#6 - Szivatás

SziasztoK!.:) Ne haragudjatok, ez a rész nem lett valami nagy szám, tudom.:/ de remélem azért valamennyire ez is tetszeni fog.:)

 

Beálltam a zuhany alá, majd egy hűsítő zuhanyt vettem, ugyan is nagyon meleg volt odakint. Bizony, nyár van. Kb. 35 fok van még mindig , pedig már bőven éjszakát írunk. Felvettem Niall ruháit, majd beleszagoltam. Tipikus Niall illata volt, amit imádok. Elmosolyodtam magamban, majd kiléptem. Niall is gyorsan bement, de ő 5 perc alatt végzett, majd egy boxerben jött ki, mire elnevettem magam.

-Hogy én mennyire tudtam hogy boxerben fogsz kijönni. -csaptam  combomra.

-Ennyire kiismerhető vagyok? -kérdezte mosolyogva, majd bebújt mellém az ágyba.

-Komolyan, el sem hiszem, hogy itt vagyok. -terültem el az ágyon, majd Niall fölém kerekedett és elkezdett csikizni.

-Nee! Hagyd abba! Niall! Légyszi! Tudod, hogy ezt utálom! -sikítottam, és már a könnyeim folytak. Miután végre abbahagyta, ráugrottam, és így leterítettem. A derekán ültem, ő pedig hasalva volt. Nem tudtam, hogyan bosszuljam meg, ezért inkább végigsimítottam lassacskán a gerincén, majd beletúrtam a hajába, mire halkat nyögött, én pedig felkuncogtam, majd leszálltam róla. Kérdően nézett rám, én meg csak elröhögtem magam.

-Bosszú! Na de Niall! Ejnye-ejnye, ez nem szép dolog. -kuncogtam, és a mutatóujjamat lengettem előtte, mire ő gonoszan nézett rám és a derekára húzta a takarót.

-Ez gonosz volt. -nézett rám összeszűkített szemöldökkel, majd elnevette magát. -Kihasználtad a lehetőséget, hogy egy pasival vagy egy légkörben. -tette keresztbe a karjait, mire én csak megvontam a vállam, és felkuncogtam, majd odabújtam hozzá. Átkarolt, majd fejemet a mellkasára döntöttem, majd kezemmel a kockáit rajzolgattam körbe, amire felnevetett.

-Mikor volt utoljára barátnőd? -kérdeztem tőle hirtelen.

-Hát..Ö...fél éve?! Igen, azt hiszem. Miért?

-Csak kíváncsiság. Ha gondolod segítek neked keresni valakit. -mosolyogtam rá.

-Már van kiszemeltem... -pirult el.

-Na. -ültem fel. -Mesélj csak. -csaptam a combjára.

-Nem. Ezt nem mondom senkinek. Ez titok. -kuncogott.

-Aj. A legjobb barátodnak sem? -rebegtettem meg a szempilláimat, mire csak a fejét rázta.

-Nem. Na és neked mi a helyzet a pasikkal? Van barátod?

-Nincs nagy szerencsém a pasik körében. -vontam meg a vállam. - És jelenleg sincs barátom.

-Komolyan? Egy ilyen csajnak mint te nincs barátja? Ez halálos hiba. -nevetett.

-Nem tehetek róla. -vontam vállat. -Ha jön az igazi, akkor majd megtalálom.

Egyszer csak meghallottam Louis hangját az ajtó előtt. "Liam, mondom, tuti nem csak barátok" , "Lou, ne kombinálj, inkább maradj kussba, mert nem fogjuk meghallani a piszkos részleteket." Jött a hang Harrytől. Niallel egymásra néztünk, majd halkan elkuncogtuk magunkat. Kikeltünk az ágyból, majd odasúgtam a tervemet Niallnek.

-Te is arra gondolsz amire én?

-Teljesen. -kuncogott sunyin.

-Niall! Nee! Niall! -kezdtem el kiabálni, elég hangosan, majdnem elnevettem magam. "Halljátok? Tudtam, hogy lefognak feküdni! Biztos voltam benne!" vigyorgott kint Lou. "Szerintem hagyjuk őket." adta az ötletet Liam. "Hülye vagy? Nem! Maradjatok csöndben! "

-Még egy kicsit várj! Mindjárt! -kiabált Niall, de olyan meggyőzően, ha én lettem volna a fiúk helyében tuti, hogy én is rosszra gondoltam volna.

-Niall! Niall! Niall! Niall! -vettem fel én is a szerepet, Niall meg a párnába temette a fejét, hogy ne röhögjön fel hangosan. "Anyám. Ezek nem aprózzák el." -röhögött kint Zayn.

Intettem Niallnek, hogy itt az idő, hogy lebuktassuk őket. Odasétáltunk az ajtóhoz, majd hitelen kinyitottam. A fiúk egymás hegyén-hátán feküdtek, ahogyan eldőltek.

-Na mi van fiúcskák? Csak nem rosszra gondoltatok? Azt hiszem Niall, jól beszívattuk őket. -pacsiztam le Niallel, majd mindketten felröhögtünk.

-Mi van? Ti...ti nem is? -kérdezte a könyökét fogva Harry.

-Nem hát. Egy: barátok vagyunk, nem több. Kettő: azért ennyire hülyének ne nézzetek minket, hogy itt, egy ilyen vékony falú szobában így kiabálnánk. -nevettem.

-Hát pedig komolyan azt hittük... -vágott értetlen fejet Liam.

-Hinni a templomban kell. Most meg szerintem menjetek aludni. -kacsintottam rájuk, majd becsuktuk a ajtót, és visszamentünk az ágyba. Niallel egyszerre szakadt fel belőlünk a röhögés.

-Ezt bevették. -nevettem még mindig.

-Ezt nagyon. Jól megjátszottuk. -pacsiztunk le.

Az este további részében rengeteg mindent kibeszéltünk, az elmúlt pár évet. Csodás volt újra Niallel lenni. 

Reggel arra keltem, hogy bevertem a fejem, ugyan is leestem az ágyról. Fáradtan a fejemhez nyúltam, majd felálltam a földről. Niall teljesen elterpeszkedett az ágyon. Elmosolyodtam rajta, majd nekifutásból ráugrottam. Annyira meglepődött, hogy felsikított, én pedig szakadtam a nevetéstől.

-Neked is jó reggelt. A szívbajt hoztad rám te lány! -törölgette a szemeit. -Ezért kérek egy puszit. -mutatott az arcára, majd egy cuppanósat nyomtam rá. -Már is jobb. -mosolygott, majd lementünk a többiekhez.

-Jóóó reggelt! -köszöntem a fiúknak.

-Sziasztok. -válaszolták egyszerre.

Az asztalon egy agy Nando's-os zacskó volt. Belenyúltam, majd kivettem azt ami elsőnek a kezembe akadt.

-Mi újság van beetetett szamarak? -kérdeztem vigyorogva.

-Héj, az nem volt vicces. Most elvetted tőlem a mókamester címet. -zsörtölődött Lou.

-Na srácok, bocsi de mennem kell. Köszi, hogy itt lehettem. -nyomtam mindegyik arcára egy puszit, majd felfutottam Niall szobájába, és átvettem a tegnapi ruhám, mivel másom nem volt itt. Lebaktattam a lépcsőn, majd meglepetésemre Niall már ott volt. Nem tudom, hogy öltözött át, és kinek a ruhájában volt, de készen állt, kezében a kocsikulccsal. Még köszöntem egy nagyot a fiúknak, majd beültünk a kocsiba, és Niall hazadobott.

-Ma találkozunk? -kérdezte aranyosan.

-Persze. Ma megyek a fogyatékos otthonba.

-Akkor veled megyek. Majd hívj. -mosolygott rám, majd beparkolt a házunk elé. Egy puszit nyomott az arcomra, majd elhajtott. Amint beértem a lakásba anyu már rögtön fülig érő szájjal fogadott.

-Mi újság van kicsikém? Mi van Niallel? Jól megvoltatok?

-Persze, anya. Legjobb barátok vagyunk.

-Értem. Nagyon helyes fiú lett belőle, ugye?

-Ühüm.

-És ahogy láttam téged is eléggé megnézett. Neked nem tetszik?

-Anya! A legjobb barátom! Nem, nem tetszik!

-Jó,jó, csak kérdeztem.

Ezzel el is vonultam a szobámba. Felmentem Twittere, majd láttam, hogy a fiúk bekövettek, és még rajtuk kívül vagy több száz lány.

"@NiallOfficial El sem hiszem! A legjobb barátom újra itt van! Legszebb nap az egész életemben xx "

"@Louis_Tomlinson  te lány... elvetted a Mókamester címemet.:(( nem szeretlek xx @AnneAA18 "

"@NiallOfficial haha, azt hiszem rendesen megvicceltük a fiúkat :D xx @AnneAA18 "

Válaszoltam nekik.

"@AnneAA18: @NiallOfficial olyan jó újra látni téged broo <33 :) "

"@AnneAA18 :@Louis_Tomlinson Haha, Lou. :D:D Tuom, hogy szeretsz xx"

"@AnneAA18: @NiallOfficial az biztos:D ezt jól összehoztuk ;)) x "

Egy kis magányra volt szükségem, ezért kiültem a kertbe a hintaszékre, majd csak meredtem ki a fejemből, miközben a jeges teám szürcsölgettem. Egyszer csak anyu ült le mellém.

-Szia, anyu.

-Kicsim. Szeretnék veled beszélni valamiről. -szeme csak úgy csillogott. Nagyon reméltem, hogy nem a 'keress magadnak egy pasit' szövegével jön, mert már elegem van abból, hogy folyton a fiúkat ajánlja nekem.