21. Fejezet ~ "Nem tehetek róla hogy érzékeny vagyok."

Bezárkóztam Niall szobájába. Zayn az ajtót verte.
-Nem maradhatsz bent örökre. -dühöngött .
-De! Szerencsére Niallnél mindig van dugikaja és ital. Bleblee!
-Nem hiszem...
-Ez nem jött be Bradforfi Bad Boy!
Gondoltam, hogy nem fog elmenni egy ideig, szóval inkább leültem a laptopom elé. Felmentem twittere, ask.fm-re. Egy üzeneten megakadt a szemem. "Kedves Emma! Te egy utolsó aljas rib*nc vagy, aki nem érdemli meg Niallt. Olyan ocsmány vagy, hogy a tengeriszörny megirigyelne. Szállj le Niallről, külünben nem állok jót magamért. Ezt komolyan gondolom! Te is nagyon jól tudod, hogy nem illetek össze. Te egy undorító, ocsmány, gonosz, szemét, rosszindulatú, és nincs annyi rossz szó, amennyit te érdemelsz. Niallen élősködsz és a fiúkon. Rádköpnék legszívesebben. Alig várom a pillanatot, hogy Niall bejelentse, hogy szakítottatok. Lehet, hogy a Directionerek 90%-a szomorú lesz, de én NEM! Én pezsgőt fogok inni és örvendezni. Remélem elüt egy kamion az úttesten, te szerencsétlen, tehetségtelen liba. Még hogy te vagy példakép az emebreknek? VICC! Te max. egy csövesnek lehetsz a példaképe. És amit művelsz, ahogy vonaglassz mint egy páwa, undorító. Nagyon gyorsan szállj le Niallről! Nagyon nagyon gyorsan! És jól jegyezd meg amit írtam, mert ez az igazság! Tiszta szívemből gyűlöllek! Ezer puszi: Jah, mégse. Inkább ezer tüskés ölelés! Szép napot..." Ez az üzenet csapásként érkezett. A könnyeim egyre gyorsabban kezdtek hullani. Miért érdemeltem ezt ? Nem tettem senkinek semmi rosszat. Emberből vagyok, nekem is kijár a boldogság. És Niall mellett megtaláltam. Engem nem érdekel, hogy híres, vagy hogy mennyi pénze van. Én saját magáért szeretem. Sose kértem Nialltől pénzt, sem a fiúktól, és nem is fogok! Ez a levél késszúráként érte a szívemet. Miért gyűlöl valaki ennyire? Azért mert Niallel járok? Ha igazán szereti Niallt, és a One Directiont, akkor boldognak kellene lennie, hogy boldogok a srácok. Vagyis, egyenlőre csak Niall és lehet, hogy Louis. Lecsaptam a laptopot és a kezembe vettem, és sírva mentem ki az ajtón. Zayn le akart volna éppen támadni, de amikor meglátta, hogy sírok az arckifejezése teljesen megváltozott.
-Emma. Jól vagy? Mi történt? -csak odamentem hozzá, és szorosan megöleltem. Jól esett most egy meleg ölelés. Lementem a lépcsőn, és leültem a kanapéra. Niall eléggé kétségbeesett, amikor meglátott.
-Emma! Mi a baj? -kött oda hozzám, és megölelt. Szorosan hozzábújtam. Szegénykém pólója átázott a könnyeimtől. Ez csak egy levél, lehet hogy túlreagálom, de érzékeny a lelkem. Kinyitottam a laptopom, és megmutattam a fiúknak, akik érdeklődve nézték.
-Mekkora egy szemét! -csattant fel Zayn.
-Jaj, édesem. Ne törődj az ilyen levelekkel. Rengeteget fogsz még kapni, mert vannak utálkozók, akik nem bírják elviselni, ha járunk valakivel. És amiket írt, az egyáltalán nem igaz. Te gyönyörű vagy, kedves, és okos. Ne törődj vele, rendben? Nem érdemli meg, hogy szomorú legyél. -mélyen a szemembe nézett és megcsókolt.
-Bizony. Az ilyeneket ne vedd magadra, jó?
Nagyon kedves volt a fiúktól, hogy mindannyian vígasztaltak. Nem akartam elrontani a hangulatukat. De nem tehetek róla, hogy ilyen érzékeny vagyok. Csodálkozom, hogy kibírnak ép idegekkel.

/Niall szemszöge/

Amikor megmutatta Emma az üzenetet, nagyon mérges voltam, hogy valaki ilyet mert írni a barátnőmnek. Amit írt, abból semmi sem igaz. Ahogy vígasztaltam, eszembe jutott, hogy én hogy reagáltam az utálkozó levelekre. Bizony, rengetegszer megkaptam, hogy nem illek a bandába, ronda, kövér disznó vagyok. És olyat is olvastam, hogy a Directionerek 83%-át nem érdekelné, ha kilépnék a bandából. Én is rettenetesen szomorú voltam, és összetörtem a leveleken. De meg kellett tanulnom kezelni. Nem volt könnyű, de rájöttem, hogy nem érdemlik meg, hogy minden nap sírjak miattuk. Emma egy kis idő után megnyugodott. Hozzámbújva nézte a TV-t. Zayn ismét fényképezett.
-Haha. Milyen kis cuncik vagytok!
-Zayn! -szólt rá Emma- Egész évben nem tettél ki annyi fotót, mint amennyit ma csináltál twitterre... -sóhajtott.
-Bosszú jár még neked, ugye tudod. -kacsintott a barátnőmre.
-Igen? Ha harc, hát legyen harc, Malik. -nézett Emm szúrósan Zaynre.
-Úgy van.
A nap további része abból telt, hogy Emma és Zayn egymást fényképezgetve futkároztak. Próbáltak minél kínosabb képeket csinálni egymásról. Én csak a telefonomat nézve nevettem. Elég vicces képek lettek. A directionerek most örülhetnek, azt hiszem. Zaynről volt ásítós, félmeztelen, tükör előtt állós, kajálós és tüsszögős kép. Emmáról pedig alvós, kócos hajú, evős, földön fekvős, stb. A fiúkkal mi csak röhögtünk rajtuk. Egyrészt örültem, mert Emma végre megnyugodott, és visszajött a jó hangulat a házba. Nora és Harry időközben elmentek. Azthiszem Noráéknál alszik ma Harry, nem tudom pontosan.
Az éjszaka közepén felkeltem. Nem tudom miért. Próbáltam visszaaludni, de nem sikerült. Lementem a konyhába, elővettem egy tábla csokit meg egy pohár tejet, és kimentem a teraszra. Leültem az egyik napozóágyra. Jó volt egy kicsit egyedül lenni és gondolkodni. Néztem a csillagokat. Elgondolkodtam a jövőmön. Igen, Emma szerepel benne. Azt hiszem megtaláltam azt, aki boldoggá teszi a mindennapjaimat. Akiben 100%-osan megbízom. Minden perc kincs. Aki a legjobb barátom is egyben. Vele el tudom képzelni a jövőm. Vagyis, csak vele tudom elképzelni. Nem is tudom mi lenne, ha valaki elvenné tőlem. Érdekes, mert Emm más volt már az elején. Azonnal beleszerettem. Velem ilyen nem történt még. Tudtam, hogy ő különleges lesz. És ami nagyon fontos nekem, hogy anyuéknak is szimpatikus.
Az idő nagyon gyorsan repült, én pedig elmerültem a gondolataimban. Hirtelen ugrottam egyet, amikor egy kéz érintette meg a vállamat. Emma volt az. Kicsit kócosan és álmosan feküdt le mellém, és bújt hozzám.
-Mit csinálsz itt ilyenkor?
-Felkeltem, és nem akartalak felébreszteni a forgolódásommal, szóval inkább kijöttem.
-És mit csinálsz itt kint?
-Gondolkodom. És nézem a csillagokat. -mosolyodtam el.
-Jé, nézd, ott egy szívecske ! Ott! -mutatott az újjával az égre.
-Látom. Ott meg egy hal!
-Nem, az egy kalóz! -nevetett.
Elég sok ideig kerestük még az égen a csillagokat, majd Emma elaludt mellettem. Szép lassan az én szemeim is ólom nehézzé váltak, és elnyomott az álom.

-Jé, de aranyosak. Odanézzetek! -hallottam Louis hangját félálomban. Illetve Zayn telefonjának a fényképezőjének a kattanását. Kinyitottam a szemem. Nem kellett volna, mert majdnem kiégette a nap. Emma mélyen aludt mellettem. Ránéztem és elmosolyodtam. Mint egy angyal. Elkezdtem simogatni a vállát, hogy felkeljen. Egy hatlmas ásítás kíséretében kinyitotta a szemét.
-Jó reggelt. -adtam neki egy szájrapuszit.
-Jó reggelt. -nyújtózott meg mellettem.
-Jól aludtál? -nevettem.
-Tökéletesen. -túrt bele a hajamba. Felálltunk mindketten, és bementünk a lakásba.
-Jóóóó reggelt tubicáim. -dalolt Louis. Erre elnevettük magunkat Emmel.
-Olyan aranyosan aludtatok. -mosolygott Zayn is. -Muszáj volt csinálnom egy képet.-váltott az arca ördögi vigyorra. Emma forgatta a szemeit.
-Ahj, Zayn. Mi lenne, ha abbahagynánk? -kérdezte a barátnőm.
-Na ne már. Olyan jó buli... -zsörtölődött.
-Zayn. -nézett rá Emma szúrósan. -Csinálhatsz NÉHA képeket. NÉHA! Megfelel?
-Meg... -dünnyögött tovább, és elkezdte enni a szendvicsét. Emmával bekapcsolódtunk mi is a reggelibe. Egyszer csak megszólalt Louis.
-Tartsunk ma strand napot!! Egész nap legyünk kint és medencézzünk és napozzunk, és vizipisztolyozzunk, és minden hülyeség. Benne vagytok? -nézett ránk csillogó szemekkel Louis. Erre elnevettem magam. Olyan volt mint egy kisgyerek.
-Én benne vagyok. -kezdtem bele a 2. szendvicsembe.
-Jóó! -jött a tömeges válasz.
-De várjuk meg Harryt és Norát. Az úgy igazságos. Írok Norának egy sms-t hogy hozzon törcsit meg fürdőruhát. -mondta Emma. Pár perc múlva visszajeleztek Harryvel, hogy hamarosan jönnek, és hozák Nora cuccát.