#13 - Új haj

 

Miután Eleanor rendbe szedte magát, én Perrietől kölcsönöztem ruhát, ugyan is ma itt fog Zaynnél aludni, ezért elhozott vagy 4 pólót, meg 3 gatyát. A méretünk ugyan olyan, szóval tökéletesek voltak a ruhái. Eleanornak is adott egy szerelést, majd elköszöntünk a fiúktól, és a városba vitt az utunk. Elsőként a kozmetikushoz vezetett az utunk. Ott végeztünk másfél óra alatt, majd a fodrászhoz vettük az irányt. Eleanor vágatott a hajából, Perrie pedig azzal az ötlettel állt elő, hogy a haja vége rózsaszín lesz, és megcsináltatja, ha én is bevállalok valamit. Természetesen igent mondtam. Végül egymás kezét szorítva ültünk be a fodrászszékekbe. Perrienek nem volt nagy újdonság, mert már lila is volt a haja, de nekem furcsa volt, hogy a szőke hajam végére a rózsaszínből a kék árnyalatig jutottak el a színek. Először nagyon féltem, milyen lesz, de a végén nagyon tetszett. A lányokkal hármas ölelést csináltunk, majd vigyorogva kiléptünk a fodrásztól.

 

-Eszméletlen jó lett! -fogta a hajam Perrie, miközben mosolyogva bólogatott El.

-Komolyan! Niallnek nagyon fog tetszeni. -vágta rá El, mire gyorsan váltott is. -És a többieknek is.

-Remélem. Komolyan mondom, ez még magamnak is tetszik. Jó hatással vagytok rám.

Végül pedig a plázába mentünk, ahol nem kis időt illetve pénzmennyiséget költöttünk. Minden boltba vettünk valamit. Vagy egy körömlakkot, vagy egy miniruhát, vagy esetleg egy napszemüveget. A nap levezetéseként pedig a Starbucksba ültünk be egy kávéra.

-Ez egy hihetetlen nap volt. Ezt meg kell ismételnünk. -lelkesedett Perrie, mire Ellel elismerően bólogattunk.

-Még mindig nem hiszem el, hogy színes a hajam. -fogtam meg a hajam végét, majd egy kis kétségbeeséssel nézegettem.

-Nagyon jól áll, hallod? A pasik odalesznek érte.

-Tényleg. Mi van a pasikkal? -nézett rám El és Perrie egyszerre olyan szemekkel, mintha vallatni akarnának.

-Nincs velük semmi. -vontam meg a vállam lazán.

-Semmilyen kiszemelt, semmi?

-Pontosan, a nagy büdös semmi. -vigyorogtam.

-Akkor ezen változtatnunk kell. Keresünk neked egy szőke herceget! -ujjongott El.

-Mért pont szőke? -kortyoltam bele a kávémba.

-Mert a mesékben is szőke a herceg. Ott van a Shrekben Szőke. Igaz, hogy kicsit buzis, de szőke. -erre mindannyian felnevettünk, én pedig sikeresen félrenyeltem a kávémat.

-Nekem a szamár a kedvencem. -vágtam rá azonnal. Imádom a Shreket.

-Nekem meg a macska, tudok úgy nézni, mint az a cica. -erre a drága, "okos" barátnőm nekiállt kancsalítani, mire Eleanorral teljes mértékben kiröhögtük.

-Héj. Ennyire nem volt rossz. -szomorodott el.

-Perrie, őszinte leszek, mert szeretlek. -tettem a kezemet a vállára. -Ez rohadtul nem hasonlított Csizmás, a kandúrra. -itt ismét előtört a nevetés, amit El telefonja zavart meg.

-Igen? Szia, persze. Mi van? Megmondom. Rendben. Én is. Menj már. Szeretlek. Szia.

-Mi történt?- kérdeztük egyszerre Pezzel.

-El kell menniük próbára, és Zayn üzeni Perrienek, hogy későn ér haza, de reméli, hogy várja.

-Persze, hogy várom. És ti is szépen odajöttök velem, nem fogok egyedül unatkozni. -mosolygott, majd hazafelé indultunk.

Perrienek szerencsére volt kulcsa, így be tudtunk menni az óriási villába. Felmentem Niall szobájába, majd ismét a ruhái között kezdtem turkálni, miután lezuhanyoztam. Elővettem egy boxerét, majd a fehér Ramones-os pólóját, és magamra aggattam. A másik két lány is hasonlóan nézett ki, csak Zayn és Louis ruhájában. Mily meglepő, Eleanoron egy répás póló és egy narancssárga boxer volt. Leültünk a TV elé, majd szerelmes sorozatokat néztünk, popcorn csatáztunk, illetve sütöttünk magunknak sütit. Egy kevéske maradt, azt elraktuk a fiúknak. Gyorsan elment az este, a fiúk betoppantak olyan 11 körül. Niall meglepődve nézett rám, majd intett, hogy menjek oda hozzá. Szorosan megölelt, arcát a nyakamba fúrta, én pedig a mellkasába. Megcsapott kellemes illata, majd nagy nehezen elengedett.

-Akkor ma sem egyedül fogok aludni. -pörgetett meg, majd felfedezte, hogy a hajamon van egy 'kis' változás. -Jézusom! Ez eszméletlen jó! -vette jobban szemügyre színes tincseim.

-Örülök hogy tetszik. -vigyorogtam.

-Hm, ahogy látom ismét az én ruháimban vagy. -csóválta a fejét, majd egy puszit adott az arcomra. -De ettől függetlenül, nem szeretem ha a szekrényemben turkálnak. -tette keresztbe kezeit a mellkasa előtt.

-Miért? Csak talán nem titkolsz valamit? -húztam fel a szemöldököm, majd elkezdtem az emelet felé futni. Rögtön kapcsolt, utánam szaladt, de addigra én már a szekrényét bújtam. Két keze megfogta a derekam, majd kirántott a szekrényből, és az ölébe vett.

-Mit titkolsz Horan? -néztem rá szemöldök húzogatással.

-Tudni szeretnéd? -kérdezte kaján vigyorral az arcán.

-Persze.

-Hát, rendben, de ahhoz le kell, hogy feküdj velem. Nekem oké, de várd meg míg elmegyek zuhanyozni, és utána benne vagyok. -vont vállat, mire felnevettem.

-Komolya a szekrényedben tartod az óvszereidet? -néztem rá kételkedve.

-Pontosan. -kacsintott, majd óvatosan lerakott. Kivett a fiókból egy boxert, majd eltűnt a zuhanyzóban. Túlságosan felkeltette az érdeklődésem, hogy hol tarthatja a használati dolgokat, ezért belemélyedtem a szekrényébe. Túl nagy volt, és egymás mellett volt több szekrény is, szóval szekrényről szekrényre haladtam, de nem találtam semmit. Egy torokköszörülésre kaptam fel a fejem. Niall állt mögöttem keresztbe tett kezekkel, és "mit csinálsz itt?" fejjel méregetett.

-Gondoltam, hogy túl kíváncsi leszel rá, és meg fogod keresni. -rázta rosszallóan a fejét. -Amúgy, 2. szekrény legfelső fiókja, jobb sarok. -kacsintott.

-Értem. -mosolyodtam el, majd kimásztam a szekrényből.

-Miért vagy rá annyira kíváncsi? Olyan mint a többi. -kérdezte, miközben az arcomat fürkészte. -Ha arra vagy kíváncsi, milyen színű, vagy ilyenek, akkor csak tessék. -intett a szekrény felé, mire megráztam a fejem, és inkább befeküdtem az ágyba. Nem mondhattam el neki, hogy én még sosem láttam olyat élőben, ugyan is még nem volt pasival úgy dolgom. Mindegyik barátom csak ki akart használni, én meg elég makacs vagyok ahhoz, hogy könnyen adjam magam. Biztosan kiröhögne, ha elmondanám neki...Pedig tudom, hogy megbízhatok benne, de ez még is olyan furcsa téma.

Befeküdt mellém, majd magához húzott.

-Elvitte a cica a nyelved? -kérdezte szórakozottan, mire csak megráztam a fejem.

-Benned megbízhatok, ugye?

-Ez természetes. Ugye nincs valami baj? -nézett rám aggódó szemekkel.

-Nem...De ígérd meg, hogy nem röhögsz ki!

-Megígérem. -tette kezét a mellkasára. -Na, mondjad mi bántja a kis szíved. -ült fel, majd bátorítóan megszorította a kezem.

-Hát..Te mikor vesztetted el? -nyögtem ki hirtelen a kérdést, mire Niall csak érdekes fejjel nézett rám, majd halványan elmosolyodott, és zavartan megvakarta a tarkóját.

-Ő..Nem mostanában...Miért is?

-Mert...Én még szűz vagyok. -mondtam ki végül, mire Niall kérdően nézett rám. -Ne nézz így, tudom, hogy ez elég furcsa...

-Hát, húú. Erre nem számítottam, őszintén szólva.-nevetett fel kínosan. -Ez komolyan furcsa, mert te mindenben benne szoktál lenni, és ezt nem gondoltam volna.

-Tudom, tudom, elég gáz, mi? -sóhajtottam egy nagyot, majd elfeküdtem az ágyon.

-Nem, egyáltalán nem az.

-Tényleg? -néztem rá hitetlenkedve.

-Persze. Mindenkinek a saját dolga, hogy mikor érzi magát késznek rá, vagy, hogy talál olyat, akiben annyira megbízik.

-Ez volt talán a legnagyobb baj...Az összes barátom csak arra ment, én meg azért makacs vagyok hozzá, hogy csak úgy odaadjam magam valakinek.

-Akkor ezért ijedtél ma meg ennyire, hogy nem tudtad mit csináltál tegnap.

-Mondhatni.

-Ezen ne izgulj, ez egyáltalán nem ciki. Na, gyere ide. -magához ölelt, majd egy puszit adott a hajamba. -Amúgy, hogy érezted magad ma a lányokkal?

-Nagyon jól. Iszonyat jó fejek. -mosolyodtam el, ahogyan visszagondoltam az együtt töltött napunkra és a sok hülyéskedésre.

-Danielle-el még nem találkoztál. Ő Liam barátnője, csak éppen X-Factoros turnén van. Ő táncos.

-Értem. Liam nagyon odáig van érte, ma is végig mosolygott amíg beszélgettek.

-Bizony, nagy a szerelem. -sóhajtott egyet.

-Valami baj van? -néztem rá aggódva

-Nem, nem, semmi.

-De ugye ha van valami, nekem elmondod?

-Persze. Te leszel az első. -puszilt bele a nyakamba, mire megugrottam egy kicsit, és elnevettem magam.

-Tudod, hogy ott csikis vagyok. -kuncogtam, majd próbáltam eltolni fejét a nyakamtól, de nem sikerült.

-Ó, igen ?! -elkezdte csókolgatni a nyakam, majd bele is harapott. Már annyira nevettem, hogy majdnem leestem az ágyról, majd Niall rajtam kötött ki. Két kezemet lefogta, és élvezte ahogyan majdnem meghalok a nevetésben. Éppen ekkor Louis rontott be, majd vigyorogva nézett ránk.

-Emberek! Műsor van! -kiáltotta el magát, majd leült a földre, és mindenki a szobánkba csődült, addigra Niall leugrott rólam.

-Mi történt, Lou? -futott be Harry.

-Niall majdnem meg...

-..ki ne mond! -fenyegettem meg. -Csak ez a szemét ír barátom tudja hogy csikis a nyakam és nem hagyott békén. Louis meg szokás szerint félreértette a helyzetet. -nevettem.A csapat csalódottan vonult ki.

-Hihetetlen, hogy milyen perverzek...

-Majd megszokod. -vont vállat Niall, majd elhelyezkedtünk, és alvásra hunytuk szemünket.