32. Fejezet ~ Ha így játszunk, akkor oké.

Pár perc csendes pihenő után lentről hallottuk Louis kiabálását.
-Niall! Elkészültél már? Indulunk !!!!!!!! -Niall szemei hirtelen kipattantak, majd óvatosan letett maga mellé.
-Ahjjj.. -mérgelődött. -Nem hiszem el hogy mindig megzavarnak...
Elmosolyodtam ahogy magában fortyogott, közben pedig hiper gyorsan felöltözött. Az ágyban könyökölve figyeltem, ahogy sietve kapja magára a ruháját, befújja magát a parfümével, majd a fürdőben kotorászik valamit. Amint kijött, egy csókot nyomott az ajkaimra, ami kicsit hosszúra sikeredett, majd az idegesen lentről kiabáló Louis hangjára Niall sietni kezdett lefelé.
-Délután jövök. Szeretlek. -és már rohant is le. Lentről hallottam, hogy lecseszik szegénykémet.
-Niall. El fogunk késni. Már nem megyünk előtte Nando's-ba, ezt elcseszted..
-Naaa, Lou. Légyszi, éhes vagyok.
-Nem. Elszórakoztad az idődet a csajoddal.
-Nem szórakoztam el...
-Akkor adj valami magyarázatot a késésedre. Ami kb. 20 perc volt.
-Pihentünk...
-Átlátok rajtad, ír barátom! Ismerem a íreket, nem olyan ártatlanok... -erre nagy nevetés hallatszott, majd csapódott az ajtó. Kimásztam az ágyból, majd lefelé vettem az irányt. Lolával TV-ztünk, majd megérkezett Nora és Eleanor is. Egy jó csajos délutánt tartottunk.
-El! Niall kifog nevetni. -röhögtem a szivárvány színű körmeim láttán.
.Ugyan. Szerintem nagyon szexi lett. -kacagott.
-És én mit szóljak? Eprek vannak a kezemen! -utalt az epermintára a körmén.
-Jaj már lányok, nyár van, kell a hangulat.
A körömfestés és sminkelés után kipletykáltuk magunkat a mi ágyunkban fekve.
-Ennek olyan...Niall illata van. -szagolt bele a párnába El, mire felnevettem.
-Igen, mivel Niall helye.
-Oh.
AZ arcunkat fehér pakolás borította, és uborkával a szemünkkel ültünk le a kanapéra zenét hallgatva. 10 percet sem bírtunk csöndben, megszólalt a LWWY és ugrálni kezdtünk. Gyorsan elment a délután. Arra lettünk figyelmesek, hogy pár ismerős arc felröhög az ajtóban. AZ arcunk még mindig felismerhetetlen volt a pakolás miatt, illetve mindegyikünk pizsigatyába, és pizsi felsőben ugrált.
-Khmm..Azt hiszem rossz helyre jöttünk.
Csípőre tett kezekkel próbáltunk gonoszan nézni a fiúkra, de a maszk miatt nem tudtunk grimaszolni.
-Szerintem mossátok le. -utasított röhögve Niall. Erre mindegyikünk elindult a barátja felé, akik sikítva futottak előlünk, Liam pedig jól szórakozott rajtunk. Végül megfogtam Niallt a konyhában. Próbált eltolni a karjával, és kisebbfajta harc vette kezdetét. Végül beadta a derekát, és egy arcra puszit megengedett.
-Hát szépen állunk...A saját barátom nem csókol meg...  -fordultam el tőle, mire két kezet éreztem a derekamon. Magához húzott,  a csípőink összeértek.
-Nekem mindenhogy gyönyörű vagy. -suttogta, majd megcsókolt.
-Na jó. Ezt azért nem hiszem el, hogy egy ilyen maszkban is tetszem.
-Pedig hidd el. -puszilta meg a fejem búbját. -Itt helyben rád vetném magam. -kuncogta a fülembe, mire felnevettem és megforgattam a szemem.
-Túl perverz vagy, drágám.-böktem meg a mellkasát.
-Na. Nem is. -mosolygott.-Csak pasiból vagyok. -rántott vállat, mire elnevettem magam. Úgy döntöttem felmegyek és lemosom a "Borzalmat" magamról. A lányok is velem tartottak, majd együtt sikerült levakarni magunkról a már megszilárdult fehér-zöld maszkot. Érdekes volt, hogy az arcom sokkal puhább lett. Úgy látszik mégis hatásos volt ez az izé. Lementünk, majd úgy döntöttünk hogy főzünk vacsit a fiúknak, mert elég kimerültek lehetnek. Niall nem bírta ki, és elrabolt. Végigsimított az arcomon, majd elmosolyodott.
-Nagyon puha lett. -motyogta aranyos hangon, miközben apró puszikat hagyott az arcomon. A többiek mosolyogva néztek minket, majd végül megszólalt Louis.
-Jaj, fiatalok. Két tanácsom van. Ezt vagy fent intézzétek el, vagy Em menj vissza a konyhába segíteni.
-Jó na. Amint látod lefoglaltak.-nevettem, miközben Niallre néztem. AZ ír manóm még egy gyors csókot adott, majd visszamentem a konyhába, ahol EL, Nora és Lola már szorgoskodtak.
-Szépen állunk. A te pasid a legkajásabb, és te segítesz a legkevesebbet. -vágott durcis képet Lola, majd felnevettem.
-Jól van na. Segítek.
Úgy döntöttünk, csirkecombokat rántunk, csinálunk salátát, illetve sült krumplit. Desszertnek pedig karamellás pudingot tejszínhabbal. Minden készült, de Niall folyton beszökött a konyhába, és elvitt magával egy marék krumplit.
-Niall. -csaptam e kezére- Nem marad a vacsihoz. -néztem rá morcosan, de csak elmosolyodott.
-Éhes vagyok, na. Siessetek.
Csak 4 csirkecombot égettünk el, és 2 adag krumplit. El és én elvágtuk az ujjunkat, miközben szeltük a paradicsomot, és az uborkát. 1 óra alatt elkészült az orbitális kajamennyiség, ami egy egész hadseregnek elég lett volna. Mindent kipakoltunk, majd az éhes csapat nekivágott a "pusztításnak".
-MMMmm. EZ isteni volt.  -köszönték meg a fiúk. Enyhén fullra ettem magam. El és Louis a répasrác szobájába vonultak, Lola és Zayn a kanapét sajátította ki, Nora és Harry pedig Harryhez mentek. Szegény Liam is elvonult egymagában. Niall felkapott a vállára, majd felfelé vettük az irányt. Sikongattam, mert féltem, hogy ledob.
-Milyen erős lettél. -nevettem,
-Látod. Az edzések megteszik a hatásukat. -mondta büszkén.
Bementünk a szobánkba, majd Niall rögtön letámadott.
-Azért..Levegőhöz..Had..Jussak.. -nevettem bele a csókunkba.
-Egész nap alig láttalak. -nézett rám boci szemekkel. -Nézünk valami filmet?
-Felőlem oké. Mire gondoltál?
-Amit te akarsz. Nekem mindegy.
Niall odalépett a DVD gyűjteményhez majd hosszasan végigmérte. Odaléptem én is mellé.
-Nézzünk mesét légyszi!! -kezdtem el ugrálni mint egy óvodás. Niall felnevetett.
-Olyan vagy mint egy kislány.
-Ha kislánynak tartasz akkor nem csinálhatunk többet olyan dolgokat mint a nagyok. -tettem csípőre a kezem és összeráncoltam a szemöldököm.
-Visszavontam! Nem vagy kislány! -tiltakozott felemelt kezekkel, amire elnevettem magam.
-Már késő...
-Na már... -állt fel a guggolásból, majd elindult felém, de én hátráltam. Végül megbotlottam az ágyban, ás ráestem. Niall fölém emelkedett, majd meg akart csókolni, de nem engedtem.
-Most komolyan nem csókolhatlak meg? És nem csinálhatok...semmit?! -nézett rám kikerekedett szemekkel.
-Nem.
-Ne legyél már ilyen na... -próbálta bevetni a boci szemeit, de nem jött össze. Elmásztam tőle, de megfogta a derekam.
-Ne szórakozz már velem...Tudod hogy nem bírom ki... -mosolygott rám szívdöglesztően, de túlságosan élveztem a helyzetet, hogy feladjam.
-Pedig bírd ki. Fogadunk valamiben hogy nem bírod ki 5 napig, hogy nem érsz hozzám? -néztem rá gonosz mosollyal. Először nem hitte el amit mondok, majd elgondolkodott.
-Miben ?
-Ha én nyerek, akkor tartunk egy egész napos edzőnapot. Futás, konditerem, stb.
-Hm... De ha én nyerek, akkor...van egy kívánságom.
-Áll az alku. -kacsintottam rá, majd kezet fogtunk. -De ugye tudod, hogy hozzám se érhetsz. -mosolyogtam.
-De te sem hozzám.
-Neked rosszabb lesz. -nyújtottam rá a nyelvem.
-Majd meglátjuk...
Ezzel el is vonult a fürdőbe. Pár perc múlva csak egy törölközővel a derekán jött ki, majd szép lassan sétálgatott előttem, miközben én az ágyon feküdtem.
-Keresel valamit? -szóltam hozzá mosolyogva.
-Ö...Igen...
-Mégis mit ?
-Az alsómat. Nem láttad véletlenül?
-Nem.
-Akkor azt hiszem meztelenül kell aludnom. -kacsintott. Csak megrántottam a vállam. Szép lassan leszedte magáról a törölközőjét, majd befeküdt az ágyba. Felálltam majd én is bementem a fürdőbe. Vicces volt látni ahogy zavarja, amiért azt mutattam, hogy ez teljesen közömbös nekem. Pedig nagyon nem volt az. Nekem is nehéz volt megállni, de kontrolláltam magam. Ha így játszunk, akkor oké. Te akartad, Horan!