Amint odaértünk az irodához, egyre jobban izgultam. A
táskámban nálam volt a fényképezőm, Niall kezét olyan erősen szorítottam, hogy
néha már fel-felszisszent.
-Hé, An, nyugi, nem marad vérkeringésem. -vigyorgott, majd
magához ölelt. Elengedtem a kezét, majd kezeimmel átfogtam a derekát, fejemet
a mellkasába nyomtam. Így ültünk még legalább vagy 5 percen keresztül, amikor
mondták, hogy mehetek. Félve felálltam, megigazítottam a szoknyámat, vettem egy
nagy levegőt, majd elindultam. AZ ajtó előtt még visszanéztem, és Niallre
pillantottam, aki mindkét hüvelykujját felemelte, jelezve, hogy jó leszek.
Beléptem, majd egy kedves , 40 év körüli asszonnyal találtam szemben magam, aki
az íróasztalánál ült. Bemutatkoztunk, feltett pár kérdést, megmutattam neki pár
képemet, majd a tanulmányaimról kezdett kérdezgetni. Igazából ezt egy nyári
munkának gondoltam, de ha nagyon megtetszik, és jól keresek vele, akkor azt
terveztem, hogy otthagyom a sulit, és itt maradok. A beszélgetés közben
sikerült feloldódnom, majd a nő, akit egyébként Melissának hívtak mondta, hogy
azon múlik, hogy felvesznek-e, hogy elküldenek egy rendezvényre, ahol én leszek
a fotós, és ha tetszenek nekik a képek, akkor felvesznek. Ez a munka amúgy is
arról szól, hogy ünnepségről-ünnepségre küldenek, és nekem csak kattintgatnom
kell a vendégek között, esküvőkön beállítani a férjet és a feleséget.
Miután elköszöntem Melissától, és megadtam neki a
telefonszámom, kimentem, ahol Niall idegesen trappogott. Amint meglátott egy
kérdő pillantást vetett rám, majd egy mosolyt dobtam neki, ő pedig
megkönnyebbülten sóhajtott.
-Na milyen volt?
-Szerintem jól ment. El kell mennem egy rendezvényre, és ott
kell majd fényképezgetnem. És ha tetszenek nekik a képek, akkor felvesznek.
-mondtam fülig érő szájjal, majd megöleltem Niallt.
-Ennek nagyon örülök. Biztos jó lesz. És azt...esetleg nem
mondta, hogy melyik rendezvény?
-Nem. Azt említette, hogy valami jótékonysági, de a pontos
dátumokat majd holnap küldi.
-Értem.
-Amúgy nem ülünk be egy kávéra? -vetettem fel az ötletet,
mert nagyon megkívántam egy finom kávét illetve a gyomrom is éhezett egy
muffinra.
-Menjünk. -mosolygott, majd belém karolt, és elindultunk a
Starbucks felé. Egy kis sarokasztalhoz ültünk le a rendelt dolgainkkal. Én egy
nagy latte machiato-t rendeltem kettő csokis-vaníliás muffinnal, Niall pedig
egy cappuchinot, három extra csokis keksszel. Persze nem engedte kifizetni az én
részem.
-Niall! Utálom ha meghívnak. -tettem keresztbe a kezeimet.
-Nem érdekel, én vagyok a pasi én hívlak meg most és kész.
-kacsintott rám.
-Te nem pasi vagy, te egy ártatlan kisfiú vagy, aki Calvin
Klein alsót hord elég rég óta. -nyújtottam rá a nyelvem.
-Ezt honnan tudod? -nézett rám kikerekedett szemekkel.
-Ugyan Niall. Én mindent tudok. -kuncogtam.
-És arra akartál az előbb kilyukadni, hogy nem vagyok férfi?
-emelte fel a szemöldökét.
-Mert nem is vagy férfi! -nevettem ki.
-Ó,igen? -ezzel felállt, majd beült mellém, és elkezdett
csikizni. Én persze sikongattam amit az emberek nem néztek túl jó szemekkel.
-Niall, ne! Ezt utálom! -nyögtem ki, amikor már a könnyeim
is folytak.
-Mond, hogy férfi vagyok!
-Jó,jó..Féfi vagy!
-Már is jobb. -hagyta abba, én pedig beleütöttem egyet a
hasába. Hirtelen az ajtóból 3 ismerős hangot hallottam meg. Ashley, Rebecca és
Margaret. Vad integetésbe kezdtek, én pedig
visszaintegettem nekik, majd odarohantak hozzánk. Átmásztam Niallön, majd
szorosan megöleltük egymást a csajokkal.
-Nem láttunk már egy hete! -tette csípőre a kezét Ash.
-Ne haragudjatok. Majd bepótoljuk -mosolyogtam, majd
leültem. -Üljetek le.
-Ó, látom nem egyedül vagy. -tolta fel napszemüvegét Becky ,
és jól végigmérte Niallt.
-Sziasztok, Niall vagyok. -mutatkozott be a szőkeség.
-Rebecca Roberts.
-Ashley Lee.
-Margaret Huston.
-Héj. -csillant fel Ash szeme. -Te voltál An legjobb
barátja, nem-de? Az írországi fiú, a One Directionből.
-Pontosan. -bólogatott Niall.
-Húú. A húgom nagy fanotok. Írsz neki egy autogrammot kérlek?
-Persze. Mi a neve?
-Dorothy. -Niall
fogott egy szalvétát, majd alá firkantotta, és ráírta, hogy Dorothynak.
-Ezer hálám. Na de szerintem menjünk csajok, ne zavarjuk meg
a randijukat. -kuncogott az idióta barátnőm.
-Ez nem randi. -nevettem fel. -Legjobb barátok vagyunk.
-Ó. Akkor ez esetben...Ráérsz ma este, szépfiú? -kérdezte
Nialltől, mire mindannyian felnevettünk, csak Niall nézett értetlen fejjel.
-Csak vicceltem, ne vedd komolyan. Láttad volna a fejed.
-Na, mi megyünk. Sziasztok. -tolta az ajtó felé Becky és
Margaret a röhögő Ashleyt, aki látványosság volt az egész kávézóban.
-Ne haragudj értük, elég idióták. -kuncogtam.
-Hát...-nevette el magát. -Mondanám, hogy nem, de akkor
hazudnék. De inkább meg sem szólalok, mert a fiúk sem valami "eszes"
gyerekek.
-Az nem kifejezés, mennyire.
-Nem megyünk el hozzánk? Nézhetnénk valami filmet.
-Én benne vagyok, de előtte ugorjunk haza, mert nem érzem a
lábam ebben a cipőben, a fenekem pedig folyton úgy akar dönteni, hogy inkább
kilátszik a ruhámból.
-Hmm.
-Hülye. -boxoltam vállon a mellettem ülő fiút, mire csak
felnevetett, majd pár perc múlva hazaindultunk. Otthon nagyon gyorsan magamra kaptam egy egyszerű
szerelést, majd a zsebembe dobtam a telefonom, és indultunk is Niallhöz.
-Hercegnő. Út közben ne vigyünk haza valami kaját? Éhes
vagyok.
-Nem rég ettünk Niall. -nevettem fel.
-Nem baj. A fiúk úgy sem csináltak semmi kaját valószínűleg.
Nando's ?
-Menjünk a McDonald's-ba! -néztem rá kiskutya szemekkel,
mire csak kinevetett, majd bólintott egyet.
-Nem lehet neked ellenállni... -mondta olyan halkan, hogy én
is alig hallottam meg.
Az eladó néni az autós mekinél elég furcsán nézett ránk,
mivel rendeltünk 6 Big Mac menüt, 6 fagyival.
-Szerinted azt hiszi, hogy kettőnknek rendeltük? -suttogtam
Niallnek.
-Lehet. De elég szigorúan néz ránk. -itt elkezdte utánozni a
néni furcsa arckifejezését, mire felnevettem, és nem bírtam abbahagyni, Niall
meg csak utánozta tovább. A végére, már a karomat harapdáltam, hogy
abbahagyjam, de nem sikerült. Szerencsére nemsokkal azután kiadták a
rendelésünket, és hajthattunk tovább Niallékhez.
-Te nem vagy normális. Határozottan nem!- nevettem még
mindig.
-Most mért? Csak azt csináltam amit ő.
-Idióta. -ráztam meg a fejemet, majd mosolyogva kezdtem
kémlelni az út menti bokrokat az autóból. Észre sem vettem, hogy megékeztünk.
Niall kinyitotta nekem az ajtót, mire pukedliztem egyet.
-Köszönöm uram, a csomagokat kérem tegye le az asztalra.
-ezzel befutottam a házba, otthagyva szegény Niallt a sok kajával.
-Sziasztok! -köszöntem, majd hirtelen Louis rontott nekem
úgy, hogy elestünk.
-Ne haragudj. -nevetett, majd leszállt rólam, és
megpillantottam a törölközőben futkározó Harryt, ideges arckifejezéssel. Azt
hiszem Louis tett valamit.
-Louis! Add vissza a kedvenc alsómat! -kiabált Louisra, aki
csak szaladgált össze vissza a házban. Harry futólag intett egyet, majd futva Louis után indult. A nappaliból
előlépett a fejét csóváló Liam, majd elkezdett nevetni rajtam, ahogy
törökülésben ülök a földön.
-Esetleg a kanapé nem kényelmesebb? -kérdezte még mindig
mosolyogva, majd segített felállni.
-Hát, nem is gondolkodtam rajta.
-A mi kis írünket hol hagytad?
-Hát.. -vakartam meg a fejem, majd pont ekkor lépett be
Niall 4 óriási szatyorral a kezében, amiben mind kaja volt, és gonosz
pillantást tettem rá. Be kellett vetnem a szép nézésemet.
nagyon jó lett a rész. már várom h vmi alakuljon köztük xx
VálaszTörlésköszönöm,örülök, hogy tetszik :))x
VálaszTörléshát...nem akarok előre semmit sem elárulni, de lesznek még benne meglepetések :D
Sziamiaa. Lol, de utálatos ez a köszönés.:o :D
VálaszTörlésHm, nagyon nagyon tetszett.:D Niall milyen kis cuki már.:DD Azért észre lehet venni, hogy tetszik neki Anne.. legalábbis az tuti h ráizgul.:DDDDDDDDDDDDDDD YAY.:D
Nagyon siess ám.<3 A díjakat pedig nagyon köszönöm.<3 IMÁDLAK. x
szia:'DDDx
VálaszTörlésennek nagyon örülök:))x
majd kiderül mit hoz a jövő...:D
sietek xx igazán nincsmit♥