#33 - "Ez nem én voltam! "

Sziasztok!:))
Tegnap megtudtam, hogy a szóbeli nyelvvizsgán már garantáltan meg van!! Annyira boldog vagyok , hogy ezért már ma hozom is az új részt!! :))))))x
köszönöm a kommenteket, illetve hogy Bloglovin-on is követitek a blogot, nagyon sokat jelent nekem. Ezeken felül ma kaptam egy új gitárt is, szóval a kedvem jelenleg a csillagos eget veri! *--*
Íme itt a rész, remélem tetszeni fog.:))
u.i.: Aki esetleg még nem követte be a blogot, IDE KATTINTVA megteheti! :)
Illetve, a július 1-én kezdődő új blogomat, pedig IDE KATTINTVA követhetitek be! :)

/ ne haragudjatok, ez elég perverz rész lett.:)/ 
 
--

El és Perrie mellettem álltak, és a szekrényben lévő ruháimat vizslattuk. Ők már teljesen fel voltak öltözve, csak én álltam fehérneműben, felkötött hajjal. Pár perc keresgélés után végül sikeresen kiválasztottak A LÁNYOK nekem egy miniruhát, mélyebb dekoltázzsal.

-Wow! Ezt még nem is láttam rajtad. Ez tökéletes lesz. –vigyorgott Perrie, majd az ékszereim között keresgélt. Előszedett egy a ruhához illő karkötőt, majd amíg felszenvedtem magamra a szűk csodát, addig ők a sminktermékeket késztették elő. Amíg El a hajammal bíbelődött, addig Perrie a sminkemet csinálta. A végeredmény pedig tökéletes lett!  A szemem feketén volt kiemelve, illetve csillogó fekete szemhéjfesték volt rajta, a számon halvány rózsaszín szájfény ékeskedett, a hajamban a göndör loknik most sűrűbbek voltak. Megfordultam a tükör előtt, majd mosolyogva buktam a lányok karjaiba.

-Egy valamit nem értek… Mindig én vagyok kiöltöztetve. –ráztam a fejem rosszallóan.

-Azért, mert egy:  te vagy szingli , kettő:  te jó alany vagy az öltöztetésre.

Magamra kaptam a fekete platformos magassarkúm majd a lányokkal karöltve indultunk le a hotel aulájába. Amint leértünk, El egy csókot lopott Loutól, Pezz pedig Zayntől. A srácok egyszerű farmert viseltek, illetve pólót, Liam pedig egy inget. Láttam rajta, hogy valami baj van, gondoltam, majd később megkérdezem. Zavartan kémleltem a földet, mígnem El szólt, hogy induljunk. Elméletileg erről az egészről semmit sem tud Paul, ezért kicsit aggódtam, hogy mi lesz, ha lebukunk és utánunk jön, vagy ilyenek. A kocsiban Liam és Perrie mellett ültem. Louis valami idétlen zenére táncolt, vagyis ugrált az ülésben,  Harryvel együtt, Liam pedig az ablakon nézett ki.

-Minden rendben? –kérdeztem tőle, miután abbahagyta a táj bámulását.

-Nem tudom. –sóhajtott egyet. –Daniellel alig beszélünk mostanában, és…hiányzik. –szomorodott el. Mosolyt csalt az arcomra, hogy Liam milyen törődő a barátnőjével (akit még nem is láttam élőben).  Megszorítottam a kezét biztatóan, majd egy mosolyt eresztett felém.

-Minden rendben lesz, hamarosan találkoztok. –kacsintottam rá, mire csak megvonta a vállát. Perrie hirtelen a combomra csapott, amire felkiáltottam. Mindenki nevetésben tört ki, velem együtt. Hihetetlen, milyen idióta ez a csaj. Válaszul én is így tettem vele, amikor nem figyelt. Egy kisebb fajta háború alakult ki.

-Na elég legyen csajok, mert vörös combbal nem fogtok elcsábítani senkit. –kuncogott fel Harry.

-Perrie nem akar senkit elcsábítani rajtam kívül, ugye? –nézett Zayn idegesen Perriere, aki mosolyogva megcsókolta a barátját. Harry súgott valamit Niallnek, mire a szőkeség arca vörösbe váltott át, és idegesen motyogott valami olyasmit Harrynek, hogy „ ne merd’’. Megérkeztünk egy elég puccosnak tűnő helyre. A kocsiból kiszállva már hallani lehetett a dübörgő zenét. Elég sok fiatal lány és fiú ment a bejárathoz. A kifizették a beugrót, majd az őr elkérte a személyeinket, aztán miután megbizonyosodott róla, hogy elég idősek vagyunk, beengedett minket. Bent már javában állt a hangulat. A táncolók nem voltak többek 20-22 évesnél. A legtöbben lányok voltak, és főleg egedül, de akadtak a pasi csapatok, aki kaján mosollyal nézték a lányok táncolását. Tényleg klassz hely volt. Helyet foglaltunk a legtávolabbi asztalnál. Én  legbelül ültem, mellettem volt egyik oldalon El a másikon pedig Zayn.Elsőnek rendeltünk pár felest, ami megalapozta a hangulatot. Elszoktam már a bulis hangulattól, így az alkoholtól is. A következő körben koktéloztunk. Harry mindenkinek Sex on the beach-et rendelt, amin egy nagyot nevettünk. Majd olyan fél óra múlva Harry lelépett a pulthoz, állítása szerinte valami lányt akart keresni magának. A lányokkal mi is táncolni mentünk, ahogy a fiúk is. Gyorsan ráállt a testünk a ritmusra, nem tudom, hogy a jó zenének, a társaságnak, vagy az alkoholnak köszönhettük-e, de már ott nagyon jól éreztük magunkat. Csak táncoltunk és táncoltunk, majd a pulthoz mentünk. Egy már eléggé becsípett fiú rendelt nekünk valami elég erős koktélt, amit persze a lányokkal azonnal lehúztunk. Louis már kezdett eléggé becsiccsenteni, ezért El levált tőlünk, és Louishoz ment, hogy ne igyon többet. Perrien szinte semmi nyoma nem mutatkozott a részegségnek. Rendeltem új és új koktélokat, feleseket, Prrie pedig szólt, hogy már nem kellene többet innom, de nem érdekelt. Jól éreztem magam, és erre volt szükségem az utóbbi idő után. A látásom kezdtem elveszíteni. Dülöngélve vonszoltam magam után Perriet, hogy táncoljunk, majd valami fiúkról beszéltem neki, de arra sem emlékszem pontosan, miért. Onnantól kezdve semmire sem emlékszem.

*

Másnap reggel arra keltem, hogy a fejem kettéhasad. Lassan kinyitottam a szemem. Nem a hotelszobában vagyunk. Megijedtem. Felültem, majd észrevettem, hogy a fürdőben vagyok. Mit keresek itt? Gyorsan felálltam, megnéztem magam. A hajam kócos, a ruhám majdnem a hasamig volt felhúzva (nagyon remélem senki nem látott meg így), az egész mellkasom kilátszott, mert itt meg lecsúszott a ruha. Eligazítottam magamon. A szakadt harisnyámmal nem is törődtem, de a lila folt a nyakamon megütötte a szemem. A szívem hevesen kezdett verni, csak arra tudtam koncentrálni, hogy ezt ki csinálta velem, és mi volt tegnap? Bármennyire is gondolkodtam, nem jutottak eszembe emlékképek. Csak odáig, hogy a pultnál vagyok Perrievel. Kimentem a fürdőből, majd a nappaliba mentem. A többiek már ott ültek, mosolyogva és sunyi pillantva rám. Nem értettem ezeket a nézéseket, aztán leesett, hogy miért mondták. A szemem megakadt Niallön, aki a fejét lehajtva szürcsölgette a kávét.  Egyedül Harry nem volt még itt, gondolom valami lánynál maradt estére.  Leültem a srácok közé, de még nem tudtam mit kezdeni ezekkel a vigyorgó arcokkal.

-Mért néztek így rám? Nem látattok még másnapos embert? –fogtam meg a  fejem.

-Szép a nyakad. –kuncogott Louis. –Ugye Niall?

Naillre pillantottam, aki eléggé elpirult.

-Valaki elmagyarázná , hogy mi történt tegnap ? –kérdeztem idegesen.

-Semmi extra. Csak szépen egymásnak estetek Niallel. –kuncogott El. Mivan???!!! Hirtelen villámként csapott belém az emléke a tegnap estének.

„Éppen a tömeg között cikáztunk Perrivel kézen fogva, amikor megláttam a srácokat. Vigyorogva ugrottam közéjük, majd Perrievel velük kezdtünk táncolni. Pezz Zaynhez simult, El Louisval táncolt, én pedig nem tudtam mit csináljak, gondolkodni sem tudtam igazán, csak azt tettem amihez éppen kedvem volt. Niallhöz léptem, majd kezemet a nyakába helyeztem, és táncolni kezdtünk. Kezeit a derekamra csúsztatta. Egy idő után kezdett unalmas lenni. A fél világ forgott velem, így szorosan Niallbe kapaszkodtam, majd a hajába túrtam egyik kezemmel. Megfordultam, majd a csípőjének dörgölőztem egyre erősebben, szorosabban. A reakció, amit kiváltottam belőle mosolyt csalt az arcomra, és energiát adott a folytatáshoz. Kezeit a combomra rakta, ezzel is közelebb húzva magához. Ajkait a fülemhez nyomta, majd beszélni kezdett.

-Ezt hagyd abba. –suttogta morgó, mély hangján. Kuncogni kezdtem, beharaptam az ajkam.

-Mit, Niall? –nyolcasokat kezdtem írni a csípőjére, amire még jobban kikészült, és a fülembe nyögött. Felnevettem, majd megfordultam, és óvatosan a nadrágjához nyomtam a kezem. Azonnal elvitte onnan a kezem, majd magához rántott. Nem akartam abbahagyni, amit elkezdtem. Tetszett, hogy játszok Niallel, és hogy ennyire kicsinálom. Egyik kezemmel a pólója alá nyúltam, majd óvatosan végigsimítottam rajta. A kockái szinte égni kezdtek az érintésem alatt. Beleharaptam a vállába, amire felszisszent, majd az állába, arcába, szájába. Hallottam, ahogy a többiek nevetnek mögöttünk, de nem érdekelt. Niall próbált eltaszítani magától, de nem engedtem neki. Ráadásul elég ittas volt már ahhoz, hogy én tudjam őt irányítani. Megcsókoltam a nyakát, majd beleharaptam, és szívni kezdtem a bőrét. Ujjai a derekamba martak, mire belekuncogtam a bőrébe. Ugyan ezt megcsináltam még pár helyen a nyakán, majd végül ajkaimat az övére nyomtam. Nyelvemmel utat törtem magamnak, és táncolni hívtam Niallét, amit azonnal elfogadott. Kezeivel a fenekemre tévedt, ami abban a percben nem zavart, csak érezni akartam Őt. Egyre jobban elmélyedtünk a csókunkba, Niall kezei a mellkasomra tévedtek, majd odahajolt a nyakamhoz, és erősen szívni kezdte. Ezen is csak nevetni tudtam. A nadrágjához nyúltam, az övével bajlódtam, ő pedig a ruhámat húzta egyre feljebb, amíg nem hirtelen valaki elrántott tőle.."

Még mindig nem akartam elhinni, amit tettem.  Ez…ez..ez…ez nem én voltam! Tuti nem! Ez valami rossz vicc, vagy álom,  vagy mit tudom én, de ez nem én voltam ! Nem tehettem ezt! A srácok jól szórakoztam az arckifejezésemen.

-Nyugi An, részegek voltatok ennyi. –nevetett Louis. –Ne húzd fel ezen a vizet. Nem történt semmi, hála nekünk. Mondjuk nem könnyítettétek meg a dolgunkat. –nevette el magát.

-Hogy érted ezt? –kérdeztem halkan.

-A buliban, még körülbelül 3-szor egymásnak estetek, illetve amikor hazajöttünk, csak azt hajtogattátok, hogy hagyjunk titeket békén. Azért voltál te a fürdőben, mert Niall elterült az ágyon, és téged várt, te pedig a fürdőbe mentél, hogy levedd a ruhádat, de szerencsére nem csináltál semmit, mert elaludtál. –magyarázta Liam.

-Ha gondoljátok, elintézhetitek ma, amit akartatok tegnap, Ellel szívesen átmegyünk addig a másik szobába, vagy nekem mindegy, csak ne legyetek hangosak. –röhögött Louis. Nem gondoltam , hogy ennél vörösebb lehetek-e még, de szabály szerűen égett az arcom. A fejemet a tenyerembe temettem, nem akartam elhinni, hogy ez mind igaz. Csak azt hajtogattam magamban, hogy Nem, nem, nem, Ez egy rossz vicc. Meg sem akartam szólalni, csak elsüllyedni szégyenembe, és meghalni itt helyben.

-Nincs ebben semmi rossz. Az érzelmeknek nem lehet ellent mondani, amikor ilyesmiről van szó. Vagy a hormonoknak? Nem tudom…Az hiszem mindkettő. –gondolkodott el Zayn.

-Befejeztétek már? –horkant föl Niall is. Mindenki csöndbe maradt, és a szintén ideges Niallre figyelt. -Örülök, hogy ilyen jól szórakoztok rajtunk, de azt hiszem ez a mi dolgunk, nem?

Mindenki kikerekedett szemekkel meredt Niallre, aztán egyszerre nevettek fel. Kivéve engem, és Niallt. Mi csak lehajtott fejjel ültünk, és a történteken elmélkedtünk.