#18 - "Több, mint barátság, de nem szerelem "

Sziasztok!:)) Még is sikerült ma hoznom a részt!
Nagyon örülök, hogy van egy új rendszeres olvasóm (köszönöm), és túlléptük a 7000 oldalmegjelenítést.*-*

 

Megszáradva, és felöltözve ültünk a lányokkal a függőágyon, kezünkben egy-egy banánturmixszal, amit az előbb csináltunk.

-Azt hiszem magyarázatot várunk. -nézett rám Perrie szigorúan.

-Bizony. Először kezded Harryvel, aztán Niellel.

-Rendben. -sóhajtottam fel. -Nem érzek semmit Harry iránt. Egyáltalán nem bírom a perverz fantáziáját, és hogy csak az ágyába akar csalni. Azért mondtam az ő nevét, mert nem akartam Niellel lenni, Liamnek meg van barátnője, és a fiúk még azzal jöttek volna, hogy Liamre hajtok. Niall. Nos, nem tudom. -sóhajtottam egy nagyot, majd az eget kezdtem kémlelni. -Tudjátok, nekem is nehéz meg fura ez az egész...De tudjátok, én kiskoromban szerelmes voltam belé.. És azt hiszem, közelebb érzem magamhoz mint barátot. És ez így nem helyes. Mi amúgy sem lehetnénk együtt, mert legjobb barátok vagyunk. Neki én csak barát vagyok, csak elrontanám a barátságunkat azzal, ha beleszeretnék...ismét. Nem vagyok belé szerelmes, ne forgassátok ki a szavaimat, csak azt hiszem ha továbbra is ilyen közel leszünk egymáshoz, akkor...beleszeretek. Ezért inkább eltávolodok tőle. Meg ott van a sajtó is, aki már azt felfújja, hogy együtt megyünk az utcán. Igazából nem nagyon izgat, de Niall elég ideges volt, nem örül neki, hogy a sajtó összeboronál minket...

-Te teljesen hibbant vagy. Azért távolodsz el tőle, mert nem akarsz beleszeretni? -halványan bólintottam. -Szerintem csak rátok kell nézni. Odáig vagytok egymásért, csak magatoknak sem valljátok be. Nem látod Niall hogy néz rád? Elpirul, amikor meglát. Most is mi volt a reakciója amikor meglátott fürdőruhában? -erre mindhárman felkuncogtunk. -Szerintem teljesen egyértelmű, hogy odáig van érted. Csak ezzel a szöveggel magyarázzátok be egymásnak, hogy "legjobb barátok vagyunk, nem lehet semmi". Tök hülyék vagytok. Tökéletes álompár lenne belőletek, mert már most vakon megbíztok egymásba, illetve tudtok a másikról mindent.

Perrie szavai elgondolkoztattak. Niallnek bejönnék? Én? Az nem lehet...Megbeszéltük, hogy egyikünknek sem jön be a másik. Miért hazudott volna? Akkor én nem hazudtam, tényleg csak barátként gondoltam rá. És még most is, csak ez már több a barátságnál,de nem szerelem. Ezt akarom elkerülni.

-Figyelj. Maradjatok ugyan olyan aranyosak, és jókedvűek mint eddig. Ha szereted akkor előbb-utóbb úgy is beleszeretsz. Anélkül is, hogy vele vagy minden nap. Csináljatok úgy, mintha ez meg sem történt volna, ennyi. Ha rákérdez, mond azt, hogy csak rossz kedved volt, ennyi. Ne rontsd el ilyen hülyeségekkel a kapcsolatotokat.

-De mi van ha esetleg összejönnénk, és szakítanánk? Nem akarom elveszíteni. Ő a legjobb barátom. Az életem is rábíznám. Ha kiadja a titkaimat? Vagy mit tudom én, a tudat, hogy elveszítem.

-Na itt a baj. Rögtön mindennek a pesszimista oldalát nézed. Szerintem ti tökéletesen meglennétek együtt. A vak is látja. -tette a kezét El a vállamra. -Szóval, azt hiszem kezdetét veszi a Horan elcsábító programi üzemmód. -összenéztek Perrievel, majd egymásra kacsintottak. Óó. Nem tetszik ez nekem...

-Lányok, ez mi volt?

-Kérlek szépen összeboronálunk titeket. Kifaggatjuk Niallt is, hogy mi a véleménye rólad, aztán...

-Ne! -vágtam közbe. -Kérlek, lányok, ne csináljatok semmit! Oké? Nekem megfelel ez a barátság így ahogy van. És nem kell ennél több. Kérlek, ígérjétek meg, hogy nem kontárkodtok bele. -néztem rájuk felváltva. Hezitáltak, hogy mit mondjanak, majd nagyot sóhajtva bólintottak. -Köszönöm. -mosolyogtam hálásan, ők pedig kissé duzzogva fordultak el tőlem.

-Ugye tudod, hogy nagy hibát követsz el a saját boldogságod ellen? De ha ezt akarod, akkor oké, mi nem szólunk bele.

*

Unottan görgettem le a Twitter oldalamat, olvasgattam a tweeteket, fejemben El és Perrie szavai jártak. Nem akarok összejönni Niallel! Nekem nincs szükségem most egy kapcsolatra, és főleg nem vele. Nem is szeretem. Vagyis...kezdem egyre jobban megszeretni, azt hiszem. Pedig tudom, hogy nem szabad. De egyre jobban visszatörnek a régi érzéseim. Egyszer csak megakadt a szemem Niall tweetjén. 

@NiallOfficial"Nem értem. Nem bírok kiigazodni rajta..." 

 Ezt miattam írta volna ki? Szívem hevesebben kezdett dobogni, a vérnyomásom teljesen felszökött. Rákattintottam Niall profiljára, majd elkezdtem olvasgatni a tweetjeit. " Are we friends or are we more?! " " Miért nem tud adni egy biztos jelet? " "Mi ér többet? a szerelem vagy a barátság? Szerintetek?" "Imádom a mosolyát, a nevetését, őt magát. Akkor...szeretem?! " Itt megálltam. Nem bírtam tovább görgetni. Ezeket miattam írta volna ki? Nem, nem, ez lehetetlen. Hiszen mondta, hogy egy lány van aki tetszik neki. Hirtelen megkönnyebbülés járta át a szívem. Akkor ezek szerint nem nekem írta ki, hiszen a lány! Mást szeret! Elmosolyodtam. Minden érzésem amik felülkerekedtek rajtam miatta, most teljesen elmúltak. Nincs okom aggódni, mást szeret. Maradhatunk ugyan olyan barátok, mint eddig. Segítenem kell neki, hogy azt a lányt felszedje! Boldognak akarom látni, mert megérdemli. Befeküdtem az ágyamba, majd mosolyogva aludtam el.

Reggel sms-re keltem. Homályosan láttam amint kinyitottam a szemem, majd megnéztem az sms feladóját: Harry. A szemeim azonnal kipattantak, majd rányomtam az üzenetre. "Jó reggelt szépség.:) x ma este 8-ra megyek érted. Étterembe megyünk, nem fogadok el nemleges választ. xoxo H. " A szívem majdnem kiugrott a helyéről. Nem azért mert Harry ilyen érzéseket vált ki belőlem, hanem a meglepődöttségtől és az izgalomtól. Én nem akarok Harryvel elmenni! Bírom Harryt, meg minden, de nem tudnék rá szerelmesen nézni. Kipattantam az ágyamból, majd lefutottam az emeleten. Meglepetésemre apuval találkoztam össze. Sokat dolgozik, az utóbbi napokban szinte nem is láttam. Nem értem, miért nem képes rá, hogy itthon legyen. A megélhetéssel semmi bajunk, bőven ellenénk úgy is ha csak anyu járna be néha-néha dolgozni. Ehelyett mi van? Mindketten sokat dolgoznak.

-Jó reggelt apu. -bújtam oda hozzá, mire egy puszit nyomott a hajamba.

-Szia hercegnőm. Hogy telt az utóbbi pár nap?

-Felvettek a munkára. -ecseteltem vidáman.

-Büszke vagyok rád. Mondtam, hogy sikerülni fog. -mosolygott.

-És Niallel is találkoztam. Illetve az összes fiúval a bandájából. És Louis és Zayn barátnői a legjobb barátnőim lettek. Nagyon jó fejek és...

Elsoroltam neki mindent, amit csináltunk. A medencézéseket, stb. Persze Harryt és Blake-et kihagytam a dologból.

-Ez remek, örülök, hogy megint találkoztatok. Ezer éve nem láttam Niallt. Helyes fiú lett belőle?

Lehajtottam a fejem, mert egy kicsit elpirultam.

-Aha. -motyogtam.

Ebben a pillanatban csöngettek. Francia bugyiban, és kis toppban szökkentem az ajtóhoz. Niallel találtam szemben magam. Szemén a Ray Ban szemüvegével, a sapkája alól kilógtak a kósza hajtincsei. Hezitálás nélkül a nyakába ugrottam. Hiányzott, hogy magához öleljen. Kicsit félve, de visszaölelt. Kezeit a derekamra csúsztatta. Mivel a toppom elég kicsi volt, csupasz bőröm égett érintése alatt. Főként, hogy lassan cirógatott. Fejét a nyakamba fúrta, majd még szorosabban fogott. Egy puszi adott a nyakamba, mire felkuncogtam, és játékosan a fenekére csaptam, amire felnevetett, és elengedett. Kezénél fogva behúztam a nappaliba. Amikor meglátta, hogy nem egyedül vagyunk egy kicsit elpirult. Kuncogtam a reakcióján, gondolom nem örült neki, ahogy apu meglátta, hogy egymás ölelgetve állunk az ajtóban, engem meg szinte alig takar valami.

-Szia Niall. Ezer éve nem láttalak. -fogott kezet apu mosolyogva Niellel. Ír barátom eléggé össze volt zavarodva, csak makogott az orra alatt, majd kissé elpirult arcát próbálta leplezni. Ahogy apa megölelte Niallt, valamit súgott a fülébe, mire Niall hevesen megrázta a fejét, és valami "Mi nem..." szerűséget motyogott, majd felém vette az irányt. Az arca mér szinte teljesen piros volt. Elmosolyodtam, majd felfelé vettem az irányt. Niall szótlanul kullogott utánam. Amint beértünk a szobámba hangosan felnevettem, Niall pedig rajtam nevetett.

-Mi volt ez az incidens apuval? Mit mondott neked? -huppantam le az ágyamra, majd törökülésben ülve vártam Niall válaszát.

-Csupán rákérdezett, hogy járunk-e. -vont vállat. -És hogy ne az ajtóban enyelegjünk.

Erre mindkettőnkből kitört a nevetés.

-Komolyan azt hitte, hogy járunk?  -hitetlenkedtem, majd letöröltem a könnyeimet, amiket a nevetés során ejtettem.

-Aha. -kuncogott Niall. -Próbáltam magyarázkodni, de aztán lerendezte annyival, hogy majd veled megbeszéli.

-Hát ez vicces lesz. Kíváncsi leszek a fejére, amikor elmondom neki, hogy legjobb barátok vagyunk. -kuncogtam.

-Amúgy...egy kérdés. Tegnap mért voltál velem elutasító? Hozzám se szóltál. -sütötte le a fejét, majd leült mellém az ágyra.

-Hát...tudod...szar napom volt. -vontam vállat. -Ennyi.

-Ühüm.

Biztos voltam benne, hogy nem hiszi el, amit mondtam. Láttam a szemében a kételyeket. Hálát adtam az istennek, amiért nem kérdezett rá. Pár percig csöndben bámultuk a plafont, miközben elfeküdtünk az ágyon, kezeinket pedig összekulcsoltuk.

-Neked tetszik Harry? -szólalt meg hirtelen. Szemeimet azonnal rákaptam, majd kérdően néztem rá.

-Ő...Ez most hogy jön ide? -kérdeztem zavartan.

-Csak kérdeztem. -vonta meg a vállát lazán. -Mert...ha gondolod, szólhatok egy pár jó szót az érdekedben.

-Ne szólj inkább semmit! -válaszoltam neki idegesen. Egy kicsit talán hangos lehetett, mert szemei meglepődöttséget és ijedtséget sugalltak.

-Ö..Hát..Oké..Én nem úgy...Nem úgy gondoltam..Csak..-hebegett-habogott össze-vissza.

-Niall. Ne haragudj. -tettem a kezeimet a tarkómra, majd a plafont kémleltem. -Nem akartam ideges lenni...Csak, ez a baj. Én nem tudom elképzelni magam Harryvel...Főleg ezek után, amit a medencében is lerendezett...

-Mit csinált? -vágott a szavaimba Niall, enyhe dühvel a hangjába.

-Hát..Semmi, hagyjuk. Jól néz ki, tényleg, de nekem nem kell most pasi, főleg nem ő, aki csak az ágyában akar tudni, és ennyi volt.

Niall felé pillantottam, akinek a szája szélén egy halvány mosoly ült, szemei pedig furcsán kezdtek csillogni. Hirtelen magához húzott, és átölelte a vállamat. Azonnal megcsapott a jellegzetes férfias illata. Egy pillanatra lehunytam a szemem.Testemet átjárta a melegség, ahogy a karjaiban tartott. Mellette biztonságban éreztem magam. Teljesen.

-Harry randizni visz ma este. -nyögtem ki hirtelen. Niall szemei 4 méteresre kerekedtek.

-Tessék? De az előbb azt mondtad, hogy...

-Igen, igen. De nem tudtam mit tenni. Küldött egy sms-t reggel, hogy este 8-ra jön értem, megyünk étterembe, és nem fogad el nemleges választ. Mit csináljak?

Hirtelen felültem, majd gondolkodni kezdtem. Mi lenne, ha Niallt is elvinném magammal? Vagy esetleg Zayn és Perrie pont ott vacsiznának.

-Niall, van egy tervem!

Ajkaimra gonosz vigyor ült, majd rohantam a telefonomhoz, és tárcsáztam Perrie számát.