XII. Fejezet ~ Végleg vége

Ugyan is Niall egy másk csajjal csókolózott. A könnyek elöntötték a szemeimet. Nora is észrevette a helyzetet. Mésodperceken belül felugrottam az asztaltól és az ajtó felé kezdtem rohanni. Nora pedig loholt utánam.
-Emma! Várj! Emm! -kiabált utánam, de én csak mentem tovább egyenesen. A nagy siettségben elestem. A utolsó amire emlékszem, hogy Nora jön jön oda mellém és olyanokat mond, hogy "Emma! Kelj fel! Emma! Gyerünk!" közben pedig folynak a könnyei.
Amikor felkeltem, mindenhol fehérség vett körül. Egy ágyban feküdtem. Mellettem Nora fogta a kezemet, illetve Liam ült ott, és Niall. Harry,Louis és Zayn a kinti várakozóban ültek.
-M..Mi történt? Korház? Ne? Miért vagyok itt? -folyt le pár könnycsepp az arcomon. Nem bírtam Niallre nézni. -Mit keresel itt?
-Niall. Menj ki! -utasította Nora. Niall szomorú arccal ment kifelé az ajtón, majd Liam is követte. Ahogy ránéztem Norára könnyes volt a szeme, de mosolygott.
-Mi történt Nora? -kérdeztem.
-Jól ránkhoztad a frászt. -mosolygott. -mikor megláttad Niallt egy másik lánnyal csókolózni, elkezdtél futni kifelé a buliból. Én meg utánad rohantam. Te elestél, és elájultál. Nagyon megijedtem. Aztán felhívtam a fiúkat és behoztunk a kórházba. -könnycseppek gurultak le az arcomon. A úgy éreztem a szívembe kést vájtak. Ahogy Niallt látom csókolózni mással, az a kép járt végig a fejembe.
-Niallel mi van?
-Megmondtam neki, hogy menjen ki. Gondolom nem akarod látni.
-Nem! Miért tette ezt velem? Nem vagyok elég jó neki? Már nem is szeret? Miért?- folytak mégjobban a könnyek a szememből. Nora szorosan megölelt. Egy orvos jött be.
-Miss Juley? Jobban van?
-Jó reggelt. Igen, köszönöm. Meg tudhatom hogy van-e valami bajom?
-Persze. Egy enyhe agyrászkódást kapott, amikor beütötte a fejét, illetve nagyon le van gyengülve. Történt valami ami megviselte?
-Nem.. -hazudtam. -Mikor mehetek haza?
-Már most mehet is. Csak annyit kérek, hogy pihenjen legalább 2-3 napig, és ne csináljon semmi megeröltetőt.
-Rendben. Köszönöm.
Kimásztam az ágyból, átöltöztem (vagyis a bulis ruhámba, mert az volt ott) . Nora megfogta a kezem, és kimentünk a kórteremből. Kint a fiúk karikás szemekkel és féltően néztek rám.
-Jól megjesztettél minket! -futott oda hozzám Louis. Illetve az összes fiú megölelt. Niall ott ült a széken, könnyes szemekkel. Amikor fel akart állni, hogy odajöjjön hozzám, megrántottam Nora kezét, hogy induljunk. Vette az adást, elindultunk kifelé. Beültetünk a kocsiba.
-Liam. Kérlek Niall ne jöjjön egy autóval velem. Kérlek. -súgtam Liamnek, aki bólintott. A kocsiba én, Nora, Zayn és Liam voltunk. Amint odaértünk a fiúkhoz, felmentünk Niall szobájába. Semmi kedvem sem volt az ő szobájába lenni, de a jelenlegi állapotom szerint úgy sajgott a fejem, hogy mindegy volt hova megyek, csak had dőljek le egy kicsit. Átvettem a ruhámat, bebújtam az ágyba, Nora betakart, majd kiment a szobából.
-Nora! -szóltam utána.
-Tessék?
-Nagyon köszönök mindent. Te vagy a legjobb barátnőm! -erre odajött hozzám és szorosan megölelt.
-Igazán nincs mit.
Amint kiment a szobából, a szemeimet elöntötték a könnyek. Hogy tehette ezt velem Niall? Miért? Már nem vagyok neki elég jó? Vagy azért mert még nem feküdtem le vele? Pár perc után elfogott az álom. Amikor felkeltem Nora itt mellettem és mosolygott, kezében egy tányér tojásrántottával.
-Jó reggelt! Vagy is inkább estét! -nevetett. -Hoztam kaját, mert gondolom nagyon éhes vagy.
-Igen.Köszönöm. -vettem el a kezéből a tálcát, majd hapzsolni kezdtem. Este 8 óra volt már. 12 órája alszom. Huh.
-Niall? Niall hol van?
-A nappaliban ül a sarokban. Pengeti a gitárját és sír. Beszélni akarsz vele?
-Nem. Nem akarok vele többet beszélni. Soha. -ismét sírásba kezdtem.

/Niall szemszöge/

Ott álltam az ajtó előtt, és hallgattam amit mond. Amint kiejtette azt a mondtatot, hogy "Nem akarok vele beszélni, soha! " A szívembe mintha kést szúrtak volna. Elfogott a sírás. Hogy lehettem ilyen hülye? Ő volt a mindenem. Vele lett teljes az életem, erre pedig lesmároltam egy másik lányt? Mondhatnám azt, hogy a pia tette, de erre nincs mentség. Elvesztettem, örökre. Milyen lesz az életem nélküle? Úgy, hogy amikor felkelek nem lesz mellettem? Amint hallottam, hogy Nora elindult az ajtó felé, lefutottam a lépcsőn. Nora dühösen jött utánam.
-Niall James Horan. Azt hiszem beszélnünk kell. -bólintottam, majd felmentünk Harry szobájába.
-Hogy tehetted ezt vele? Mindennél jobban szeretett téged. Te meg csak úgy lesmároltál egy csajt? Nem érdekel hogy pia volt benned... Nora teljesen összetört. És ha valami baja lett volna? Mint pl. elüti egy kocsi és meghal? Nagyon haragszik rád, és nem akar veled többet beszélni. Szerintem ez érthető. Lehet, hogy csak a düh beszél belőle. Legalábbis reméld azt, hogy szóba fog még veled állni. Nagyon szép pár vagytok. Tényleg. És hiába haragszom most én is nagyon rád, tudom, hogy Emma boldog volt melletted. SZóval, megpróbálom majd megpuhítani a szívét. De nem miattad teszem! Hanem hogy Emma boldog legyen.
-Nora, én nem tudom miért tettem.. Ittam, és észre sem vettem, hogy a csaj rámnyomul. És amikor megcsókolt el kellett volna löknöm magamtól. Nem tudod elhinni, hogy most milyen lekiismeretfurdalásom van...
-Hát nem is.. De ezt magadnak köszönheted. Na most ha megbocsájtasz, átmegyek Emmához. -ezzel elhagyta a szobát. A könnyeim csak folytak tovább. Sosem sírtam mgé lány miatt. De Emma az életem. Ha nem kapom vissza, nincs is semmi értelme az életemnek. Hallottam, hogy a fiúk jöttek be a szobába.
-Ennek mi rtelme volt Niall? Miért tetted? -kérdezte Zayn.
-Nem tudom...Én nem akartam, az a csaj nyomult rám...És, pia volt bennem. És...
-Hjaj, jaj tesó. Ezt rendesen elszúrtad. -motyogta Liam.
-Tudom...
Lementünk a nappaliba. Pér perc múlva azt láttam, hogy Emma egy bőrönddel a kezében jön le a lépcsőn. Nem akartam a legrosszabra gondolni. Komolyan elmegy? Ez nem lehet. Nora is jött utána szomorú fejjel.
-Emma? Hova mentek? -kérdezte Liam.
-Haza... -motyogta Em.
-Tessék? Komolyan? Ne hagyj itt minket. -nézett boci szemekkel Louis.
-Ne haragudjatok fiúk. De értsetek meg. Nagyon szeretlek titeket. És majd találkozhatunk. -mosolygott rájuk. Az összes fiú megölelte Emmát. AMikor felálltam a kanapéról, hogy beszéljek vele, megállított.
-Niall.Kérlek ne gyere ide. -még a szemebe se volt képes nézni. Akkor lehet hogy még szeret? Szomorúan ültem vissza a helyemre. Néztem ahogy Emm elmegy a bőröndjével