm még egy gyors csókot adott, majd visszamentem a konyhába, ahol EL, Nora és Lola már szorgoskodtak.
-Szépen állunk. A te pasid a legkajásabb, és te segítesz a legkevesebbet. -vágott durcis képet Lola, majd felnevettem.
-Jól van na. Segítek.
Úgy döntöttünk, csirkecombokat rántunk, csinálunk salátát, illetve sült krumplit. Desszertnek pedig karamellás pudingot tejszínhabbal. Minden készült, de Niall folyton beszökött a konyhába, és elvitt magával egy marék krumplit.
-Niall. -csaptam e kezére- Nem marad a vacsihoz. -néztem rá morcosan, de csak elmosolyodott.
-Éhes vagyok, na. Siessetek.
Csak 4 csirkecombot égettünk el, és 2 adag krumplit. El és én elvágtuk az ujjunkat, miközben szeltük a paradicsomot, és az uborkát. 1 óra alatt elkészült az orbitális kajamennyiség, ami egy egész hadseregnek elég lett volna. Mindent kipakoltunk, majd az éhes csapat nekivágott a "pusztításnak".
-MMMmm. EZ isteni volt.  -köszönték meg a fiúk. Enyhén fullra ettem magam. El és Louis a répasrác szobájába vonultak, Lola és Zayn a kanapét sajátította ki, Nora és Harry pedig Harryhez mentek. Szegény Liam is elvonult egymagában. Niall felkapott a vállára, majd felfelé vettük az irányt. Sikongattam, mert féltem, hogy ledob.
-Milyen erős lettél. -nevettem,
-Látod. Az edzések megteszik a hatásukat. -mondta büszkén.
Bementünk a szobánkba, majd Niall rögtön letámadott.
-Azért..Levegőhöz..Had..Jussak.. -nevettem bele a csókunkba.
-Egész nap alig láttalak. -nézett rám boci szemekkel. -Nézünk valami filmet?
-Felőlem oké. Mire gondoltál?
-Amit te akarsz. Nekem mindegy.
Niall odalépett a DVD gyűjteményhez majd hosszasan végigmérte. Odaléptem én is mellé.
-Nézzünk mesét légyszi!! -kezdtem el ugrálni mint egy óvodás. Niall felnevetett.
-Olyan vagy mint egy kislány.
-Ha kislánynak tartasz akkor nem csinálhatunk többet olyan dolgokat mint a nagyok. -tettem csípőre a kezem és összeráncoltam a szemöldököm.
-Visszavontam! Nem vagy kislány! -tiltakozott felemelt kezekkel, amire elnevettem magam.
-Már késő...
-Na már... -állt fel a guggolásból, majd elindult felém, de én hátráltam. Végül megbotlottam az ágyban, ás ráestem. Niall fölém emelkedett, majd meg akart csókolni, de nem engedtem.
-Most komolyan nem csókolhatlak meg? És nem csinálhatok...semmit?! -nézett rám kikerekedett szemekkel.
-Nem.
-Ne legyél már ilyen na... -próbálta bevetni a boci szemeit, de nem jött össze. Elmásztam tőle, de megfogta a derekam.
-Ne szórakozz már velem...Tudod hogy nem bírom ki... -mosolygott rám szívdöglesztően, de túlságosan élveztem a helyzetet, hogy feladjam.
-Pedig bírd ki. Fogadunk valamiben hogy nem bírod ki 5 napig, hogy nem érsz hozzám? -néztem rá gonosz mosollyal. Először nem hitte el amit mondok, majd elgondolkodott.
-Miben ?
-Ha én nyerek, akkor tartunk egy egész napos edzőnapot. Futás, konditerem, stb.
-Hm... De ha én nyerek, akkor...van egy kívánságom.
-Áll az alku. -kacsintottam rá, majd kezet fogtunk. -De ugye tudod, hogy hozzám se érhetsz. -mosolyogtam.
-De te sem hozzám.
-Neked rosszabb lesz. -nyújtottam rá a nyelvem.
-Majd meglátjuk...
Ezzel el is vonult a fürdőbe. Pár perc múlva csak egy törölközővel a derekán jött ki, majd szép lassan sétálgatott előttem, miközben én az ágyon feküdtem.
-Keresel valamit? -szóltam hozzá mosolyogva.
-Ö...Igen...
-Mégis mit ?
-Az alsómat. Nem láttad véletlenül?
-Nem.
-Akkor azt hiszem meztelenül kell aludnom. -kacsintott. Csak megrántottam a vállam. Szép lassan leszedte magáról a törölközőjét, majd befeküdt az ágyba. Felálltam majd én is bementem a fürdőbe. Vicces volt látni ahogy zavarja, amiért azt mutattam, hogy ez teljesen közömbös nekem. Pedig nagyon nem volt az. Nekem is nehéz volt megállni, de kontrolláltam magam. Ha így játszunk, akkor oké. Te akartad, Horan!