Ismét csak meg tudom köszönni a sok kommentet és pipát, amit hagytok, agyon hálás vagyok! ♥ Lehet, hogy már unalmasnak találjátok, hogy mindig kiírom, de én ezt fontosnak gondolom, ugyan is máshogy nem tudom kifejteni a köszönetemet! :))♥
Vasárnap Londonba utazok egy hétre, szóval ne haragudjatok, egy hétig nem tudok részt hozni.:( Viszont utána kárpótollak benneteket, megígérem! :)) Illetve már holnap felrakom a következő részt! :)
sok puszi xx
---
Elvesztem a szemeibe. Gyönyörű kékek voltak, mint mindig, de
most valahogy még szebbnek tűntek. Egy pillanatra sem engedtük el egymás tekintetét,
majd egy emberfeletti erő lett úrrá rajtam. Nem tudtam, mit miért teszek, de
azt éreztem, most ezt kell tennem. Lassan közelítettem felé. Meglepődötten
nézett rám, de nem hajolt el. Ajkaimat az övéire tapasztottam, majd ő
cselekedett. Nyelve óvatosan bejutásért esedezett, amit azonnal megkapott.
Nyelveink összhangban mozogtak, először lassan keringőzni kezdtek, ami végül vad
csatába torkollottak. A gyomromban a pillangók tízezrei repdestek, a szívem
majdnem kiugrott a helyéről. Abban a pillanatban nem számított semmi. Úgy
éreztem, tovább nem tudom türtőztetni magam. Imádtam a csókját! Egyre többet
akartam belőle, nem érdekelt, hogy ez nem helyes. Óvatosan a hajába túrtam,
ezzel is közelebb húzva őt a fejemhez. Olyan édesen csókolt, mint az első és
második csókunknál is. De ez még inkább csodásabb volt. Hiszen..Mindketten
akartuk. Ennél romantikusabb nem is lehetett volna. Bármennyire is ott volt a
tudatomban, hogy ez nem helyes, nem szabad ezt tennem, még is a nagyobbik részt
az nyerte, hogy szeretem őt. Igen, szeretem. Határozottan nem úgy, mint egy
barátot! nem érdekeltek a korábbi vitáink, az ügyei a bulikban, vagy, hogy ez
már nem az első csókunk. Most már magamnak sem hazudhatok tovább.
Már kezdtünk teljesen kifogyni a levegőből, ezért meg
kellett szakítanunk a csókunkat. Niall kipirult arccal, csillogó szemekkel és
levakarhatatlan mosollyal az arcán meredt rám. Egy kicsit zavarba is hozott.
Lehajtottam a fejem, majd a mellkasába temettem az arcom, amit kuncogással
nyugtázott. Nem szóltunk egy szót sem, és ez így volt a helyén. Féltem, hogy
talán Niall nem akarta ezt az egészet, de nem akartam most ezzel törődni. Itt
volt velem, és megcsókolt. Ez a lényeg.
*
A szememet nem nyitottam ki, de felébredtem a beszédre.
-Szerintetek mi történt köztük? –ez határozottan Perrie
hangja volt.
-Tuti lefeküdtek. –kuncogott Zayn, mire egy csattanást
hallottam. –Áu!
-An nem olyan. A perverz formátokat már. –nevetett halkan
Perrie. Egy kisebb mosoly ült fel az arcomra, amit szerencsére nem láttak, mert
Niall teste eltakarta az enyémet.
-De most komolyan. Szerintetek összejöttek?
-Délután is összebújva aludtak. Nem hiszem…
-Ezt nem hiszem el, komolyan! Meddig várnak még?
-Szerintem lehet, hogy nem is fognak…Ha idáig nem tették,
akkor nem is fogják.
-Ilyeneket ne is merj mondani Zayn Malik! Mert nem alszol
velem.
-Jó,jó, befogtam asszony.
Nagy önuralom kellett ahhoz, hogy ne nevessem el magam. A
testem rázkódott a kuncogásba, aminek hatására Niall is mocorogni kezdett.
Gyorsan megembereltem magam, és úgy tettem, mint aki álomba merült. Niall egy
apró csókot nyomott az arcomra.
-Mi van Niall? Mi történt?
-Semmi extra. Csak…megvigasztaltam…és csókolóztunk. –éreztem
a hangjából, hogy mosolyog.
-Tessék?! –jött egyszerre a kérdés. –Jézusom,
jézusom,jézusom! –visongott Perrie. –Tudtam, tudtam, tudtam, hogy összejöttök!
Végre!
-És akkor ti most jártok? –ez biztosan Eleanor volt.
-Nem tudom. –sóhajtott Niall. –Nem vagyok benne biztos, hogy
ezt csak azért csinálta-e, mert ki volt akadva, vagy mert tényleg szeret..
-Ugyan már! Engedte hogy megcsókold? igen! Akkor? Ez tuti,
hogy szerelem.
-Igazából…ő kezdeményezett.
-Akkor meg mi itt a kérdés? Egyértelmű, hogy szeret téged.
-Remélem… -mondta halkan Niall, majd valahogy éreztem, hogy
engem néz. –Olyan gyönyörű és kedves. Pault kinyírom amiért megbántotta!
-Örülj neki. Neki köszönheted hogy eljátszhattad a hős
lovagot és ennek eredményében most összejöttetek.
-Nem baj. Akkor is ez nagyon bunkó volt Paultól. Beszéltetek
vele?
-Igen. Azt mondta, hogy majd esetleg bocsánatot kér Antől,
de persze csak, ha ő meg többet nem szól vissza neki.
-Ajánlom neki, hogy bocsánatot kérjen tőle. A szívem
hercegnőjét nem bánthatja senki. –kuncogott.
-Nocsak, nocsak. Akkor a mi kis írünk komolyan szerelmes.
Hát ezt is megéltük! –mondta lányos hangon Zayn, amire ismét majdnem
felnevettem. Végül mindenki elhallgatott, és én is újra álomvilágba merültem.
*
Reggel amint felébredtem, kétségeim voltak afelől, hogy a
tegnapi nap tényleg megtörtént-e. De amint magam mellé néztem, megpillantottam
az édesen szundikáló Niallt, és melegség öntötte el a szívem. Akkor tényleg
megtörtént a tegnap! Már oltárira kellett pisilnem, ezért muszáj volt átmásznom
Niallön, de mire kiértem volna, egy kéz visszarántott. Rajta feküdtem,
kuncogva adott egy puszit a homlokomra.
-Jó reggelt, szépség. –dörgölőzött az orrával az enyémhez.
-Neked is szőke herceg.
-Figyelj…a tegnapról beszélve… -komorodott el az arca.
–Akkor te…vagyis mi…szóval…
Nem engedtem, hogy befejezze a mondatot, ugyan is
megcsókoltam. Puha ajkai túl csábítóak voltak. Azt hiszem nehéz lesz megállnom
hogy ne csókoljam a nap minden egyes percében. Miután elváltunk, kuncogva ölelt
szorosan magához. Jól éreztem magam a
közelébe, és megnyugvást adott. De végül belém szállt a kisördög. Hiszen ha
szakítunk akkor mi lesz? Nem lehetünk többet barátok. Semmi nem lesz ugyan
olyan. Haragban leszünk egymással! És még egyszer nem bírnám ki, hogy
elveszítsem. Niall észrevette a zavart arcomat.
-Mi a baj, An?
-Niall…Én…Azt hiszem, hogy ezt nem lenne szabad. –másztam le
róla, majd az ágy szélére ültem.
-Te..Te miről beszélsz?
-Niall. Mi lenne, ha csak barátok maradnánk továbbra is? –kérdeztem
meg halkan.
-Tessék? –lepődött meg Niall. –Te…ezek után csak a barátom
szeretnél maradni? –kérdezte halkan, elcsukló hangon.
-Azt hiszem…igen. –mondtam ki nehezen. Hiszen egyáltalán nem
ezt akartam. Sőt! Csak csókolni akartam ott, ahol érem. De féltem..hogy ha
szakítunk, akkor mindent elrontunk. Bármennyire is fájt meghozni ezt a döntést,
nem tehettem mást. Ismét gyáva nyúl voltam, aki mindig a biztosra megy.
Niall felült, az arcát a két tenyerébe temette, majd a
plafont kezdte kémlelni.
-Rendben. –mondta ki, majd felállt, és szó nélkül ott
hagyott. Egyedül maradtam, magamban. Megint megbántottam. Újra…És magamat is.
De valahogy mindig a könnyebb utat akarom választani, ami igazából a nehezebbik.
/Niall szemszöge/
Maradjunk barátok? Ezt most komolyan gondolta? Hogy lehettem
ekkora hülye…Hiszen ez túl egyszerű lett volna, ha minden tökéletes is akár egy
percre is. De egyet nem értek. Akkor miért akart Ő megcsókolni engem. És miért
csókolóztunk tegnap este is jó pár percig és ma reggel is? Komolyan szórakozni
akar velem? Nem igazodok ki rajta.
Szomorúan baktattam ki a szobából, a többiekhez akik arcukon
nagy mosollyal figyeltek rám.
-Na hol hagyta a herceg a hercegnőjét? –kuncogott El.
-Kérlek szépen a hercegnő bejelentette, hogy szeretné, ha a
herceggel csak barátok maradnának...
-Ugye most csak viccelsz?! –döbbent le Perrie.
-Nem viccelek…Én ezt az egészet nem értem! –sóhajtottam fel.
–Reggel is megcsókolt! Éreztem..hogy szeret! Hogy gyorsabban ver a szíve és
hogy elpirul! Erre meg bejelenti, hogy szeretné ha csak barátok maradnánk… Most
szórakozik velem? Mert nagyon jó úton halad felé, hogy tönkretegyen. –nevettem
fel kínosan.
-Hát komolyan mondom fejbe verem ezt a csajt. –csattant fel
Perrie.
-Hagyjad. Inkább ne beszélj vele, jobb lesz. Azt hiszem jobb
lesz, ha lemondok róla… -hajtottam le a fejemet. Úgy éreztem a szívem ketté
szakad. Nem szeretek sírni,de a szemembe könnyek gyűltek. Erőlködtem, hogy ne
törjenek maguknak utat. Sikerrel jártam, de látni semmit sem láttam, mert
teljesen homályos volt minden. Valaki átölelt, amit viszonoztam. Puha öleléséből
egyből rájöttem, hogy ez Liam.
-Nyugi, haver. ne akadj ki ennyire miatta, oké? Csak egy
lány.
-Nem csak egy lány! –csattantam fel. –Nem tudjátok mennyit jelent nekem ez a lány!
–gurult le az arcomon egy könnycsepp. Nem törhetek meg! Ennyire nem! Gyorsan
eltüntettem az elkószáló cseppet, majd levetődtem az ágyamra, a fejemet pedig a
párnába nyomtam. Ennyire peches is csak én lehetek. Nekem mért nem jön össze
sosem semmi rendesen egy normális lánnyal?! Annyira szeretem őt! Szerelemből! Ő a tökéletes lány, akit el tudok képzelni magam mellé. Vele önmagam lehetek, elfogad olyannak, akinek vagyok, az idióta, bolondozós fiúnak. A puha ajkairól nem is beszélve! Egy lány sem varázsolt még el egy puszta csókjával ennyire! Kínoz. Inkább ne is tette voltna meg ezt az egészet, vagy is, ne tettük volna meg. Akkor sokkal könnyebb lenne minden! Ezek után már nem tudom, hogyan fogunk egymáshoz viszonulni, de úgy érzem, nincs hozzá erőm, hogy jó pofizzak vele. Pár pillanattal később megjelent az emlegetett szamár. Arcán enyhe
mosollyal vágódott leva kanapéra a többiek mellé. Ismerem, ez a mosoly nem
őszinte.
-Te.Én.Most.Beszélünk. –fogta meg Perrie An kezét, majd a
részlegükre indultak, és el is tűntek.
/An szemszöge/
-Na most azonnal elmondod, hogy mit szórakozol Niallel, és
hogy mi a szar van?! –kezdte Perrie enyhe idegességgel az arcán.
-Én..Én nem szórakozok vele…Csak..csak…félek. –hajtottam le
a fejem.
-Mitől félsz!?
-Attól, ha esetleg összejönnénk, és szakítanánk, akkor
minden elromlana köztünk. És én nem bírnám ki, ha még egyszer elveszíteném.
-Jaj de butus vagy.-ölelt meg Perrie. –Ne legyél folyton
pesszimista. Figyelj, akkor mi lenne, ha örökre együtt lennétek? Nem szabad
mindig mindenben a rosszat meglátnod, oké? Egyet mondok…most vagy tényleg Niall
közelébe se menj és kerüld el, vagy jöjj vele össze, de ha nem akarsz semmit tőle
akkor ne ölelgesd meg ilyenek, mert hidd el nekem, nagyon kiakad tőle.
Bármennyire is jó érzés neki, nem fogja bírni. Ismerem Niallt egy ideje, szóval
tudom, hogy szerelmes. Ne tudd meg milyen megtörten jött ki! Nem szokott sírni,
de most mégis könnyezett.
Perrie szavai könnyeket csaltak a szemembe. Könnyezett?
Miattam? Remek…ismét elszúrtam. Nem igazodom ki megint magamon sem ! Miért bántottam
meg már megint ennyire?
-Én…nem tudom.
-Szereted, ugye? –halványan bólintottam. –Akkor meg miért
kell mindig a nehezebb utat választanod? Nem lenne egyszerűbb, ha ti ketten egy
pár lennétek és mindegyikőtök boldog lenne? De!
-Tudom, hülye vagyok…De nekem túl fontos a barátságunk a
szerelemhez képest.
Kezd idegesíteni Anne viselkedése.. Egyébként nagyon szuper rés lett!:) De Niallt valami iszonyatosan sajnálom.. :\ Kíváncsian várom a folytatást.:)
VálaszTörlés:D örülök, hogy tetszett! :)))xx
TörlésAnnyira de annyira szeretem a blogodat!!! <333 engem is igazán idegesít Anne viselkedése... De nagyon tetszett!!:DD Gyorsan hozd a következő részt!!;))
VálaszTörlésnagyon jó ezt hallani!!! :'))♥
Törlésörülök, hogy tetszett! :))x holnap jön a rész x
Ó, hát én ezt nem hiszem el! Vagyis... de... hasonló választás előtt álltam én is nem rég, és ugyanígy tartottam bele menni a dologba. Végül megtettem, szóval AN-NEK IS MUSZÁJ MOST RÖGTÖN! Jajmár, ne kínozd őket már tovább.:D és minket se...:c ugye egy-két fejezeten belül végre összejônnek? Mondd, hogy igen kérlek! :D már idegeskedem, hogy mi van már, ráadásul a Teen Wolfot sem tudom letölteni és ahjj... nemár.:( SZERETIK EGYMÁST AZ ÉGSZERELMÉRE... An térj észhez, please
VálaszTörlésNa, nem rinyálok tovább, hanem inkább jóutat kívánok Londonba!:)
Egyébként nagyon jó lett a fejezet, már nagyon-nagyon várom a következőt, siess vele.(:
xx
:D:D:D:D:D:D:D:D jaj de jó*-*
Törléshát, An kissé makacs az ilyen dolgokban.:D
hát, nem mondok semmit, de majd hamarosan kiderül...:3
hahaha xddd
köszönöm szépen ♥:)
örülök, hogy tetszett! :)xx holnap hozom! xx
óó ugye te most szórakozol velem??? ne csináld már! jöjjenek már össze...ááhh..:| siess, nagyon!<3
VálaszTörlés:D:D:$$
Törléshamarosan... ;)
ma hozom a részt! :))xx
nagyon jóó! én 1 hét alatt elolvastam az EGÉSZ BLOGOT. mindennap hajnalkor mentem aludni, mert "úristen, nem bírom ki, hogy elolvassam a következő részt!" nyugtáztam az egészet... egyszerűen imádom!!! hamar hozd a kövi részt ;) xxx L.
VálaszTörlésörülök, hogy tetszik.:)xx
Törlésjaaaj, tényleg?!*--* nagyon jó ezt hallani ♥
ma hozom ! :)xx
nincs mit:) igen tényleg... igaz, ha úgy vesszük, akkor inkább 2 hét volt, de akkor nem volt netem, esélyem sem volt olvasni :( az jó*--*♥ xxxL.
Törlésez most komoly?:D te direkt kínzol minket!! jó volt egy kis ideig Niall szemszögből is olvasni.:) siess a kövivel :)xx
VálaszTörlés:D:D:$$
VálaszTörlésmegfogadtam a tanácsod és beleraktam egy kis Niall szemszöget,bár tudom, hogy nem lett túl hosszú.:/
ma hozom.:))x